kulcsár edina
Létrehozva: 2023.05.06.
Ismét megfenyegették Magyarországot
Mégsem adnák oda az uniós pénzeket...
Miután Orbán Viktor miniszterelnök három meghatározó kérdésben is egyértelművé tette Magyarország álláspontját, egyre több szög bújik ki a zsákból – hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint a miniszterelnök azt mondta, ha a magyar kormányon múlik, akkor nincs migráció, nincs háború és a gyermekvédelem ügyében is kitartanak.
Erre Daniel Freund, aki egy zöld EP-képviselő nyersen és egyszerűen annyit reagált, hogy akkor nincs uniós pénz Magyarországnak.
Dömötör Csaba szerint itt pusztán nem egy "kóbor" véleményről van szó, mert Daniel Freund azon túl, hogy európai parlamenti képviselő, a költségvetési ellenőrzési bizottság egyik hangadója, aki mindig élen járt, ha a Magyarország elleni szankciókról volt szó. Ráadásul majd a napokban egy brüsszeli küldöttség is Budapestre, annak is tagja lesz.
A kormánypárti politikus tájékoztatása szerint magyar kormány ősszel 17 helyen módosította a törvényeit a megállapodás érdekében, a héten az Országgyűlés módosította az igazságszolgáltatási jogszabályokat is.
Jó tudni: ha ezek után sem érkeznek Magyarországra az uniós források, annak semmi köze nem lesz a demokráciához és a jogállamisághoz. Sokkal inkább ahhoz, hogy a kormány nem adja be a derekát a háború, a migráció és a gyermekvédelem ügyében
– hangsúlyozta az államtitkár.
Kevesli a magyar Országgyűlés által elfogadott igazságügyi reformot Vera Jourová, az Európai Bizottság értékért és átláthatóságért felelős biztosa. Mai sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy még nem teljesült minden feltétel a Magyarországnak megítélt támogatások folyósításához.
„Még korai erről beszélni”
Jourová kiemelte, hogy annak ellenére, hogy a magyar kormánynak az igazságügyi reform kapcsán tanúsított hozzáállása megfelelő, az Európai Bizottság nem fog hozzájárulni a hétéves költségvetésből körülbelül 12,7 milliárd euró feloldásához. Így a közel 22 milliárd eurós hétéves keret, illetve az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap csak akkor nyílik meg a kormány számára, ha valamennyi feltétel teljesül és az ezt követő bizottsági-tagállami procedúra is lezárul.
A törvényeket elemezzük, azoknak hatályba kell lépniük, és végrehajtási lépéseket is kell tartalmazniuk
– tette hozzá a magyar kormánnyal gyakorta konfrontációt vállaló politikus. „Ez még nem a történet vége” – fogalmazott. Jourová korábban Magyarország békepárti álláspontját is kritizálta, mikor arról beszélt, hogy Magyarországot gyakrabban kell pellengérre állítani, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt.
Európai politikusok részéről látható, hogy gyakran szükségtelenül laza korrektséggel bánnak Magyarországgal
– mondta akkor.
A Politico brüsszeli hírportál megjegyzi, az előrelépés ellenére a Bizottság politikai jóváhagyása még néhány hónapig várat magára, és valószínűleg attól függ majd, hogy más kérdésekről, többek között a korrupcióellenes erőfeszítésekről folytatott tárgyalásokon milyen előrelépés történik. Ez egyértelműen ellentmond annak, amit más uniós politikusok hangoztattak az elmúlt időszakban.
Ha az igazságszolgáltatás függetlenségi ügye rendeződik, az a kohéziós programok nagy többségét felszabadítja
– mondta újságíróknak egy héttel ezelőtt Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.
A Euronews hírportál szerint Vera Jourová a mai napon kiemelte, hogy a vállalások teljesítésének elemzéséhez az összes dokumentumot meg kell kapnia az Európai Bizottságnak, az első kifizetési kérelemhez pedig mind a 27, a korábbiakban Brüsszel által megállapított mérföldkőnek a végrehajtása kell, melyek közül az igazságügyi reform csak az egyik.
Szóval még túl korai erről beszélni
– összegzett Jourová.
A források folyósítása ellen dolgozik a dollárbaloldal
Miközben Magyarország kormánya a brüsszeli feltételek teljesítésén dolgozott, a Gyurcsány házaspár vezette magyarországi dollárbaloldal azért lobbizott, hogy ne kapjuk meg a nekünk jogosan járó forrásokat.
Valójában az unió azt mondta, hogy akkor kaptok pénzt, ha fölszámoljátok a NER-t. Csak ez bele van öltöztetve egy ilyen jogi köntösbe
– mondta korábban Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke a Spirit FM adásában ismerte el: pártja azon dolgozik Brüsszelben, hogy hazánk ne jusson hozzá a jogosan járó uniós forrásokhoz. – Nem kell hazudni, mi voltunk ott! Ez volt a dolgunk – ismerte be Gyurcsány, aki szerint nemcsak Brüsszelben, itthon is támadják Orbán Viktort.
