Az oroszok kibújnak a szankciók alól?

Oroszország olajárbevételei márciusban és áprilisban is megugrottak, tavaly november óta pedig a legmagasabb szintet érték el egy friss jelentés szerint. Vajon ez azt mutatja, hogy az Európai Unió és a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet (G7) országai által támogatott szankciók megbuktak?

A Centre for Research in Energy and Clean Air (CREA) finn kutatóintézet eredményei azt mutatják, hogy Oroszország az utóbbi időben sikeresen vissza tudta szerezni a fosszilis tüzelőanyagok exportjából származó bevételeit, annak ellenére, hogy a tavalyi év végén az Európai Unió és a G7-országok behozatali tilalmat rendeltek el, továbbá olajársapkát is bevezettek.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Hirosima prefektúrabeli Mijadzsima-szigeten fekvő Hacukaicsiben lévő Icukusima szentélynél a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának első napján, 2023. május 19-én (Fotó: MTI/EPA/G7 Hirosima)

A jelentés kevesebb mint egy héttel azután készült, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő szervezet vezetői a japán Hirosima városában tartott csúcstalálkozón kijelentették,

az orosz olajra és kőolajtermékekre vonatkozó árplafon működik, az orosz bevételek csökkentek, a csökkenő olaj- és gázárak pedig a világ országainak javára váltak.

Veszített lendületéből a Nyugat olajháborúja?

A kutatóintézet vezető elemzője, Lauri Myllyvirta az ársapka tekintetében kiemelte: az Európai Unió nem teljesítette azt a vállalását, mely szerint kéthavonta felülvizsgálja az árplafont annak biztosítása érdekében, hogy alacsonyabb maradjon az átlagos piaci árnál. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a végrehajtás nem működik.

Az árszintek felülvizsgálatának, valamint az ársapka által bevezetett szabályok érvényre juttatásának kudarca azt eredményezte, hogy az intézkedések hatásukat vesztették

– tette hozzá.

Légi felvétel a Sunny Liger teherszállító hajóról az Északi-tengeren, a hollandiai Ijmuiden partjainál 2022. április 30-án. Az orosz olajat szállító hajót biztonsági okokból nem engedik kikötni az amszterdami kikötőben (Fotó: MTI/EPA/ANP/Paul Martens)

Oroszország olajbevételei helyreállhatnak?

Az év elején az adatok azt mutatták, hogy Oroszország fosszilis energiahordozók exportjából származó bevételei decemberben összeomlottak, mely látszólag alátámasztotta az orosz olajbevételeket célzó szankciók hatékonyságát.

A CREA kutatásai szerint azonban Oroszország olajadóból származó bevételei áprilisban 6 százalékkal nőttek az exportbevételek márciusi növekedésének köszönhetően. Májusban pedig további növekedés várható.

Ez azt jelenti, hogy miután Oroszország olajadó-bevételei 2023 elején a mélypontra zuhantak, azóta a megnövekedett eladásoknak köszönhetően ezen források helyreálltak. Mindemellett azonban Moszkva bevételei jelentősen elmaradtak a tavaly áprilisban mért szinttől, amikor az olajárak az egekbe szöktek – hívta rá fel a figyelmet a jelentés.

„A Kreml adóbevételei szorosan követték az orosz nyersolaj árát, ami rávilágít az olajárplafon fontosságára. Az orosz állam is változtatásokat eszközölt adórendszerében, hogy ezáltal is csökkentse az ársapka hatását” – fogalmazott Isaac Levi, a CREA egyik elemzője.

Amennyiben az ársapkát bevezető országok nem tesznek lépéseket az ársapka szintjének csökkentése és a végrehajtási hiányosságok pótlása érdekében, az orosz olaj adóztatási struktúrájának változásai az orosz nyersolaj árát a nemzetközi referenciaértékekhez közelebbi szintre viszik, ami az orosz olajbevételek további emelkedéséhez és az ársapka teljes kudarcához vezet.

Az elemzés továbbá kitért arra is, hogy az olaj importtilalma, valamint az árplafon bevezetése óta Oroszország a becslések szerint 58 milliárd euró exportbevételre tett szert a tengeren szállított olajból, melynek nagy részét európai országokhoz tartozó tartályhajókon szállították.

