Fokozódik a migrációs nyomás a déli határon

Címlapon számolt be a krone.at az ausztriai Deutschkreutzban (Sopronkeresztú) történtekről. A lap szerint egy embercsempész kevéssel déli tizenkettő után autóval menekült az őt üldöző magyar rendőrök elől, és áttörte az osztrák határt. 

Ekkor sem állt meg, hanem továbbszáguldott Horitschon és Lackendorfon keresztül. A burgenlandi rendőrség folytatta a hajszát az Oberpullendorf irányába száguldó embercsempész után. Egy útkereszteződésnél próbálták megállítani, de elsodort egy rendőrautót, majd két parkoló autót megrongált Oberpullendorf  területén. Innen is sikerült meglépnie az embercsempésznek, majd  hirtelen megállt, kiugrott az autóból és bemenekült egy útmenti erdőbe. Az autóban egy török ​​család maradt, három kisgyermekkel, ők a helyszínen menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be. A rendőrök szolgálati kutyákkal és drónokkal folytatták a csempész felkutatását – kezdetben hiába. Később az embercsempész az erdő közelében beült egy olasz rendszámú autóba, ám meglátta őket egy gyalogos, aki riadóztatta a rendőröket.

Az autót az S31-es úton sikerült megállítani, a kocsiban egy 27 éves grúz férfi és három honfitársa ült. Őket is embecsempészettel is gyanúsítják.

Gerhard Karner belügyminiszter az esetet kommentálva elmondta: az embercsempészek nem törődnek az emberéletekkel. A rendőröknek kiegyensúlyozott fellépésükkel sikerült megakadályozni a súlyosabb fejleményeket. A belügyminiszter köszönetet mondott a magyar és az  osztrák rendőröknek.

Nem enyhül a migrációs nyomás a déli határon. Folyamatosan próbálkoznak az illegális bevándorlók, hogy bejussanak az Európai Unióba. Ezért készek több millió forintnak megfelelő összeget is fizetni az embercsempészeknek. Rétvári Bence az M1-en arról beszélt, hogy az unió bevándorláspolitikája milliárdos bevételhez juttattja az alvilágot.

Elhagyatott, omladozó régi épületekben húzzák meg magukat a migránsok a szerb város, Horgos határában. Pár kilométerrel odébb a martonosi erdőben van a legnagyobb migránstábor a környéken. Olyan megközelíthetetlen terepen, ahova a hatóság emberei sem tudnak járműveikkel bemenni.

„A mögöttem látható keskeny erdősáv vezet be a legnagyobb illegális migránstáborig, amely a martonosi erdősávban található. Onnan gyakorlatilag már nagyon közel van a magyar határkerítés, és a Holt-Tisza is, amelynek túloldalán szintén határkerítés védi Magyarországot. Ott nem igazán tudnak átjutni a migránsok” – számolt be Mészáros György, az M1 tudósítója.

Ez azonban nem tántorítja el őket. Csoportokba verődve, tömegesen vonulnak az autópálya mentén. Sokan embercsempészek segítségével próbálnak meg bejutni az Európai Unióba.

A sofőrök milliókat kérnek a szállításért, ezek az összegek pedig  teljes egészében az alvilághoz kerülnek. Erről Rétvári Bence beszélt az M1-en, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió bevándorláspolitikája közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a szervezett alvilág többletbevételhez jusson.

„Több milliárd euró, ami az embercsempész-hálózatoknak, tehát a szervezett alvilágnak, a szervezett bűnözésnek a bevétele volt csak az illegális migrációból. Eurómilliárdokban mérhető ez a bevétel, és ez azért van, mert az unió őket idehívja, de illegális módon érkeznek, és óriási bevétele van az alvilágnak, ettől az alvilág megerősödik, nyilván a Balkánon is, tehát az útvonalon is, de Nyugat-Európában is. Ezért számolnak be arról a rendőrfőnökök, más biztonsági szakértők, hogy bizonyos városrészekben nem tudják fenntartani a rendet”– mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Tavaly 117 000 illegális bevándorló próbált meg átjutni a magyar határon, idén eddig már 40 000.

Egész Európa biztonságára veszélyt jelent a szervezett bűnözés keretein belül működő embercsempészek tevékenysége, ezért is kiemelten fontos a velük szembeni határozott fellépés – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten.