A DK elnöke korábban azt is közölte: dolgoztak azért, hogy „az Európai Unió olyan feltételeket támasszon, amelyek lebontják, de legalábbis meggyengítik Orbán korrupt, önkényre épülő világát.”
Ezenkívül Molnár Csaba, a DK EP-képviselője is a kormányt okolta, és büszkén vállalta, pártja azon dolgozik Brüsszelben, hogy hazánk ne kapja meg a neki járó EU-s forrásokat.
A célunk egyértelmű: addig ne jöjjön pénz, amíg az nem a magyar emberekhez, önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz kerül. Nekem hazafias kötelezettségem, hogy megakadályozzam, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezvén négy-öt ember zsebében tűnjenek el. Ez hazafias kötelezettségem, aminek mindenáron eleget fogok tenni
– jelentette ki Molnár. Szerinte a hazánknak járó uniós források visszatartása abban a pillanatban meg fog szűnni, amikor a kormány garantálja, hogy ezeket a pénzeket nem lopják el.
Kilenc európai uniós tagállam újból javaslatot tett a tagállami vétó eltörlésére, ezúttal a kül- és védelmi politikai döntések területén. A minősített többségi szavazással az olyan tagállamok járnának jól, melyek jelentős lakossággal rendelkeznek, míg a kisebb államok, mint például hazánk is, teljesen kiszorulnának az uniós döntéshozatalból.
Kilenc európai uniós tagállam újbóli kísérletet tesz az egyhangú szavazásról a minősített többségi döntéshozatalra való áttérésre a közös kül- és védelmi politika területén − számolt be az Euractiv brüsszeli hírügynökség.
Az uniónak ki kell igazítania az eljárások menetét annak érdekében, hogy külpolitikai szereplőként meg tudjon erősödni
− véli a barátok csoportja névre keresztelt országcsoport, mely tagjai között tudja Belgiumot, Finnországot, Franciaországot, Németországot, Luxemburgot, Hollandiát, Szlovéniát és Spanyolországot is. Szerintük a változtatásokra azért van szükség, mert javítani kell az unió döntéshozatalának gyorsaságát és hatékonyságát, főként az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A minősített többségi szavazás bevezetésével külpolitikai kérdésekben elveszne a tagállami vétó. Ez azt jelentené, hogy a 27 tagállamból mindössze 15 egyetértésével − amennyiben ezek az államok az unió népességének 65 százalékát kiteszik − meg lehetne hozni az unió egészét érintő, különösen fontos külpolitikai és védelmi politikai döntéseket.
Egy ilyen rendszer jellegéből adódóan a nagyobb lakossággal rendelkező országoknak kedvezne, mint például Franciaország vagy Németország, míg a kisebb államok, amilyen hazánk is, elvesztenék az uniós döntéshozatalba való beleszólás lehetőségét.
− Amennyiben az unió meghatározó geopolitikai szereplővé akar válni, úgy gyors és hatékony döntéshozatalra van szükség − húzta alá egy uniós diplomata az Euractivnak nyilatkozva.
Nincs új a nap alatt
Az Európai Bizottság és néhány tagállam már régóta próbálja elérni a vétó eltörlését, eddig kevés sikerrel. Tavaly júniusban Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti képviselő indított petíciót, melyben az Európai Unió alaptörvényének módosítását követelte, annak érdekében, hogy a jövőben ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozzák meg a döntéseket a tagállamok. Ezt követően tavaly ősszel az unió akkori soros elnökségét betöltő Csehország is a vétójog eltörlésére vonatkozó javaslatcsomaggal állt elő.
A döntéshozatali folyamat megváltoztatása egyébként kétféleképpen lehetséges: az uniós szerződések módosításával vagy az úgynevezett áthidaló záradék alkalmazásával.
Utóbbi a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés része, és lehetőséget ad arra, hogy ha valamely jogi aktus esetén a szerződések az Európai Tanács számára egyhangú döntéshozatalt írnak elő, akkor a tanács minősített többséggel történő határozathozatalt engedélyező határozatot fogadhat el. E határozat elfogadásáról azonban szintén egyhangúlag kell dönteniük a tagállamok vezetőinek, éppen ezért a gyakorlatban még sosem alkalmazták a záradékot.
Ellenálló tagállamok
Jó néhány tagállam ugyanakkor nem kér a döntéshozatali folyamat megváltoztatásából. Ilyen hazánk mellett többek közt Ausztria is, Karl Nehammer osztrák kancellár határozottan elutasította a kilenc tagállam javaslatát.
A nézeteltérések kezelése, amíg mind a huszonhét tagállam egyet nem ért, ez a demokrácia hozzáadott értéke, a sokszínűség és végső soron az egység
− vélekedett Nehammer. A kancellár kiemelte, az unió alapító atyái tisztában voltak az országok közötti különbségekkel, sajátos történelmük és hagyományaik miatt Európában − véleménye szerint − sosem lehet például az Egyesült Államokéhoz hasonló berendezkedést kialakítani.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
