Szijjártó Péter: Készen állunk a harcra a progresszív külpolitikával szemben

A kormány készen áll a harcra a progresszív külpolitikával szemben, amelynek célja a szuverén, nemzeti külpolitika megsemmisítése, az egyhangúság követelménynek kivezetése az európai uniós külpolitikai döntéshozatalból – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC) pénteken Budapesten.

A tárcavezető az Alapjogokért Központ által megrendezett esemény zárónapján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy létrejött a progresszív külpolitikai nyomulás első struktúrája, ugyanis kilenc EU-tagállam csoportot alkotott, amelynek deklarált célja az egyhangúság kivezetése az európai külpolitikai döntéshozatalból. Ez pedig nem mást jelent, mint hogy a nemzeti érdekeknek annyi – fogalmazott.

„Ezt a progresszív külpolitikai harcot nem más indította el, mint Németország. Az a német külpolitika, amely teljes mértékben elvesztette a stabilitását, amely – minden tisztelettel a kolléganő iránt – kiszámíthatatlanná, összevisszává és átláthatatlanná vált” – jelentette ki.

Felidézte, hogy Berlin az ukrajnai háború megindítását követően azt hangoztatta, hogy nem fognak fegyvereket küldeni, ehhez képest mára tevékenyen részt vesznek a legmodernebb nehézfegyverzet szállításában.

Mit mondtak? Nem lehet szankciót kivetni az energiahordozókra, sem a földgázra, sem a kőolajra. Ehhez képest mára az Európai Unió önsorsrontó módon Európát egy energiaellátási válságba taszítva mind a kőolaj-, mind a földgázszállításokra szankciókat vetett ki – mondta.

„És mit mondtak a nukleáris energiáról? Hogy ilyen szankciók biztosan nem lehetnek, ehhez képest most ők maguk fejtenek ki nyomást az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy az kezdeményezzen szankciókat Magyarország nukleáris ipara ellen” – tette hozzá.

Aláhúzta: „senki ne várja, mert senki nem is várhatja, hogy mi majd alávetjük magunkat ennek a kiszámíthatatlan, progresszív, németek által vezetett külpolitikának”.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar külpolitika magyar külpolitika marad, a döntéseket továbbra is Budapesten fogják meghozni, és ezek a jövőben is kizárólag nemzeti érdekeket fognak szolgálni.

Mi készen állunk a harcra a progresszív külpolitikával szemben. Mi legyőztük a nemzetközi liberális mainstream nyomását akkor, amikor a gazdasági válságot kellett kezelni. Legyőztük a nemzetközi progresszív liberális mainstream nyomását akkor is, amikor kívül kellett tartani a migránsokat. Legyőztük őket akkor is, amikor emberéleteket kellett menteni, és most is helytállunk a háborús propagandával szemben – közölte.

„És ezt a küzdelmet, ezt a harcot is meg fogjuk nyerni” – hangsúlyozta.

Ezt követően arról számolt be, hogy Brüsszel a háborúra adott válaszaival tönkreteszi az európai gazdaságot, tíz szankciós csomagot fogadtak el, amelyek rosszak a kontinens vállalatainak, miközben az Egyesült Államokban olyan intézkedéseket foganatosítottak, amelyek kedveznek a helyi cégeknek.

Mi, normális emberek úgy vagyunk vele, hogy ha tízszer kudarccal szembesülünk egy cselekedetünk nyomán, akkor tizenegyedszer ugyanazt már valószínűleg nem követjük el. De Brüsszelben nem úgy gondolkodnak, mint a normális emberek – emelte ki.

„Ott úgy gondolkodnak, hogy ha valamit tízszer elrontottak, akkor nekifutnak tizenegyedszer is, hátha még nagyobb lesz a baj. És most ez történik, a tizenegyedik szankciós csomagról tárgyalnak” – mondta.

A miniszter úgy vélekedett, hogy Magyarország kis országként az elmúlt időszak minden válságából megerősödve került ki, ami kizárólag úgy lehetett lehetséges, hogy a kormány soha nem vette figyelembe a nemzetközi liberális mainstream diktátumait, ragaszkodott a szuverenitásához és minden nehézségre magyar választ adott a nemzeti érdekek alapján.