Rétvári Bence a Szerbiába induló magyar rendőri kontingens búcsúztatóján felidézte, hogy idén januárban indult el magyar, osztrák és szerb rendőri együttműködésben az a misszió, amelyben a rendőrök Szerbia déli határain teljesítenek szolgálatot az illegális migráció és az azt elősegítő embercsempészettel szembeni minél határozottabb fellépés érdekében.

Az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a szervezett bűnözői csoportok egyik legfőbb bevételi forrásává vált az embercsempészet, a bűnözők egy illegális migráns Nyugat-Európába csempészése során akár több millió forintnak megfelelő bevételre is szert tesznek.

Elmondta, hogy sem az illegális migránsok, sem az embercsempészek száma nem csökken, sőt egyesek már egészen fiatalon ezt a bűnözési formát választják; 14 éves embercsempészre is volt már példa.

Az államtitkár kitért arra, hogy ez a tevékenység óriási bevételi forrást jelent a szervezett bűnözői körök számára, becslések szerint egy illegális migráns Törökországból Németországba juttatásáért mintegy 5,7 millió forintnak megfelelő összeget is zsebre tehetnek. Ennek fejében megszervezik a migránsok szállítását, határokon történő átjuttatását, sőt adott esetben szállást és étkezést is biztosítanak számukra.

Ráadásul már nemcsak készpénzben, hanem egy speciális átutalási formát alkalmazva, egyfajta biztosított pénzügyi letét formájában is ki lehet nekik fizetni az embercsempészet díját – tette hozzá.

„Ezért is fontos az a háromoldalú megállapodás, amely Ausztria, Magyarország és Szerbia között jött létre, hiszen így már nemcsak Magyarország, hanem Szerbia déli határán is felvehetjük a harcot e bűnözési formával szemben” – emelte ki Rétvári Bence.

Az államtitkár szólt arról, hogy a további migránsok tömegeit befogadni már nem képes Ausztria azért vétózta meg Bulgária és Románia schengeni csatlakozását, mert ez a két állam nem tudott elég hatékonyan fellépni az illegális migráció és az embercsempészek tevékenysége ellen. Így Európa biztonságának védelme érdekében a hőkamerákkal és éjjellátó készülékekkel is dolgozó magyar rendőrök tevékenysége kiemelten fontos.

„Önök egy teljesen más kultúrájú, idegen nyelvű közegben fognak eltölteni egy hónapot, büszkék vagyunk rá, hogy vállalják” – mondta a búcsúztatón Rétvári Bence, aki egyben megköszönte a magyar rendőröknek a pápalátogatás során tanúsított áldozatos munkájukat, az apostoli látogatás biztosítását is.

Jelentősen növelheti az Afrikából Európába irányuló illegális migrációt a szudáni polgárháború és az, hogy az övezet más térségéből származó emberek nagy számban érik el Líbiát, hogy onnan Európába jussanak – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en csütörtök reggeli műsorában.

Bakondi György szavai szerint mindez súlyos veszélyt jelent Európa biztonságára, szociális ellátórendszerére, társadalmi feszültségek alakulnak ki azokban az országokban, ahol a migránsok létszáma a kritikus határt eléri.

A tömeges beáramlással járó változások már 10 százalék felett is visszafordíthatatlanok, Németországban jelenleg 18,4 százalék a migrációs hátterű lakosok száma

– mutatott rá.

Közölte, a migránsok jellemzően vízi úton érkeznek Európába: jelentősen nő a török partoktól a görög szigetekre indulók száma, valamint azoké is, akik kishajókkal Törökországból Olaszországba tartanak, vagy Líbiából, Tunéziából indulnak, a „Soros-szervezetek által bérelt hajók felszedik és kikötőkbe viszik őket”.

Bakondi György a magyar határral összefüggésben kiemelte,

„intenzív határsértő mozgást tapasztalnak”, idén eddig 39 ezer illegális határsértőt és több mint 300 embercsempészt fogtak el.

A módszerek igen változatosak: a migránsok a magyar-román határszakaszon elsősorban tehergépjárművekbe rejtőznek, a Dunánál csónakos átkeléssel próbálkoznak, ezért ott motorcsónakos határellenőrzést is folytatnak – jegyezte meg.

