Ferenc pápa a mi gondjainkra, a mi helyzetünkre figyelt

Ferenc pápa magyarországi látogatása során mondott valamennyi beszédéből érződött, hogy a mi gondjainkra, a mi helyzetünkre figyel; megkaptuk tőle azt a biztatást, amire szükségünk van - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek pünkösdhétfőn a pápalátogatásról tartott előadásában.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmisére érkezik az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napján Budapesten, a máriaremetei kegytemplom kertjében

Fotó: MTI/Lakatos Péter

A bíboros az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napján Budapesten, a máriaremetei kegytemplom kertjében kiemelte: Ferenc pápa lelkipásztori látogatásra érkezett, és a magyar történelem sajátosságait szem előtt tartva, a mi lelkipásztori gondjainkra figyelve szólt hozzánk.

Ferenc pápa a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után elhatározta, hogy visszatér Magyarországra egy lelkipásztori látogatásra, ami „nekünk szól”, és ezen az elhatározásán nem változtatott. Hiába tört ki közben a háború, hiába sulykolta a világsajtó, hogy az egyházfő látogatásának valódi célja egy esetleges politikai tárgyalás, mindez nem bizonyult igaznak.

Mint Erdő Péter megjegyezte, ezt rögtön a pápalátogatás után levélben külön megköszönte a Szentatyának.

Erdő Péter kitért arra: Ferenc pápa szereti a kis népeket meglátogatni, és bár Magyarország Európa közepén van, a történelmünk azt mutatja, mindig is határvidék voltunk Kelet és Nyugat vagy akár Észak és Dél között is. Ez nagyon sok szenvedéssel, de sok tanulsággal és sok lehetőséggel is járt az idők során - mondta, példaként említve a párbeszéd lehetőségét.

Erre is utalt a látogatás logója, rajta a folyó képével, amely nemcsak elválasztja, de - ha tudunk hidat építeni - össze is köti a közösségeket - tette hozzá.

Erdő Péter megemlítette Ferenc pápának a Karmelita kolostorban, a diplomáciai testület tagjai előtt mondott beszédét, amely annak ellenére, hogy politikusokhoz szólt, sokkal inkább lelkipásztori, mintsem politikai beszéd volt. Még ha hangsúlyozta is az európai értékeket, nem szólt konkrét politikai akciókról, és ezzel „némi meglepetést is okozott” - jegyezte meg.

A bíboros szerint Ferenc pápa a magyar történelemre tekintettel a korábban megszokottnál sokkal kevésbé volt szigorú a papokkal, püspökökkel való találkozása során a Szent István-bazilikában. A pápa átérezte a kommunizmus idején annyit szenvedett magyar egyház helyzetét, „előtte volt”, amikor papokat, szerzeteseket börtönöztek be, és bár adott tanácsokat a magyar közösségnek, nem volt olyan kemény, amilyen máskor szokott lenni a papsággal.
 
Ferenc pápa a Rózsák terén az elesettek támogatásáról és a menekültek befogadásáról beszélt - idézte fel Erdő Péter, hozzátéve, a világ közvéleményében az a hamis kép él a magyarokról, hogy nem becsülik a másságot. Ehhez képest a kijevi évkönyvekben az szerepel a honfoglaló magyarokról, hogy hetekig vonultak állataikkal: két hétig mentek a fehér magyarok, utána két hétig a feketék. Vagyis Kijevből is látszott, hogy még a színükben sem voltak egyformák. A Kárpát-medencében is találtak más népeket a honfoglalók, a török uralom után pedig újra be kellett telepíteni az országot. Vagyis nemhogy nem becsüljük a másságot, „mindannyian mások vagyunk”, hiszen a mai Magyarországon élők fele a török idők után betelepültek leszármazottja, és „kulturális csoda, hogy mindannyian magyarok lettünk”.

Erdő Péter a legutóbbi, 33 évvel ezelőtti és a mostani apostoli látogatást összehasonlítva felidézte: az 1991-es év sok szempontból euforikus, várakozásokkal teli év volt, a kommunizmus kötöttségei már megszűntek, a gazdasági bajok jelei pedig ugyan mutatkoztak már, a társadalom még nem realizálta azokat. Ehhez képest most sok minden után, sok mindenbe bele is keseredve vártuk a pápát, biztatásra, reményre volt szükségünk, hogy a saját legjobb kezdeményezéseinkben meglássuk az értéket és továbbvigyük azokat. Ezt a biztatást pedig megkaptuk - értékelt a bíboros.
 
Erdő Péter fontosnak nevezte, hogy Ferenc pápa magyarországi beszédeiben többször hivatkozott Szent Istvánra, a Kossuth téri záró szentmisén pedig ismét felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának, mint ahogy - a tavalyi felajánlását megismételve - Ukrajnát és Oroszországot is. Ezzel a Szentatya kinyilvánította, hogy nagy szükségünk van a Szűzanya közbenjáró segítségére - tette hozzá.

A pápalátogatás mottója - „Krisztus a jövőnk” - a bíboros szerint kemény üzenet. A világegyház is válaszúton van, fel kell tennie a kérdést, hogy kereszténynek lenni azt jelenti-e, hogy a mindenkori világ igényeit szemlélve csak azt hirdeti, ami népszerű, vagy azt, hogy „Krisztus tanítványai vagyunk”.

A jelenkori legfontosabb feladatok között a békéért mondott, közösségi ima szerepét emelte ki, hangsúlyozva, hogy a közös imádságnak különleges ereje van. Rámutatott: a pünkösdi történetben is az együtt imádkozókra szállt le a szentlélek.

