Ezért blokkoltuk az Ukrajnának szánt uniós pénzeket

A külügyminiszter világosan beszélt pénteken Stockholmban: 

– válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk kérdésére, melyben azt firtattuk, valóban blokkoltuk-e az Európai Békekeret legújabb, 500 millió eurós részletének kiutalását.

Ezzel arra utaltak, hogy Szijjártó Péter az európai uniós külügyminiszterek pénteki informális tanácsán fejezte ki felháborodását, amiért Ukrajna a „nemzektözi háborús szponzorok” listájára helyezte az OTP Csoportot. 

– magyarázta már akkor a tárcavezető.

– Ma világossá tettem, hogy addig mi nagyon nehezen megyünk bele egyáltalán tárgyalásokba is a tizenegyedik szankciós csomagról, nagyon nehezen tárgyalunk további áldozatokat kívánó gazdasági korlátozó intézkedésekről, amíg az OTP ezen a bizonyos ukrán listán rajta van – szögezte le.

A Barátság kőolajvezeték felrobbantásának terve miatt hazánk blokkolja az Ukrajnának szánt európai békekeret felhasználását.

Hirdetés

– Az ukrán elnök fenyegetése arról, hogy felrobbantják a Barátság kőolajvezetéket, egyenesen felháborító, ezért blokkolja a magyar kormány az európai békekeret felhasználását – közölte az Index megkeresésére a kormány egyik tagja. Mint mondta, ezt csak tovább tetézi az, hogy az OTP szankciós listára került, amit magyarellenes lépésnek tartanak.

A kormányzati forrás egyértelművé tette azt is, hogy a Barátság kőolajvezeték stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A csővezeték déli ágán keresztül – amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt – évente mintegy nyolcmillió tonna orosz olaj érkezik, ennek kiesése pedig súlyos problémát okozna a magyar gazdaságban.

Az európai békekeretről szóló döntésről megjegyzendő, hogy ANSA olasz hírügynökség értesülése szerint hazánk azért nem hagyta jóvá a kifizetést, mert szeretnénk garanciákat kapni arra, hogy a program a jövőben is megőrzi globális horizontját, és nem csak fegyverkezésre szánják.

Az OTP szankciós listára kerüléséről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a múlt héten azt mondta, hogy az OTP semmifajta nemzetközi jogszabályt nem sértett meg. 

– emelte ki a miniszter.

Ahogy arról lapunk beszámolt, a The Washington Post amerikai lap írta meg, hogy az interneten kiszivárgott amerikai katonai hírszerzési dokumentumokból kiderül, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz határokon túli támadásokat tervezett, így akart lépéselőnyt szerezni a háborús konfliktusban. Egy februári, Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettessel tartott találkozón Zelenszkij azt javasolta, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, amely olajat szállít Magyarországra, és kritikus fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. Az amerikai hírszerzők szerint Zelenszkij rendkívül dühös volt a találkozó idején hazánkra.

Egy tavaly májusi megbeszélésen az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója, korábbi külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy „Ukrajnának van egy erős ütőkártyája: a Barátság kőolajvezeték”.

A lépés után az OTP is közleményt adott ki, amelyben tételesen, négy pontban cáfoltak az ukránok legfontosabb vádjait.

Az Index.hu információja szerint a kormányt az is felháborította, hogy kiszivárgott amerikai információk szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar ipar működéséhez kulcsfontosságú Barátság kőolajvezeték felrobbantását fontolgatta.

Mint korábban megírtuk, az ANSA olasz hírügynökség szerint pedig hazánk azért nem hagyta jóvá az Európai Békekeret kifizetését, mert szeretnénk garanciákat kapni arra, hogy a program a jövőben is megőrzi „globális horizontját”, és nem csak fegyverkezésre szánják. A programot még 2021-ben hívták életre, hogy  az EU „konfliktusmegelőző, békeépítő és a nemzetközi biztonságot erősítő” célokat támogasson belőle – a költségvetésen kívül (több mint 5 milliárd eurós) keretet mostanra főként Ukrajna támogatására használják fel.

