Hatalmas választási verseny Törökországban

Politikai pályafutásának legnagyobb versenyében méreti meg magát ma Recep Tayyip Erdogan török államfő, aki korábbi bejelentése szerint utoljára száll versenybe az elnöki székért. Kihívója a hatpárti ellenzék közös jelöltje, Kemal Kilicdaroglu, a Köztársasági Néppárt vezetője. A felmérések rendkívül szoros versenyt jósolnak, egyes álláspontok szerint a második forduló sem kizárt. A Magyar Nemzetnek ­Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója beszélt a várható eredményekről.

– A február eleji földrengés nem befolyásolta jelentős mértékben Recep ­Tayyip Erdogan török elnök népszerűségét. Nem segített rajta, de azt látjuk, hogy az utóbbi hetekben inkább növekedett a támogatottsága. Az, hogy elég lesz-e, már más kérdés, közvélemény-kutatók szerint nem. Döntő részük ugyanis azt mondja, amennyiben nem történik váratlan fordulat, a hatpárti ellenzék jelöltje, Kemal Kilicdaroglu nyer – foglalta össze a Magyar Nemzet megkeresésére a ma megrendezésre kerülő törökországi elnökválasztás erőviszonyait Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatója.

Egeresi Zoltán szerint akárhogy is alakul az elnökválasztás eredménye, az elsősorban a törökországi belpolitikára lesz hatással, a külpolitikára aligha. A szakértő rámutatott, az, hogy a kampánytémák a belpolitikai kérdésekről, valamint a gazdasági helyzetről szóltak, egyértelműen jelzi, hogy a nemzetközi politikában nem várható nagy változás. – A törököknél most a legnagyobb gond, hogy nincs pénz, és rossz helyzetben van a gazdaság – magyarázta az NKE munkatársa.

A szakértő kiemelte, az utóbbi nagyjából másfél évben Erdogan igyekezett rendezni kapcsolatait szomszédaival: „Izraellel újraépítette a diplomáciai kapcsolatokat, kiegyezett Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel, és bár még nincs nagy áttörés, Egyiptommal is megindult az enyhülés” – sorolta. A listából Szíria azonban kimaradt: Damaszkusz és Ankara között a szíriai polgárháború kitörése után, 2011-ben romlott meg a kapcsolat, miután Törökország is belecsúszott a konfliktusba. A két ország közötti kapcsolatok azonban javultak, áprilisban és májusban is miniszteri szintű találkozó volt Moszkvában a szíriai–török kapcsolatok normalizálása érdekében. Elnöki szintű találkozóra egyelőre még nem került sor, a Bassár el-Aszad vezette Szíria ugyanis a török katonai erők kivonulását szabta meg feltételként.

Egeresi Zoltán kiemelte, Törökország az elmúlt egy évben igyekezett közvetíteni az ukrajnai háborúban, ám Erdogan álláspontja 2014 óta változatlan: támogatja Ukrajna integritását. Ankara azonban a Kremllel is igyekszik jó kapcsolatokat ápolni, ami mindkét fél számára előnyös: miután Törökország nem tagja az Európai Uniónak, a nyugati szankciókat sem kell alkalmaznia, amiből az oroszok is profitálnak, hiszen kijátsszák az intézkedéseket. – Amiben azonban lehet változás az ukrajnai háború dimenzióján túlmenően, az a nyugati kapcsolatok javítása, aminek érdekében biztos, hogy a vezetés tenni fog néhány lépést – tette hozzá Egeresi Zoltán.

Mit kell tudnunk Törökországról?

A Török Köztársaság kis része Európában, nagyobb része Kis-Ázsiában terül el. Északról Bulgária, a Fekete-tenger és Georgia, keletről Örményország, Irán és egy rövid szakaszon, a nahicseváni exklávé révén Azerbajdzsán, délről Irak, Szíria és a Földközi-tenger, nyugatról Görögország és az Égei-tenger határolja. Területe 783 562 négyzetkilométer, a mintegy 83 milliós lakosság 70-75 százaléka török, 19 százaléka kurd nemzetiségű, és szinte teljes egészében a szunnita iszlám vallást követi. Fővárosa Ankara, a hivatalos nyelv a török, a hivatalos pénznem a török líra. A modern Törökország 1923-ban jött létre az egykori Oszmán Birodalom romjain. Az első köztársasági elnök, Musztafa Kemal Atatürk („a törökök atyja”) a muszlim világban elsőként vezetett be világi alkotmányt, jelképes aktusként az arab írást latin betűs váltotta fel. A többpárti demokrácia időszakait 1960-ban, 1971-ben és 1980-ban katonai puccs szakította meg, a hadsereg utoljára 1997-ben avatkozott be a politikai életbe, de a hatalom mindannyiszor visszakerült a civil politikusok kezébe.

