Folyamatosan támadják Kijevet az oroszok

Egymást követően a harmadik éjszaka lőtte Kijevet drónokkal az orosz légierő – számoltak be ukrajnai hírforrások hétfő reggel. A kijevi hatóságok megerősítették a vasárnap éjszakai, illetve hétfő kora hajnali robbanásokat, halálos áldozatról azonban egyelőre nem tudni.

„Repülő eszközöket lőttek le Kijev közelében. A légvédelmünk hatékony, működik” – írta Vitalij Klicsko, azt ukrán főváros polgármestere a Telegramon.

Az ukrán légvédelem közlése szerint több mint 40 orosz rakétát lőttek le Kijev felett az elmúlt két nap során. Május hónapban a vasárnap éjszakai volt a 15. orosz légicsapás Kijev ellen – vagyis átlagosan minden második napon dróntűz zúdult a fővárosra – és a harmadik egymást követő napon támadták az ulrán fővárost.

Kijevet az orosz invázió kezdete óta a legnagyobb dróntámadás érte – jelentette az AFP. Az éjszakai támadásban két ember meghalt, három másik pedig megsebesült.

Zelenszkij elnök dicsérte országa légvédelmi erőit, miután a fővárost, Kijevet az orosz invázió kezdete óta a legnagyobb dróntámadás érte – jelentette az AFP. Az éjszakai támadásban két ember meghalt, három másik pedig megsebesült.

„Minden alkalommal, amikor ellenséges drónokat és rakétákat lőnek le, életeket mentünk meg… Hősök vagytok” – mondta az ukrán elnök vasárnap reggel a légvédelmi erőknek.

Vlagyimir Putyin erősebb biztonsági intézkedéseket rendelt el Oroszország határai körül, miután az országon belül megszaporodtak a támadások – írja a Sky News.

Tegnap tisztviselők közölték, hogy három ember megsérült ukrán lövésekben Belgorodban – egy olyan régióban, amely a hét elején is ukránbarát erők célpontja volt.

Az Ukrajnával határos Kurszk és Belgorod orosz régiók voltak a leggyakoribb célpontjai a támadásoknak.

Az orosz elnök szerint a biztonság megerősítésére tett lépés célja a „gyors” katonai és polgári mozgások biztosítása az immár Moszkva ellenőrzése alá került ukrajnai régiókba.

Putyin az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik ágához, a határszolgálathoz intézett üzenetében azt mondta, hogy a feladatuk az, hogy „megbízhatóan fedezzék” a harci övezet közelében lévő vonalakat.

„Biztosítani kell mind a katonai, mind a polgári járművek és a szállítmányok gyors mozgását, beleértve az (Orosz) Föderáció új alattvalóinak küldött élelmiszert, humanitárius segélyt, építőanyagokat” – mondta Putyin a Kreml Telegram-csatornáján közzétett üzenetében.

Légitámadásokról számoltak be több orosz határmenti területen is. Kurszk régióban egy ember meghalt, Pszkov megyében pedig megrongálódott egy olajvezeték. Közben az ukrán elnök a légvédelem fejlesztésére tett ígéretet, miután rakétatámadás ért egy kórházat Dnyipróban.

Egy hétköznapi, csomagszállító drónhoz rögzítettek bombát ukrán katonák a donyecki fronton, Marjinka közelében – a felvételt az AP hírügynökség tette közzé. A távolról irányított eszközzel viszonylag pontosan meg tudják célozni az orosz egységeket, hogy ledobják rájuk a robbanóeszközt. A nem hadi célokra fejlesztett drónok azonban – az ukránok szerint – gyorsan elhasználódnak – hangzott el az M1 Híradójában.

"Egy gránátok ledobására használt drón két hét után már veteránnak számít, ami nagyszerű eredmény. Néha naponta három-négy drónt is elveszítünk” – mondta egy ukrán katona.

A Bahmutnál állomásozó Wagner-zsoldoscsoport vezetője közben azt közölte, hogy az orosz hadsereg egységei már megérkeztek a kelet-ukrajnai városba.

„A védelmi minisztérium teljesíti a megállapodásokat, és dolgoznak katonáim leváltásán a harcállásokban. Ezért június 1–től Bahmut teljes mértékben a tárca fennhatósága alá kerül. Szervezett és tervezett módon vonulunk vissza, hogy újjáalakuljunk, új állományt vegyünk fel és további kiképzést végezzünk” – közölte a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin.

Prigozsin egy hete jelentette be a Donyeck megyei város teljes elfoglalását, bár állítását az ukránok nem erősítették meg. Nyugati elemzők szerint Bahmutnak kevés stratégiai jelentősége van, elfoglalása mégis fontos Moszkvának:

ez az első jelentősebb siker, amit az orosz hadsereg a háború első hónapjai óta elért.

Közben a front mindkét oldaláról jelentettek légicsapásokat. Az orosz védelmi minisztérium közölte: egy nap alatt két nagyhatótávolságú brit cirkáló rakétát, több rövid-hatótávolságú lövedéket és csaknem 20 katonai drónt semmisítettek meg. Az oroszországi Pszkov megye kormányzója szerint drón rongálta meg egy olajvezeték adminisztratív épületét az orosz-fehérorosz határtól alig tíz kilométerre.