Az összeget a tagállamok közösen adják össze, tehát Magyarország is kiveszi a részét, csakhogy azzal a kikötéssel, hogy ezt az összeget nem az Ukrajnának szánt fegyverbeszerzésre, hanem az EPF más megfogalmazott céljaira, például a Nyugat-Balkán stabilitásának erősítésére, a migrációs nyomás enyhítésére használják fel.

Hallgatott, kuncogott, majd annyit mondott: nem ismeri a történetet. Így reagált Ursula von der Leyen az ukrán elnök kőolajvezeték robbantási tervére, amelyet az amerikai sajtó szellőztetett meg, titkosszolgálati dokumentumokra hivatkozva. Két napja derült ki, hogy Volodimir Zelenszkij azt tervezte: tönkreteszi a magyar gazdaságot. Azóta sem az ukrán külügy, sem az ukrán nagykövetség nem cáfolta ezeket a sajtóhíreket. A Magyar Nemzet közben azt írja: az ukrán kormány nem csinál mást, mint zsarolja Magyarországot.

Volodimir Zelenszkij folyamatosan zsarolja Magyarországot a Barátság kőolajvezetékkel – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint amíg az ukrán elnök zárt ajtók mögött a vezeték felrobbantásáról ötletel, addig Ukrajna folyamatosan emeli az azon érkező olaj tranzitdíját. A lap adataiból kiderül:

az ukránok csak tavaly összesen 51 százalékkal drágították a tranzitdíjat, idén áprilisban pedig megduplázták a vámot, és már azt tervezik, hogy júniusban és augusztusban is tovább emelnek. Az ukrán tranzitdíjemelések közvetett módon a magyar tankolásokat is drágították.

Vagyis a magyarokat nemcsak a szankciós infláció, hanem az ukrán tranzitdíjemelések miatti drágulás is sújtja – vonta le a következtetést a Magyar Nemzet.

A The Washington Post számolt be a napokban arról,

hogy Volodimir Zelenszkij fel akarta felrobbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy tönkretegye a magyar ipart.

Az amerikai lap ezt titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva állítja. Volodimir Zelenszkij ezt az ötletét a miniszterelnök-helyettesének fejtegette egy februári megbeszélésen, amit az amerikaiak lehallgattak.

A robbantás tervéről szóló hírek napok óta lázban tartják a nemzetközi sajtót, de eddig

sem az ukránok, sem a NATO, de még az EU sem reagált érdemben.

Szakértők szerint ez azért is érdekes, mert ha az ukrán elnök parancsára valóban felrobbantották a vezetéket, akkor az egy EU- és egyben NATO-tagország elleni támadást jelentene.

Zavart csenddel, majd kényszeredett nevetéssel reagált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn, amikor a közmédia arról kérdezte: mit gondol Volodimir Zelenszkij robbantási tervéről. A bizottság elnöke úgy nyilatkozott,

nem hallott az ügyről.

A közmédia brüsszeli tudósítója még kérdezte Ursula von der Leyent, de ő először széttárta a karját, majd a pulpitusra csapott, és nem válaszolt. A sajtótájékoztatót irányító brüsszeli bürokrata pedig csak annyit mondott: ennyi a válasz, és elvette a szót a magyar újságírótól.

Nehezen hihető, hogy az unió vezetése ne tudott volna az ukrán elnök robbantásos terveiről, hiszen azok az Egyesült Államokból szivárogtak ki – erről az Alapjogokért Központ tanácsadója beszélt a Kossuth Rádióban. Horváth József szerint Volodimir Zelenszkij egyre többször ragadtatja el magát, és tesz veszélyes kijelentéseket.

„Zárt ajtók mögött az elnök kiesik abból a szerepből, amit a sajtónyilvánosság előtt játszik. Ne feledjük el, hogy itt két dolog is elhangzik ebben a beszélgetésben: egyrészt a Barátság kőolajvezeték felrobbantása, valamint másik nagy katonai ötlete, hogy orosz területen kisebb településeket ejtsenek túszul, és zsarolják meg Oroszországot. Nem véletlen, hogy utána a beszélgetés résztvevői lehurrogják, hogy ezek életveszélyes dolgok” – mondta az elemző.

Horváth József hozzátette:

a világban egyre erősödik a békét támogatók hangja, ezért nem elképzelhetetlen, hogy ősszel nyilvánosságra kerülhetnek az első béketervek is.