A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, az embercsempészet nagy üzletté vált, az embercsempész csoportoknak rendkívül komoly bevételük van, óriási hálózatot működtetnek, külön részlegeik foglalkoznak szállítással, pihentetéssel, eszközbérléssel, okmányhamisítással.

„Ezért is hangsúlyozzuk, hogy az embercsempészbandák elleni fellépés nemzetközi összefogással, nemzetközi rendőri és titkosszolgálati együttműködéssel lehet sikeres”

– mondta. Hozzátette, hogy a magyar kormány partner ebben, mindent megtesz a szervezett bűnözés felderítésére, tevékenységének akadályozására.

Bakondi György szólt arról is, hogy bár Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az EU külső határainak megerősítéséről és a szükséges források biztosításáról nyilatkozott a közelmúltban, „ezek azonban szavak”, a valóságban sem a finanszírozásban, sem a jogalkotásban nincs nyoma„, sőt, Magyarország ellen bírósági eljárás van folyamatban a határőrizeti rendszer miatt.

A tagállamok erőfeszítései más irányba mutatnak, az osztrák kormány az utóbbi hónapokban számos esetben hívta fel a figyelmet a balkáni útvonallal összefüggő rendkívül nehéz helyzetre, és nemcsak felvetette, hanem ténylegesen javaslatokkal is élt az állam- és kormányfők tanácskozásán

– mondta.

A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: „ha a schengeni övezet minden előnyét fenn kívánjuk tartani, valóban komoly erőfeszítéseket kell tenni a külső határok őrizetéért”.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ott arról beszélt, hogy

két pont miatt elfogadhatatlanok az Európai Parlamentnek a migrációs csomaggal összefüggő határozatai.

A főtanácsadó kifogásolta a kötelező kvóták bevezetését a migránsok elosztásáról, befogadásáról és ellátásáról, valamint azt is, hogy civilekkel figyeltetnék meg a határőrizeti feladatokat ellátó erőket, nem követnek-e el „visszairányítási szabálytalanságokat”.

Magyarázata szerint ez nincs összhangban az elmúlt 7-8 évben a migrációs feladatokban szerzett tapasztalatokkal.

A román hatóságok a legtöbb illegális határátlépési kísérletet a magyar határszakaszon tapasztalják, ahol a migránsok mintegy 59 százaléka járművekben elrejtőzve próbál meg törvénytelenül bejutni Magyarországra – közölte a román határrendészet az MTI-hez vasárnap eljuttatott első negyedévi összesítésében.

Az idei év első három hónapjában 3289 külföldi határsértőt tartóztattak fel a román határokon: közülük 443-an illegálisan próbáltak bejutni Romániába, 2846-an pedig törvénytelenül próbálták elhagyni az országot. Legtöbbjük embercsempészek támogatásával, szervezett csoportok tagjaként próbálkozott kijátszani a határrendészek éberségét. Az első negyedévben 186 embercsempészt vettek őrizetbe Romániában.

A határsértők közül a legtöbben bangladesi, szíriai, pakisztáni, nepáli, indiai, egyiptomi, marokkói és török állampolgárok voltak.

Az illegális migráció megelőzését és megfékezését célzó román-szerb együttműködés eredményeként a vizsgált időszakban a közös határszakaszon 92 százalékkal esett vissza a határsértők száma a tavalyi év azonos időszakához képest. A Romániában elfogott illegális migránsokon kívül a szerb oldalon a hatóságok 379 bevándorló illegális Romániába jutását akadályozták meg: ez a szám is 93 százalékos csökkenés 2022 első negyedévéhez képest – mutatott rá a román határrendészet.

A Romániából illegálisan távozni próbáló migránsoknak a befele igyekvő határsértőknél több mint hatszor nagyobb száma azzal áll összefüggésben, hogy a krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Románia most már évente százezer olyan munkavállaló befogadását engedélyezi, akik az Európai Unión kívülről érkeznek. A távol-keleti országokból beutazó vendégmunkások viszont a bukaresti média szerint csak ugródeszkának tekintik a román hatóságok által kibocsátott munkavállalási vízumot, és legtöbbjük nem akar Romániában maradni, hanem megpróbál Magyarországon keresztül illegálisan Nyugat-Európába szökni.