Itt a kötelező élelmiszerár-akciókról szóló kormányrendelet

A háború és az elhibázott szankciós politika Európa-szerte eddig nem látott inflációhoz vezetett. A kormány célja, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédje a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatást, továbbá kivédje a recessziót és év végére egy számjegyűre csökkentse az inflációt. A kormány ennek érdekében döntött nemzetközi példák alapján a kötelező akciózás bevezetéséről – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) pénteken az MTI-vel. 

A közlemény szerint a GFM és az Agrárminisztérium lefolytatta a szükséges társadalmi egyeztetéseket, konstruktív szakmai megbeszélést folytatott a legnagyobb kereskedelmi láncokkal és szövetségekkel, a beérkezett javaslatokat pedig figyelembe vette a részletszabályok kialakításánál.

Mindezek értelmében a kötelező akciózást a kormány az alábbiak szerint rendeli el: a kötelező akciózást a kereskedők 2023. június 1. és 2023. szeptember 30. között kötelesek bevezetni.

Kereskedőnek az minősül, aki a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerében „4711 - Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytat és a nettó árbevétele a 2021. évben az egymilliárd forintot meghaladta. A rendelet az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység mellett a csomagküldő kereskedelemre is kiterjed.

 A közlemény szerint húsz akcióköteles termékkategóriát határoztak meg, többek közt a következőket: baromfihús; sertés-, marhahús, egyéb húsféleségek; tej, tejföl és helyettesítői; sajt; kenyér; péksütemények; száraztészta, rizs, egyéb ceráliák; friss gyümölcs; friss zöldség; készételek, fűszerek, ételízesítők.

A kereskedő köteles az akciós időszakban termék kategóriánként legalább egy termék vonatkozásában az elmúlt 30 napban általa alkalmazott legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi árhoz képest legalább tíz százalékkal alacsonyabb árat alkalmazni.

A legalacsonyabb bruttó kiskereskedelmi ár megállapítása során nem kell figyelembe venni a termék azon árcsökkentett bruttó kiskereskedelmi árát, amelynek alkalmazására a termék minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének lejárta miatt, az azt megelőző 72 órában került sor.

A kereskedő köteles az árcsökkentéssel összefüggő tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni.

A kereskedő az akciózás időtartama alatt a kötelező akcióval érintett termék vonatkozásában köteles abból megfelelő mennyiséget árusítani annak érdekében, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése folyamatos lesz, az előírások megsértése az adott esettől függően 500 000 és 3 000 000 forint közötti bírságot vonhat maga után.

A kötelező akcióra vonatkozó részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben. Az infláció letörése és egy számjegyűre csökkentése közös cél, amelyben minden szereplő érzi saját felelősségét. A kormány a döntéstől azt várja, hogy az árak csökkentésével és a versenyhelyzet fokozásával megállítható a túlárazás, így a kötelező akciózás már a közeljövőben hozzájárulhat az infláció letöréséhez. Az intézkedésnek köszönhetően ugyanis minden héten a vásárlók rendelkezésére áll majd egy húsz termékből álló akciós árú élelmiszerkosár az adott boltban, amit a korábbiakhoz képest olcsóbban vásárolhatnak meg – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.

Tizenkét terméket vásárolhatunk meg a következő hónapokban is alacsonyabb áron.

Április végén megjelent a Magyar Közlönyben az árstop meghosszabbítását tartalmazó módosítás, amivel a rendeletet 2023. június 30-ig meghosszabbították. Az alapvető élelmiszerekre vonatkozó árkorlátozás egyéb részletei nem változnak.

A tavaly bevezetett árstop a következő termékekre terjed ki: kristálycukor, búzafinomliszt (BL 55), finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb, csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8% zsírtartalmú tej (ezek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-i árnál),  tyúktojás, étkezési burgonya, az újburgonya kivételével (ezek a 2022. szeptember 30-i árnál nem lehetnek drágábbak).

Az árstopok meghosszabbítását  egy korábbi Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hangsúlyozta: nyáron valószínűleg nagymértékben csökken az infláció, de marad az a gyakorlat az árstopok tekintetében, hogy két héttel a lejárat előtt elemzik a helyzetet, és döntenek a hosszabbításról.

Az akció nem vonatkozhat árstopos termékekre és a jelentős árbevételekkel számoló élelmiszerláncoknak kell meghirdetniük őket.

A kormány fokozottan figyeli, hogy az élelmiszerüzletek kijátsszák-e az árstopokat. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő korábban úgy nyilatkozott, hogy idén már előfordult, hogy egy bolt az ellenőrzések dacára ugyanazt a szabálytalanságot követte el másodszorra is. „Ha valaki egyszer már kapott bírságot, akkor sem mentesülhet a jogkövetés kötelezettsége alól” – szögezte le. A vizsgálatok alapján a tejjel, a kristálycukorral és a liszttel trükköztek az üzletek a legtöbb alkalommal.