A közvélemény-kutatások szerint szoros a verseny Recep Tayyip Erdogan és kihívója, Kemal Kilicdaroglu között. Amíg a török elnök a földrengés utáni újjáépítéssel és az ország technológiai és gazdasági megerősödésével kampányol, addig kihívója az elnöki rendszer eltörlésével és a Nyugathoz való közeledéssel gyűjtene szavazatokat.

A közvélemény-kutatások szerint szoros eredmény várható Recep Tayyip Erdogan török elnök és az ellenzéki összefogás által támogatott Kemal Kilicdaroglu között. A Politico brüsszeli lap által készített felmérés a két politikust 50-50 százalékra méri az elnökválasztás második fordulójában, de más kutatások is hasonlóan szoros eredményt mutatnak. Azonban az elmúlt napokban Erdogan számos olyan bejelentést tett, amely érdemben növelheti támogatottságát.

Olajmező, elektromos autó és vadászrepülő 

A török elnök az elmúlt két hétben sorra jelentett be az ország stabilizálását és felemelkedését célzó lépéseket. Ilyen volt a szíriai határnál talált olajmező, amely napi százezer hordó olajat, vagyis az ország napi fogyasztásának a tizedét tudja biztosítani. Emellett a külföldi technológiai függőség csökkentésére bejelentette a török Togg elektromos autó gyártását, egy új, ötödik generációs vadászrepülőgépet és az Anadolu, az ország első repülőgép-hordozójának gyártását is. Elemzők szerint mindezek segíthetik megerősíteni Erdogan támogatottságát azok körében, akik nagyobb függetlenséget és biztonságot kívánnak az országnak.

Törökország olaj- és gázszükségletének mintegy kilencven százalékát importból szerzi be. Az energetikai minisztérium adatai szerint például az olaj- és olajtermékek mintegy harmada Oroszországból érkezik. Az évek óta magas infláció – amely 2022 őszén 85 százalék volt, ám mostanra negyven százalék körülire süllyedt – a török családok legégetőbb problémája. Éppen ezért örömittasan fogadták Erdogan azon bejelentését is, hogy a jelek szerint egy ötszázmilliárd dollár értékű gázmezőre bukkantak a Fekete-tengeren.

– jelentette be a jó hírt az elnök.

Gönül Tol, a Közel-keleti Intézet Török Tanulmányok Központjának igazgatója a Politico brüsszeli lapnak nyilatkozva azonban így is azt fejtegette, hogy a gazdasági nehézségek Erdogan győzelmébe is kerülhetnek, mert sok az olyan választó, aki korábban rá szavazott, de most nem tud dönteni.

Azonban döntésüket segítheti Erdogan új gázcsomópontról szóló elképzelése is, amellyel növelné Ankara „gázelosztó” szerepét. A tervek szerint ugyanis az Iránból, Azerbajdzsánból vagy Közép-Ázsiából érkező földgáz Törökországon haladna keresztül az orosz energiától való függőségét csökkenteni igyekvő Európai Unióba.

Az ellenzék a fiatalokban bízik

Az elnök legfőbb kihívója, a hat párt által támogatott Kemal Kilicdaroglu mindeközben az ország liberalizálódását és egyértelmű nyugati elkötelezettségét ígéri – a mostani kiegyensúlyozott külpolitika helyett. Szerinte a fiatalok demokráciát akarnak és nem a rendőrség zaklatását.

Az ellenzék bizalma a fiatalokban van, ugyanis ötmillióan közülük most választanak majd először. Felmérések szerint a fiatalok mintegy nyolcvan százaléka el fog menni szavazni, ám közülük is majd minden harmadik Erdogant és pártját támogatja majd.

ugyanis számos szíriai úgy véli, hogy míg Erdogan befogadta őket, egy új elnök visszaküldené őket a szétszabdalt országba.

Félelmük nem alaptalan, ugyanis Kilicdaroglu ígéretet tett arra, hogy két éven belül hazaküldi a szíriaiakat. Az ellenzéki politikus a tálibok elől menekülő afgánokkal sem volt befogadóbb,„szökevényeknek nevezte őket, és felhívta a fiatal katonák figyelmét, hogy tagadják meg felettesük parancsát az érkező afgánokat illetően.

A közvélemény-kutatások szerint ha Erdogan el is veszíti a választásokat, a parlamentben vélhetően pártja győzedelmeskedne, amely jelentősen megnehezítené, hogy Kilicdaroglu teljesítse ígéreteit. Az ellenzéki politikus szerint azonban ez nem számít.

Kilicdaroglura az elmúlt években sokak szerint ráégett a „vesztes” jelző, hiszen több mint egy évtizede ő az ellenzék vezetője, mégsem tudott változást hozni Törökországba. A legutóbbi kampány során Erdogan azzal „semmisítette meg”, hogy „még birkákat sem tud terelni”. Sokan emellett hiányolják a karizmát és a tekintélyt is az ellenzék vezetőjéből.