Az Ukrajnával határos Kurszk régió vezetése pedig arról számolt be, hogy egy munkás életét vesztette bombázásban, amikor a határvédelem megerősítésén dolgozott.

Volodimir Zelenszkij emberiség elleni bűntettnek nevezte azt az orosz támadást, amelyben egy kórház épülete súlyosan megrongálódott a kelet-ukrajnai Dnyipróban.

A pénteki légicsapásban az ukrán hatóságok szerint több mint harmincan megsebesültek.

Egy idős járókelő életét vesztette, egy másik holttestet pedig a romok alatt találtak meg, miután sikerült megfékezni a lángokat. A tűzoltók munkáját nehezítette, hogy az épület belső szerkezete nagyrészt fából volt, emellett a rakétatámadások miatt több helyszínre kellett kivonulniuk egyszerre, így kevesebb embert vezényelhettek a kórházhoz.

Az ukrán elnök a támadás után ismét a légvédelem megerősítését ígérte.

„Mindent megteszünk, ami lehetséges, sőt azt is, ami lehetetlen, hogy felgyorsítsuk a fejlett légvédelmi rendszerek szállítását Ukrajnába. Ezen a héten jelentős előrelépést értünk el a modern repülőgépek biztosítása terén is, amelyek légvédelmünk kulcsfontosságú elemeivé válnak” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Az Egyesült Államok ugyanis újabb légvédelmi rendszereket és rakétákat szállít Kijevnek,

összesen 285 millió dollár értékben.

A Biden-kormányzat emellett engedélyt adott arra is, hogy bármelyik ország amerikai gyártmányú F-16-os vadászgépeket adjon Ukrajnának. A holland miniszterelnök, Mark Rutte pénteken már arról beszélt: komolyan fontolóra veszik harcirepülők szállítását.

Az ukrajnai konfliktus elfogadhatatlan eszkalációjának nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vasárnap a nyugati országoknak azt a tervét, hogy F–16-os vadászgépeket szállítanak Ukrajnának.

„Természetesen ez elfogadhatatlan eszkaláció. Úgy gondolom ennek ellenére, hogy vannak még értelmes emberek Nyugaton, akik ezt megértik, ám mindent Washington, London és az ő Európai Unión belüli szatellitjeik, elsősorban a balti államok, Lengyelország diktálnak, akik közvetlenül a terepen hajtják végre az Egyesült Államok által kitűzött feladatot: Oroszország meggyengítését, azt, hogy stratégiai vereséget okozzanak neki” – mondta az orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.

Lavrov felhívta a figyelmet arra, hogy nyugati politológuskörökben már Oroszország „dekolonizációjáról” beszélnek.

„Országunk feldarabolását értik ez alatt. A tűzzel játszanak. Efelől nem lehet kétség”

– tette hozzá.

Lavrov kifejezte reményét, hogy a józan emberek kezdenek majd eltávolodni a Nyugat által létrehozott „neonáci rezsim” támogatásától. „A terepen kialakult valóság megértéséhez az első lépésnek” nevezte, hogy Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke – első hivatalos személyként – kijelentette: Ukrajna nem számíthat arra, hogy belátható időn belül visszakapja az 1991-es határokon belüli összes területét.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyanebben a műsorban azt hangoztatta, hogy a nyugati országok „tágabb értelemben” háborút folytatnak Oroszország ellen.

„Minden fronton háború folyik ellenünk: legyen szó a gazdaságról, az államközi kapcsolatokról, a tulajdonviszonyokról”

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a nyugati államok szerinte „semmitől sem riadnak vissza”.

Úgy vélekedett, hogy Oroszország ennek ellenére nem engedhet az indulatainak, összeszedettnek és erősnek kell maradnia, a saját érdekei szerint kell cselekednie és álláspontját világossá kell tennie a Nyugat számára. Leszögezte, hogy az ukrajnai „különleges hadművelet” céljai továbbra sem változtak.

Peszkov reagált Lindsay Graham amerikai republikánus szenátor Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében pénteken elhangzott kijelentésére, amely szerint az oroszok halála a legjobb befektetés az Egyesült Államok számára. Az orosz elnöki szóvivő szerint

„nehezebb elképzelni nagyobb szégyent egy ország számára annál, mint azt, hogy ilyen szenátorai legyenek”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő kijelentette, hogy az amerikaiak egyik beruházása „a második világháborúhoz és a holokauszthoz vezetett el”. Emlékeztetett rá, hogy amerikai cégek sora működött a náci Németországban.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt nap során elszenvedett emberveszteségét több mint 540 főben nevezte meg. Mint mondta, elérte a 340-et azoknak a katonáknak a száma, akik a Donyeck körzetében vívott harcokban estek el. A megsemmisített ukrán katonai célpontok között nevezte meg külföldi „zsoldosok” egy ideiglenes szállását a Harkiv megyei Bohoduhivban, valamint két vezetési- és megfigyelőpontot, továbbá négy lőszerraktárt.