Az Európai Bizottság tavaly decemberben jelentette be, hogy a G7-országok, az EU tagállamai, valamint Ausztrália 60 dolláros hordónkénti árplafont vezet be a tengeren szállított orosz olajra. Az intézet szerint ha a nyersolaj árplafonja hordónként 30 dollárra csökken, valamint az olajtermékekre vonatkozó árplafonok is ennek megfelelően felülvizsgálásra kerülnek, akkor Oroszország bevétele további 22 milliárd euróval eshet vissza a következő időszakban.

Már meghaladta a napi egymillió hordót, ezzel rekordot döntött az Indiába irányuló orosz kőolajexport. Az indiaiak ráadásul 56–60 dollár közötti árat fizetnek az orosz olajért, ami az ársapka alatt van. Oroszország időközben közölte, hogy a brüsszeli szankciók miatt csökkentheti az olajkitermelést. Szakértők szerint egy ilyen lépés világszintű áremelkedést okozna.

A 95-ös benzint 570 forintnak megfelelő rúpiáért tankolják a világ egyik legnépesebb városában, a 13 millió lakosú Mumbaiban. Minden eddigi rekordot megdöntött az orosz kőolajimport Indiában: november végén meghaladta a napi egymillió hordót. Ez februárhoz képest mintegy hatszoros emelkedés. Ráadásul kevesebb, mint 60 dollárt fizetnek egy hordóért, így az olajársapkát még csak alkalmazni sem kell Indiában. Sőt, a delhi kormány jelezte: az energiabiztonság érdekében tovább fogja növelni az orosz olaj behozatalát.

Szakértők szerint az európai olajembargó kedvező helyzetbe hozta azokat az országokat, amelyek nem csatlakoztak az Oroszország elleni szankciókhoz.

Az orosz olajvezetékek azonban nem érnek el Indiáig, ezért hajón kell szállítani a nyersanyagot. Az európai fuvarozók azonban hétfő óta nem szállítanak orosz olajat, ami fennakadásokat okozhat az ellátási láncban. Oroszország meg is kezdte egy tankerhajókból álló flotta felállítását, hogy pótolhassa a kieső tankereket. Problémát jelenthet a biztosítóvállalatok európai korlátozása is. A brüsszeli szankciók ugyanis tiltják az európai cégeknek, hogy biztosítást kössenek a teherhajókra és azok rakományaira.

„Ha kiesnek az európai és amerikai biztosítók, akkor a kormányzatnak kell vállalnia a kockázatot. Nem hinném, hogy Indián vagy Kínán kívül erre más kormányzatok hajlandók lennének, ezért Oroszországon múlik, hogy mekkora részt vállal a kockázatból” – mondta Szujan Hajra, az Anand Rathi Securities befektetési vállalat elnöke.

Oroszország nem zárja ki, hogy a brüsszeli szankció miatt csökkenti a kőolajkitermelést – erről az orosz miniszterelnök-helyettes beszélt kedden. Szakértők szerint egy ilyen lépés világszintű áremelkedést okozna. Alekszandr Novak szerint

nagy a kereslet a világban az orosz olajra, és bár az ellátási láncban komoly átrendeződés jöhet, Oroszországnak nem okoz hosszú távon gondot a kitermelt kőolaj értékesítése.

Az élelmiszer- és energiapiac átpolitizálása ellen szólalt fel Kína képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsán, New Yorkban. „A jelenlegi élelmiszer- és energiaválság nem a termelés és kínálat oldalán, hanem az ellátási láncban felmerülő probléma, mert a nemzetközi együttműködés megszakadt. Kína határozottan elutasítja az élelmiszer- és energetikai kérdések átpolitizálását és fegyverként való használatát” – mondta a Keng Suang (Geng Shuang) kínai diplomata.

Ezalatt átadták az Oroszországot Kínával összekötő földgázvezeték egy újabb szakaszát Kína egyik keleti tartományában. A 750 kilométer hosszú szakaszt a tervezettnél hat hónappal korábban adták át, évi 19 milliárd köbméter földgáz szállítását fogja biztosítani.