Erdő Péter az egyházmegyei nap lezárásaként a főegyházmegye papságával közösen mutatott be szentmisét. A bíboros szentbeszédében hangsúlyozta: nem kell minden nemzedéknek új kereszténységet kitalálnia, hanem újra és újra „vissza kell találnunk magához Krisztushoz, mert az egyház Jézus Krisztus tanítványainak közössége”.

Batthyány-Strattmann László boldoggá avatásának huszadik évfordulója alkalmából érkezett Rómába több száz zarándokkal Székely János, a Szombathelyi Egyházmegye püspöke. A megyéspüspök, akinek Ferenc pápával is volt lehetősége személyesen találkozni, a Magyar Nemzetnek adott interjúban kiemelte a szegények orvosaként is ismert Batthyány-Strattmann László feleségének, Coreth Mária alakját, akinek kezdeményezték boldoggá avatását.

– A Szombathelyi Egyházmegyéből több száz zarándok érkezett, köztük a Batthyány-Strattmann család leszármazottai is az Örök Városba és a Vatikánba. Mi hozta ezt a népes és lelkes közösséget Rómába?

– Húsz évvel ezelőtt avatták boldoggá Batthyány-Strattmann Lászlót, a szegények orvosát. Ezt szerettük volna megköszönni, ezért akartunk hálát adni az Úrnak. Szombathelyi egyházmegyénk az Eisenachi Egyházmegyével közösen úgy határozott, hogy elindítja az ő felesége, Coreth Mária Terézia boldoggá avatásának kezdeményezését. Azért fontos a feleség személye, mert ő volt Batthyány-Strattmann László megtérésének elindítója és legfontosabb motorja. Ez a nagyszerű asszony, ahogy ő mondta „aranyszívű feleség”, egy nagyon vidám, csupa szív, szeretetteli nő és édesanya, aki 14 gyermekkel ajándékozta meg őt. A műtétek mellett mindig segédkezett és életének nagy fordulatát is ő hozta el. Azért jöttünk el Rómába, hogy emlékezzünk, és hálát adjunk a szent hírében élt és elhunyt családért.

– Mit hirdet Batthyány-Strattmann László élete?

– Batthyán-Strattmann László életpéldája azt üzeni, életünk legfőbb célja, hogy megtanuljunk szeretni. Ő úgy hagyta hátra végrendeletében a gyermekeinek, hogy „ha boldogok akartok lenni, tegyetek boldoggá másokat”. Másutt azt mondta, hogy az életet a szeretet teszi igazán széppé. Egy olyan korban élünk, amikor nagyon sokan a házasság értékét alig látják. Manapság egyre többen hirdetik: valósíts meg magadat, törődj magaddal, a saját céljaiddal. Úgy gondolom, hogy korunk embere számára óriási példa Batthyány-Strattmann László és felesége élete.

– Miben jelenthet megtartóerőt az ő alakja?

– Egy híres amerikai keresztény gondolkodó azt mondta, hogy a negatív értelemben vett globalizmusnak öt halálos ellensége van: az isten, a család, a nemzet, a fizikai föld és a közösségek.

Szentjeink ezekből az éltető forrásokból táplálkoztak, ennek a közelében éltek, ezeket erősítették és példájukkal erősítik ma is.

– A szerdai általános kihallgatáson lehetősége volt arra, hogy személyesen is találkozzon Ferenc pápával. Miről váltottak szót?

– Nagy élmény volt újra találkozni a szentatyával. A pápai kihallgatáson odamentem hozzá és mondtam neki, hogy Magyarországról jöttem. Azonnal felragyogott az arca és megszólalt magyarul. Azt mondta: „Isten hozott”. Ferenc pápa megkedvelte a magyarokat, jól tudjuk, hogy már Buenos Airesben óriási hatással voltak rá az angolkisasszony nővérek, az általuk működtetett iskola, nagy tehetségük, lángoló szeretetteli életük. Sokat hallott tőlük a magyarországi kommunizmus áldozatairól, az egyházüldözésről, mely nagyon megrendítette a pápát fiatal papként. Szintén sokat jelentett neki Jálics Ferenc atyának, jezsuita rendtársának rendkívüli életpéldája.

– Milyen ajándékkal kedveskedtek a szentatyának?

– Brenner János vértanú ereklyéjét adtam át Ferenc pápának az általános kihallgatáson. Ő azonnal emlékezett arra, hogy Budapesten találkozott Brenner János atya öccsével, Brenner József atyával, aki hála Istennek még életben van, és aki egy élő tanúja volt Brenner János tragikus halálának és vértanúságának – harminckét késszúrással ölték meg a kommunisták által felbérelt emberek, huszonhat évesen teljesen ártatlanul. Ez a találkozás nagyon megérintette a szentatyát a budapesti látogatása során, talán emlékszünk rá, hogy fölállt és megcsókolta Brenner József öccsének kezét.

– Hogyan értékeli Ferenc pápa budapesti útját, mik voltak a látogatásának lelki gyümölcsei?

– Hálát adunk a szentatya látogatásáért. Úgy gondolom, hogy az egész világ számára nagyon különleges, talán nehezen is emészthető jel volt.

Dicsérőleg szólt a családvédelemről, az ukrán menekültek befogadásáról, a magyarság hitéről, a hagyományainkhoz való hűségről és szentjeinkről. Hálásak vagyunk ezért a látogatásért, hiszen a szentatya Krisztus követe, magát Krisztust hozta el közénk.