Elon Musk szerint Kína és az USA ikertestvérek

A Tesla Motors amerikai elektromosjármű-gyártó és a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat vezérigazgatója három év után először látogatott a sokáig a koronavírus-lezárások miatt külföldieket nem szívesen fogadó országba -írta a Reuters.

Elon Musk több mint három év után ismét Pekingbe érkezett, ahol várhatóan magas rangú kínai tisztviselőkkel találkozik majd, és meglátogatja a Tesla sanghaji üzemét – írja a Reuters.

A Csin Kang kínai külügyminiszterrel való keddi találkozója után Musk kijelentette, hajlandó kiterjeszteni üzleti tevékenységét az országban. Az üzletember azt is elmondta, hogy ellenzi az amerikai és a kínai gazdaság szétválasztását.

„Az Egyesült Államok és Kína érdekei összefonódnak, mint sziámi ikrek, elválaszthatatlanok egymástól”

– fogalmazott a Tesla-vezér.

A Reuters kiemeli, hogy Musk (aki egyben a Twitter tulajdonosa is) eleddig nem jelentkezett be közösségi oldalán Kínából, ahol a platform jelenleg be is van tiltva, de egyes felhasználók számára egy virtuális magánhálózaton keresztül elérhető.

A kínai fél a hivatalos közlemény szerint közölte Muskkal, hogy Kína elkötelezett a befektetők, köztük a Tesla üzleti környezetének javítása mellett.

Az egyelőre nem világos, hogy utazása további programjaként kik lehetnek az üzletember tárgyalópartnerei, és hogy pontosan milyen témákat fognak megvitatni.

Kína a Tesla második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, de az autógyártó cég legnagyobb üzeme továbbra is a sanghaji, amely a németországi gyár megnyitása előtt az európai piacra is szállított járműveket.

Kína a Tesla második legnagyobb piaca az Egyesült Államok után, és a sanghaji üzem az elektromos autógyártó legnagyobb termelési központja.

Musk utoljára 2020 elején járt Kínában, amikor a sanghaji gyárban tartott rendezvényen a színpadon táncolva kavarta fel az internetet.

Az üzletember először látogatott tehát Kínába a koronavírus-járvány kitörése, valamint Hszi Csin-ping harmadik elnöki ciklusának megkezdése óta. A Reuters megjegyzi, mielőtt Li márciusban miniszterelnök lett, Sanghaj párttitkáraként dolgozott, tehát ő felügyelte a Tesla gyár építését és megnyitását.

Li Csiang és Elon Musk már korábban is találkozott, például a kínai Tesla-gyár 2019-es megnyitóján. A helyi média beszámolói szerint 2020-ban online találkozókon vettek részt, ahol Musk megköszönte a párttitkárnak, hogy támogatta az üzem működését a világjárvány kitörése idején.

A kínai miniszterelnök az elmúlt hetekben olyan üzleti rendezvényeken vett részt, amelyeken jelen volt például Tim Cook az Apple és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója is.

Történik mindez akkor amikor Az amerikai cégek több mint egynegyede más országokat helyez előtérbe Kínával szemben, mivel a kínai–amerikai kapcsolatokkal kapcsolatos hangulat egyre pesszimistább – írja az Asia Times az amerikai kereskedelmi kamara jelentésére hivatkozva.

A kamara megkérdezett tagjainak mintegy 27 százaléka Kínán kívül más országokat is fontolóra vesz beruházási döntései meghozatalakor, főként a bizonytalan kínai politikai környezettel kapcsolatos aggodalmak miatt. Egy korábbi, tavaly novemberben végzett felmérésben ez az arány még csak 6 százalék volt.

A legutóbbi kutatásban az amerikai cégek nagy többsége pesszimizmusát fejezte ki a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolat kilátásait illetően.

Colm Rafferty, a szervezet kínai ágának elnöke elmondta, hogy a legutóbbi felmérés eredményeire már rányomta bélyegét a feszült amerikai–kínai viszony, az üzleti döntéshozók között pedig egyre nagyobb a bizonytalanság, és Kína már nem számít elsődleges befektetési célpontnak úgy, mint korábban. Rafferty hozzátette, a tagok a korábbi évekhez képest kissé pesszimistább pénzügyi kilátásokról számoltak be 2023-ra vonatkozóan.

„A kínai kormány a háborúval kapcsolatos orosz propagandát és dezinformációt visszhangozza, ellenzi az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, és tartózkodik vagy Oroszország mellé áll az ukrajnai háborúról szóló ENSZ-szavazásokon” – áll az amerikai kereskedelmi kamara közleményében. „Ezek a döntések ellentéteket szültek Kína és az Egyesült Államok, valamint és számos nyugati ország között – írják –, amelyek szankciókkal fenyegetőztek, ha Kína katonai vagy pénzügyi segítséget nyújtana Oroszországnak.”

A kamara megállapítja, hogy a két hatalom között növekvő feszültségek továbbra is a tagok által említett legfontosabb üzleti kihívások közé tartoznak. A szervezet szerint a vállalatok háromnegyedét közvetlenül érinti a változó amerikai–kínai viszony, míg a tagok 46 százaléka számít a viszony romlására 2023-ban.

Emellett a tagvállalatok 38 százaléka érezte úgy, hogy a külföldi vállalatokkal a hazai vállalatokhoz képest „igazságtalanul” bánnak Kínában. „Tagjaink csaknem fele úgy érezte, hogy nem látják túlzottan szívesen Kínában, a felmérésben résztvevők több mint egyharmada pedig úgy nyilatkozott, hogy a kormányzati politika és az abból következő intézkedések tisztességtelen bánásmódot jelentenek a külföldi vállalatokkal szemben” – olvasható a közleményben. Majd pedig így fogalmaznak: „Sajnos ez azt is eredményezte, hogy tagjaink körében már második éve nő a bizonytalanság a kínai kormánynak a kínai piac külföldi befektetések előtti megnyitására irányuló szándékait illetően.”

Azt is megtudhatjuk, hogy a válaszadók 24 százaléka fontolgatja az áttelepülést, vagy már elő is készítette azt.

„Kína továbbra is népszerű célpont a külföldi befektetések számára, mivel hatalmas piaccal és teljes körű ipari és ellátási lánc hálózattal rendelkezik” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője.

Joe Biden elnök a jövő héten írja alá azt a végrehajtási rendeletet, amely korlátozza az amerikai cégek befektetését a kínai mikrochipek, mesterséges intelligencia, kvantum-számítástechnika, biotechnológia és tiszta energia projektekbe és cégekbe.

A befektetési korlátozások értelmében az amerikai vállalatoknak be kell majd jelenteniük a kormánynak a kínai csúcstechnológiai ágazatokban végrehajtott új beruházásaikat, és néhány ilyen üzletet be kell tiltaniuk.

Biden a május 19-21-i G7-csúcstalálkozó előtt igyekszik majd bejelenteni ezeket az intézkedéseket, és az amerikai szövetségesek támogatását kéri megvalósításukban.

A kamara ugyanakkor bírálja a kormányzati döntést: „Az amerikai kormánynak együtt kellene működnie más kormányokkal a többoldalú ellenőrzések bevezetése érdekében, ahelyett, hogy egyoldalú amerikai ellenőrzéseket vezetne be, amelyek hatástalanok a nemzetbiztonsági és külpolitikai célok elérésében”.