tóth gabi
Beindult a drónverseny.
Hiába nem veszi fel a versenyt az amerikai fejlesztésűekkel minőség terén, a kínai változat a katonai drónokból is olcsóbb, ezért sok állam számára vonzó.
Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint Kína az elmúlt évtizedben mintegy 282 katonai drónt adott el 17 országnak. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok mindössze 12 pilóta nélküli rendszert exportált − az adatok nem tartalmazzák az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásokat − az elmúlt tíz évben, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak – írta meg a Magyar Nemzet.
A napilap felidézte, sokáig
„A török Bayraktar TB2-es drónok először Szíriában, később pedig a 2020-as örmény−azeri háborúban hívta fel magára a világ figyelmét kiemelkedő teljesítményével. Ennek köszönhetően az eszközöket gyártó Baykar vállalat 2022 szeptemberére már 24 országgal állapodott meg az értékét jelenleg Ukrajnában is bebizonyító drón exportálásáról. A nagy kereslet miatt a vállalat a jövőben növeli gyártási kapacitásait” – fogalmazott cikkében a Magyar Nemzet.
Az írásból azonban az is kiderül, hogy a kínai vagy török drónok minőségben még nem veszik fel a versenyt az amerikai fejlesztésűekkel, ugyanakkor alacsonyabb áruk miatt akár sokkal vonzóbbak lehetnek azoknál.
Az orosz erők mostanra gyakorlatilag megsemmisítették az ukrán hadsereg összes Bayraktar TB2 drónját - nyilatkozta egy Pentagonhoz köthető agytröszt elemzője a Business Insider amerikai napilapnak. A szakértő szerint a korábban "csodafegyverként" jellemzett harci eszközből az ukrának már csak néhány bevethető darabbal rendelkeznek, melyeket a harctértől távol, inkább felderítésre, mint támadásra használnak.
- fogalmazott Samuel Bendett pilóta nélküli és robotizált katonai rendszerekkel foglalkozó katonai szakértő, aki szerint Ukrajna közel 100 darab Bayraktar drónt veszített el a háború tavaly februári kirobbanása óta.
Ahogy arról a Ripost is beszámolt, a háború kezdetén sokan a sikeres ukrán védekezés zálogát és a háború megoldókulcsát látták a török gyártmányú Bayraktar TB2 harcászati drónokban, miután az eszközzel több sikeres csapást mértek a megszálló orosz csapatokra. Az invázió kezdetén elárasztották az olyan felvételek a nagy közösségi oldalakat, melyeken az volt látható, ahogy Bayraktar drónok egész menetoszlopokat semmisítenek meg, legyen szó tankokról, más páncélozott járművekről, vagy ellátmányt szállító teherautókról.
A konfliktus előrehaladtával aztán jelentősen csökkent a „csodafegyverként” emlegetett ukrán drónok hatékonysága, mivel az oroszok megnövelték a légvédelmi képességeiket, és szisztematikusan elkezdték lelövöldözni a pilóta nélküli járműveket, melyekből mostanra lényegében egy se maradt az ukránoknak.
Törökország az elmúlt néhány év során harcászati drón-nagyhatalommá vált. Ebben a műfajban Ankara "csúcsterméke" az úgynevezett Bayraktar TB2, amely a gyártó honlapja szerint egy közepes magasságon repülő, hosszú működési idejű (Medium Altitude Long Endurance/MALE), taktikai pilóta nélküli légi jármű, amit kezdve fegyveres csapásméréstől a felderítésen át egészen a megfigyelésig sok mindenre lehet használni. A gép 27 órát képes a levegőben tölteni egyhuzamban, működés közben pedig 3 különböző robotpilóta rendszer segíti a manőverezését, ami csökkenti a meghibásodás esélyét. A gép kommunikációs hatótávja több mint 300 kilométer, és képes akár GPS segítsége nélkül is repülni. A végsebessége 220 km/h, és 150 kg-nyi felszerelést lehet rászerelni.
A TB2 az első olyan török robotrepülő, amit Ankara exportál is, így Törökországon kívül Katar, Azerbajdzsán és Ukrajna is rendszeresítette a hadseregében. Kijev 2019-ben vásárolt először 6 darabot az eszközből 69 millió dollárért, azóta pedig nagyjából száz darabot rendelt és állított hadrendbe. Az ukrán hadsereg egyébként nem a megszálló orosz csapatok ellen próbálta ki először élesben a Bayraktar drónokat, hanem 2021 októberében Donbaszban, egy szakadár milícia tüzérsége ellen.
Az Ukrán Védelmi Vállalkozások Szövetségének vezetője tavaly elismerte, hogy a Bayraktar drónok körül „több volt a PR és korrupció, mint a tényleges harci felhasználás”.
Legutóbb a Bayraktar május 4-én került be a hírekbe, miután az ukrán légvédelem lelőtte az egyik ilyen pilóta nélküli légi járművét Kijev központja felett. Az ukrán légierő akkori közleménye szerint a lelőtt Baykartar egy tervezett repülésen vett részt a régió felett, ám elvesztették felette az irányítást, ezért a megsemmisítése mellett döntettek.