Januárban a kormány alaposan felpörgette az élelmiszerboltok ellenőrzését, amelynek célja az árstopokra vonatkozó törvények betartatása volt. – Idén egy üzlet esetében fordult elő, hogy kétszer is kapott bírságot, ugyanakkor folyamatosan törekszünk az ismétlődő ellenőrzésekre – szögezte le Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő lapunknak megküldött válaszában, miután kérdésekkel fordultunk hozzá a legutóbbi razziával kapcsolatban. Hozzátette: „Ha valaki egyszer már kapott bírságot, akkor sem mentesülhet a jogkövetés kötelezettsége alól, mert folyamatos ellenőrzésekre, ha szükséges, ismétlődő bírságokra számíthat.” 

Ismert, hogy a kabinet 2021 őszén számos alapvető termékre hatósági árat szabott ki, így a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát befagyasztották a 2021. október 15-i szinten. Később a tyúktojás és az étkezési burgonya árát is maximálták a 2022. szeptember 30-i szinten. 

Eközben a bolt raktáraiban jelentős mennyiségű árstopos termék volt felhalmozva. Ezen tisztességtelen gyakorlat következtében a vásárlók számos helyen áruhiánnyal találkoztak. Szerkesztőségünk erről több jelzést is kapott, például több olvasónk arra panaszkodott, hogy számos, Debrecen környéki boltban rendszeresen üresek voltak a hatósági áras termékek számára fenntartott polcok. 

Kérdésünkre, hogy volt-e olyan település vagy régió, ahol kiemelten sok szabálysértést regisztráltak, a kormányszóvivő elmondta: akadtak eltérések, de ahogy az ellenőrzések, úgy a szabálysértések is az ország minden részében tapasztalhatók voltak. 

Szentkirályi Alexandra kiemelte, hogy „az élelmiszerárstop szabályainak fennmaradásáig a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi az üzleteket az árstopos termékekre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban. A vizsgálatok országszerte, napi szinten történnek.” A kormányszóvivő elmondta, hogy a hatósági ár a fogyasztókat védi a szankciós infláció negatív hatásaitól, ezért minden ezzel kapcsolatos visszaélés elfogadhatatlan, így ezt a jövőben sem tolerálják.  

– Mindent el fogunk követni, hogy a kereskedők ne most kössék meg az év legjobb üzleteit a vásárlók kárára. Mindent megteszünk azért, hogy a szabályokat mindenki betartsa, és a magyar emberek az árstopnak megfelelő áron jussanak bizonyos élelmiszerekhez – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra. 

A kormányszóvivő kérdésünkre elmondta, hogy a leggyakrabban a kristálycukor, a 2,8 százalékos UHT tej és a liszt nem megfelelő készletével találkoznak a kormányhivatalok munkatársai egy-egy ellenőrzés során. – Sokszor annak ellenére nincsenek ezek a termékek kihelyezve a polcokra, hogy az üzlet raktárában rendelkezésre állnak – összegezte a tapasztalatokat. 

Szentkirályi Alexandra egy Kormányinfón számolt be az év eleji árstoprazzia eredményeiről, amely január 23-a és 29-e között zajlott. Ekkor a normál menetrendhez képest kétszer annyi, összesen 468 üzletet vizsgáltak át a fogyasztóvédelemben dolgozó ellenőrök. Végül 179 ügyben 430 jogsértést állapítottak meg, a bírságok összesített összege meghaladta a 333 millió forintot. A kormányszóvivő kiemelte: az ellenőrzések a rendkívüli razzia előtt és azóta is folytatódtak, számos jogsértés kapcsán még folyamatban van a hatóságok eljárása.  

A visszaélések megelőzése érdekében egy online árfigyelő rendszer is elindul a Gazdasági Versenyhivatal javaslatára. Itt az indokolatlanul magas árú termékeket tudják majd kiszúrni a vásárlók. 

Az árstopok kérdésére Orbán Viktor kormányfő is kitért egy korábbi a Kossuth rádiónak adott interjújában. A miniszterelnök kijelentette: a hatósági árak egyelőre velünk maradnak, mivel az infláció letörésének folyamata nem ért a végére. Kiemelte: sok üzletben érzékelhető árcsökkenés, ám az még csak kevés csoportra terjed ki. – Biztató ez a néhány százalékos inflációcsökkenés, ám ez még kevés – vélekedett Orbán Viktor.