Az ukránok visszavettek húsz négyzetkilométert

Az ukrán fegyveres erők visszavettek mintegy 20 négyzetkilométert az orosz csapatoktól a Donyeck megyei Bahmut peremvidékén, az orosz támadók magában a városban nyomulnak előre, és hivatásos ejtőernyős alakulatokat vontak be a harcokba – közölte Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese kedden a Telegramon.

„Az elmúlt néhány nap alatt csapataink mintegy 20 négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel Bahmut külvárosának északi és déli részén, ugyanakkor magában Bahmutban az ellenség valamelyest előrenyomul, tüzérséggel teljesen elpusztítva a várost. Ezenkívül az ellenség hivatásos ejtőernyős alakulatokat vont oda. A harcok változó eredménnyel folytatódnak” – fejtette ki a miniszterhelyettes.

Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke egy sajtóinterjúban azon véleményének adott hangot, hogy nyolcvan százalékban igaz az, amit Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner zsoldoscsoport alapítója mond. „A legrosszabb az, hogy amit Prigozsin mond, az többnyire igaz. Vannak dolgok, amelyekről még azt sem lehet mondani, hogy hamisak, mivel kétféleképpen is felfoghatók, de annak, amit mond, 80 százaléka teljesen igaz” – fogalmazott.

Budanov szerint Prigozsin nyíltan bírálja Szergej Sojgu orosz védelmi minisztert és Valerij Geraszimovot, az orosz fegyveres erők főparancsnokát, és ezek a megnyilvánulásai nem az orosz pszichológiai hadviselés részei. A hírzserzési főnök kifejtette, hogy a Prigozsin vezette Wagner katonai vállalkozás „maximális hatékonyságot” mutatott, szemben az orosz hadsereggel, amelynek parancsnoksága emiatt érzett „irigységből” a magánhadsereget igyekszik „fizikailag eltüntetni”. Budanov megjegyezte, hogy a Wagner-zsoldosok még Ramzan Kadirov csecsen vezető katonáin is túltettek hatékonyságban.

A hírszerzés vezetője azt is kijelentette az interjúban, hogy az Oroszországi Föderáció lehetőségei a komoly támadó akciókra teljesen kimerültek, de a támadók erőteljes védelmet építettek ki.

Az ukrán rendőrség sajtószolgálata arról számolt be, hogy a Fehér Angyal elnevezésű ukrán rendőralegység egy autója orosz tűz alá került a bahmuti járásban lévő Csasziv Jar település környékén, ennek ellenére sikerült tíz civilt evakuálniuk Bahmutból.

Az ukrán határőrszolgálat pedig arról adott tájékoztatást, hogy egységük tagjai visszaverték az orosz csapatok két rohamát Bahmutban, és megöltek kilenc orosz katonát. A sajtóközlemény szerint az oroszok tüzérséggel támogatott kis gyalogoscsoportokkal támadtak.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda hírportál azt emelte ki, hogy az orosz erők változatlanul hevesen támadnak Donyeck megyében Liman, Avgyijivka, Bahmut és Marjinka térségében. A felsorolt településeknél kedden 44 harci összecsapás zajlott le. Közben az ukrán erők öt orosz csapatbázist, három elektronikus hadviselési állomást, két lőszerraktárt és egy üzemanyag-tárolót találtak el.

Példátlanul heves légitámadás érte Kijevet éjjel. Ukrán jelentések szerint három irányból érkeztek az orosz lövedékek. A támadás azután történt, hogy az ukrán elnök hazaindult nyugat-európai körútjáról. Kijev többször kérte már szövetségeseit, hogy adjanak modern vadászgépeket. Erre nem kaptak ígéretet, de több ország is kiképzési lehetőséget biztosítana az ukrán pilótáknak.

Robbanások hangja rázta meg az ukrán fővárost kedd hajnalban. A kijevi katonai vezetés szerint összesen mintegy 20 orosz lövedék érte a várost. Az egyik reptér környékét különösen sok találat érte: járművek és ipari épületek gyulladtak ki.