Erre példaként említette a gazdasági világválság idején a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hazaküldését, a progresszív adókulcsok megszüntetését, a migrációs krízis alatt a szigorú határvédelmet és a kötelező letelepítési kvóták elutasítását, a koronavírus-járvány során pedig a keleti vakcinák engedélyezését és a beruházásösztönzési programot.

Az elmúlt években Magyarországon sikeres konzervatív kísérlet zajlik – jelentette ki az Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken a CPAC Magyarország konferencián.

Gulyás Gergely az Alapjogokért Központ által szervezett Együtt erő vagyunk! című rendezvény egyik záróelőadásán azt mondta, a magyarországi konzervatív kísérlet sikeres, mert demokratikus legitimáció áll mögötte: négyszer egymás után igen nagy többséggel sikerült a parlamenti választásokat nyerni. De sikeres azért is, mert nem mondott le azokról az alapvető értékekről, melyekről Nyugat-Európa önmagukat kereszténydemokratának és konzervatívnak nevező párjai már lemondtak – tette hozzá.

A CPAC fontos szerepe, hogy összekösse az óceán két partját, mert a konferencia az amerikai konzervatívok fontos fóruma, melyet most már más országok is vendégül látnak – közölte a politikus.

Gulyás Gergely a kormány nevében köszönetet mondott az előadóknak, akik vállalták, hogy eljönnek Magyarországra, melynek politikai jelentősége ma a konzervatív vitákban lényegesen nagyobb annál, mint amit egy 10 milliós ország és egy tizen-egynéhány milliós nemzet súlya önmagában indokolttá tesz.

A miniszter kiemelte, Nyugat-Európában sokszor a konzervatív pártok is elfogadják azokat a játékszabályokat és kereteket, amelyeket a baloldal, a liberálisok nekik megszabnak. Amerikára ez nem jellemző, a konzervatívok ott megmaradtak konzervatívnak, és megvédik a woke által támadott alapvető értékeket.

A woke „természetellenes ostobaságairól” naponta sokat hallani, néha olyan esetekről is, amelyekre azt mondják: „ingyen senki nem lehet ilyen hülye” – mondta a politikus.

Ez nem ingyen történik, erre Magyarországon a legkézzelfoghatóbb bizonyíték éppen az, hogy Amerikából négymilliárd forintnak megfelelő dollárt kapott a magyar ellenzék arra, hogy hatalomra kerüljön. Annak érdekében, hogy Magyarország ne lehessen olyan, konzervatív, kereszténydemokrata kormány által vezetett ország, amely a jelenlegi amerikai adminisztráció szemében szálkának tűnik – közölte a miniszter.

A woke éppen a hazát kérdőjelezi meg, a szabadságot veszi célba, azt a jogot, hogy a nép szabadon dönthessen sorsáról, saját maga határozza meg azokat az értékeket és kereteket, melyek között élni kíván – jelentette ki Gulyás Gergely.

A konferencia bejáratánál olvasható „no woke zone” szlogen olyan közös felhívás a cselekvésre, melynek célja, hogy olyan politikai erők legyenek kormányon, melyek hirdetik: saját hazájuk nem válhat woke zónává. Melyek úgy gondolják, a férfi férfi, a nő nő, az alapvető értékeinket, nemzetet, hitet és összetartozást pedig meg kell őrizni – mondta a politikus.

A globalisták célja, hogy összezúzzák a lokális kultúrát, meg akarják akadályozni, hogy hatékonyan védjük szuverenitásunkat, ez ellen együtt kell harcolnunk, hogy megvédjük a hagyományos értékeket – jelentette ki Matt Whitaker volt amerikai igazságügyi miniszter a CPAC (Konzervatív Politikai Akció Konferencia) Magyarország budapesti tanácskozásának zárónapján, pénteken.

„A globalisták nem tesznek különbséget az egyes kultúrák között, hanem egy homogén társadalmat akarnak létrehozni” – mondta Matt Whitaker, hozzátéve: a gazdaság efféle globális integrációja persze a nagy multinacionális cégek és civil szervezetek érdekeit támogatja, hiszen az egyéni javak és szolgáltatások sokkal gyorsabban mozoghatnak a határok lebontásával.

„Minden országnak megvannak azok a helyi kultúrái, amelyeket a globalisták el akarnak törölni, de nem hagyhatjuk, hogy az egységes világrend kialakításával, a környezetvédelmi lobbival és a gendersemleges radikális elképzelésekkel aláássák ezeket az értékeket” – hangoztatta Matt Whitaker.