Ukrán jelentések szerint rakétadarabok zuhantak a belvárosra, például a kijevi állatkert területére is. A légicsapásoknak több sérültje is van, halálos áldozatokról azonban nem érkezett jelentés.

„Hallottam már hasonlót, de még sohasem láttam. Olyan volt, mint egy meteoreső, amikor a lelőtt rakéták darabjai hullottak az égből. Először nem féltem, mert lenyűgözött a látvány, csak később ijedtem meg”

– emlékezett vissza egy kijevi férfi, aki éppen munkába tartott, amikor záporozni kezdtek a lövedékek.

Egy nappal korábban légitámadásokat jelentettek a front orosz oldaláról is. A moszkvai védelmi minisztérium szerint több ukrán területről indított amerikai lövedékeket hatástalanítottak, de kilőttek egy brit Storm Shadow-t is.

„A légvédelmi rendszerek egy nap alatt hét HARM radarromboló rakétát, egy Storm Shadow nagy hatótávolságú cirkálórakétát és tíz HIMARS-rakétát semlegesítettek” – fogalmazott az orosz védelmi tárca szóvivője.

Kedden pedig egy amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer megsemmisítéséről is beszámoltak.

A Wagner zsoldoscsoport vezetője egy videót tett közzé kedden, amelyben Bahmut térképén mutatja azokat a negyedeket, amelyeket még tartanak az ukrán erők.

Jevgenyij Prigozsin szerint előrehaladást értek a városban és már csak néhány utca van a védők kezén.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerint azonban az orosz fegyveresek számára lesz csapda Bahmut városa. Olekszandr Szirszkij erről kedden beszélt, amikor a donyecki frontra látogatott és kitüntetéseket adott át a katonáknak.

A brit miniszterelnök közben újabb fegyverszállítmányokat ígért az ukrán elnöknek:

több száz nagy hatótávolságú légvédelmi rakétát és drónt.

Volodimir Zelenszkij szombattól három napon át járta Nyugat-Európát. Katonai és humanitárius támogatásról tárgyalt Rómában, Berlinben és Párizsban is.

„Hálás vagyok Nagy-Britanniának, amiért beleegyeztek pilótáink kiképzésébe. Felállítunk egy koalíciót, amely modern nyugati repülőgépek kezelésére tanítja be katonáinkat. Nagy-Britannia és Lengyelország mellett biztos vagyok benne, hogy Franciaország és más partnereink is csatlakoznak. Tovább dolgozunk a vadászgép-koalíción is, aktívan haladunk előre” – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij.

A kijevi vezetés elsősorban harci repülőket szeretne, erre azonban most sem kaptak ígéretet. Azt viszont több ország is vállalta, hogy ukrán vadászpilótákat képeznek ki.

A francia elnök egy TV-interjúban be is jelentette, hogy ajtót nyitottak az ukrán pilóták kiképzésére. Emmanuel Macron szerint több európai ország is részt vesz a programban, illetve már az amerikaiakkal is tárgyalnak a pilóták képzéséről. A francia elnök azonban leszögezte:

nem adnak olyan nagy hatótávolságú fegyvereket az ukránoknak, amelyekkel elérhetik Oroszország területét, ugyanis nem akarnak háborút Moszkvával.

Igen jelentős, mintegy 3 millió dollár (kb. egymilliárd forint) kenőpénz átvétele közben tartóztatták le a kijevi korrupcióellenes hatóság nyomozói Vszevolod Knyazevet, az ukrán legfelsőbb bíróság elnökét – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportálja hétfőn. Az ukrán korrupcióellenes hatóság (NABU) nyomozói a legfelsőbb bíróság további 18 alkalmazottjánál – főként bíráknál – is házkutatást tartottak.

Az Országos Korrupcióellenes Iroda és a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (NABU) pontosan 2,76 millió dollár kenőpénz átvételekor érte tetten a legfelsőbb bíróság vezetőjét egy múlt heti razzia során.

Vszevolod Knyazev főbírót őrizetbe vették, ellene korrupció megalapozott gyanújával vizsgálat indult

– számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál hétfőn.

Az NABU egy fotót tett közzé a honlapján, amelyen a bankjegykötegek egy kanapén fekszenek. A 44 éves Knyazev a kenőpénzt feltehetően az Ukrajnában ismert oligarcha, Konsztantin Zsivago cégeinek érdekében eljáró közvetítőktől vette át.

Az Ukrajinszka Pravda a NABU-ra hivatkozva arról is beszámolt, hogy

a nyomozók a kijevi legfelsőbb bíróság további 18 tagjánál – főként bíráknál – tartottak házkutatást.

A legfelsőbb bíróság honlapján azt írták, hogy „az elnökkel kapcsolatos események” miatt kedden rendkívüli elnökségi ülést tartanak.

Knyazevet Volodimir Zelenszkij államfő 2021. december 1-i hatállyal nevezte ki a legfelsőbb bíróság elnökévé.

Az ukrán hírportál emlékeztet: Knyazev februárban még azt mondta, hogy Andrej Szmirnovnak, az elnöki hivatal helyettesének az Igazságügyi Legfelsőbb Tanács tagjelöltjeivel kapcsolatos kritikus kijelentései árthatnak az ukrán igazságügyi reformnak. Szmirnov egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Knyazev jelöltjeit nemcsak ő, hanem a korrupcióellenes szervezetek is bírálták, mert nem biztosak a feddhetetlenségükben.

A The Washington Post amerikai lap február végén megjelent összeállítása, amely a közép- és kelet-európai korrupciót elemezte, Ukrajnát a legkorruptabb európai országok közé sorolta.

Azt írták: Kijevben időről időre megpróbálkoznak megfékezni a mindent átható korrupciót – egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Az elmúlt időszakban az ukrán kormány számos olyan magas rangú tisztviselővel szemben lépett fel, akiket korrupcióval vádoltak. Vjacseszlav Shapovalov védelmi miniszterhelyettest elbocsátották és letartóztatták, miután kiderült, hogy a fegyveres erők a piaci árak kétszeresét és háromszorosát fizették az élelmiszerekért, például a tojásért és a burgonyáért. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter állása is veszélybe került a botrány miatt – igaz, ha hinni lehet a híreknek, őt nem korrupcióval, hanem hanyag gazdálkodással vádolták –, ő azonban „túlélte” a tisztogatást.

Vaszil Lozinszkijt, az infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest elbocsátották és házi őrizetbe helyezték, miután az ügyészek azt állították, hogy 400 ezer dollár kenőpénzt fogadott el olyan áramfejlesztő aggregátorok beszerzésével kapcsolatban, amelyekre Ukrajnának égető szüksége van az elektromos infrastruktúrát ért orosz támadások után.

Ennél is jelentősebb Zelenszkij kabinetfőnök-helyettese, Kirilo Timosenko ügye. A hírek szerint a General Motors által humanitárius célokra adományozott terepjárót saját használatra lefoglalta, és egy új, körülbelül 100 ezer dollárba kerülő Porschét vezetett, amely egy neves üzletemberé volt. A botrány kirobbanása után több, Timosenkóhoz közel álló, a regionális politikát felügyelő tisztviselőt elbocsátottak.

Még februárban pedig razziát tartottak az ukrán biztonsági erők Ihor Kolomojszkij milliárdos oligarcha otthonában, aki Zelenszkij egyik legbefolyásosabb támogatója és annak a televíziós hálózatnak a tulajdonosa, amely a jelenlegi elnököt a Nép szolgája című vígjátéksorozatának sugárzásával sztárrá tette. A volt regionális kormányzó, Kolomojszkij 2021-ben amerikai szankciók alá került, mert feltételezések szerint jelentős korrupcióban vett részt, de Ukrajnában érinthetetlennek számított egészen mostanáig. Az azonban továbbra sem világos, hogy vádat emelnek-e ellene bármilyen bűncselekmény miatt.