Az Egyesült Államok korábbi igazságügyi minisztere kiemelte az országok határvédelmének fontosságát, mivel „a globalisták meg akarják akadályozni, hogy hatékonyan védjük szuverenitásunkat, és egy egységes világrendet akarnak kialakítani.

Biztos benne – tette hozzá -, hogy mint Egyesült Államokban és Magyarországon, úgy az Európai Unióban is vannak, akik meg akarják védeni nemzeti szuverenitásukat és nemzeti határaikat a multinacionalistáktól.

Figyelmeztetett arra, hogy a globális világrend hívei az oktatást a családok, az anyák és az apák ellen használják. „Meg akarják mondani a szülőknek, hogyan neveljék a gyerekeiket, az Egyesült Államokban pedig ezt már az osztálytermekbe is bevitték” – mondta.

Az Egyesült Államokban vagy Magyarországon az egyéni szabadság, az önmeghatározás, a hagyományos értékek és a család fogja megmenteni a nemzetek életét – jelentette ki Matt Whitaker.

Azt mondta, ebben a folyamatban szinte radikális ideológiává válik a vállalati érdekek helyett a saját hagyományos és családszerető értékek melletti kiállás, de ”együtt kell részt vennünk ebben az új ellenkultúrában, hogy megvédjük értékeinket”.

A kormányzásnak köszönhetően 2010 óta olyan fejlődés tapasztalható a magyar vidéken, amit mindenképpen látni kell – jelentette ki az agrárminiszter pénteken Budapesten.

Nagy István a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű kétnapos fórumon szólalt fel, amely az Egyesült Államokban a konzervatív oldal politikai rendezvénye, a republikánus tábor seregszemléje. A csütörtökön kezdődőtt magyarországi eseményt, a CPAC Hungaryt az Alapjogokért Központ szervezte.

A miniszter úgy vélekedett, hogy a biztos pont a termőföld, ehhez kötődik ugyanis a történelem, a kultúra, az összes hagyomány. A földet művelő ember sohasem téveszti el a célt, a valóság talaján áll. Fontos neki a családja, a települése, a nemzete, ezek nem lecserélhetőek – tette hozzá.

Meg kell állítani a vidéki elvándorlás tendenciáját, ugyanis minél messzebb kerül az ember a földtől, annál több kísértésnek lesz kitéve– hangoztatta Nagy István.

Kijelentette, hogy a hitet meg kell tartani, a hazát meg kell védeni, a családot meg kell becsülni.

Azt mondta, hogy 2010 után haladéktalanul fel kellett számolni a vidékellenes baloldali politikai örökséget: a munkalehetőségek megszűnését, a vidéki elvándorlást, a magyar termőföld külföldi kézre játszását, az élelmiszeripar leépítését.

A kormány ezzel ellentétben növekedési pályára állította a vidéket: megalkotta Európa egyik legszigorúbb földtörvényét, megvédte és megvédi a magyar gazdák érdekeit – jelentette ki a miniszter.

Hangsúlyozta, hogy mindent meg kell tenni a mezőgazdaság és a vidék megerősítéséért, mert ez az egész ország felemelkedését jelenti.

Az élelmiszer-ellátás nemcsak nemzetstratégiai, hanem – amint azt a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború szintén megmutatta – nemzetbiztonsági kérdés is – közölte.

Nagy István azt mondta, hogy Magyarország a lakosságának a kétszeresét képes ellátni friss, biztonságos táplálékkal.

A 2010 óta hatalmon lévő polgári-nemzeti kormány egy kiegyensúlyozott, a főváros-vidék funkcionális munkamegosztásán alapuló társadalom megteremtésén dolgozik – hangoztatta.

A miniszter úgy vélekedett, a vidék nem valaminek a perifériája, hanem a veleje, és fontosnak nevezte, hogy a föld valóban megtartsa az embereket.

„Meg kell adni végre a vidéknek, ami jár neki” – jelentette ki Nagy István.

Arról is beszélt, hogy nincs két, elkülönülő válság, hanem egyetlen, összetett társadalmi-környezeti krízissel áll szemben az emberiség. Törődni kell a jövő nemzedékével – mondta a tárcavezető.