Az orosz légierő több ukrán város ellen intézett rakétatámadást

Az orosz légierő több ukrán város ellen intézett rakétatámadást, egy ember meghalt, három pedig megsebesült vasárnap este a dél-ukrajnai Herszon régióban – jelentette hétfőn a helyi katonai közigazgatás.

Robbanások hallatszottak hétfő hajnalban Kijev, Dnyipropetrovszk és Szumi régiókban – jelentette az ukrán média.

„A légvédelmi rendszerek bevetésre kerültek. Maradjanak nyugodtak! Maradjanak az óvóhelyeken, amíg a légiriadó véget nem ér!” – írták a kijevi területi közigazgatás hivatalos a Telegram-oldalán.

Az ukrán állami katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az oszág egész területére légiriadót rendeltek el.

Moszkva hétfőn a kora reggeli órákban újabb rakétacsapásokat mért az ukrán városokra, amelyeket a kijevi erők szerint nagyrészt semlegesítettek. A helyi katonai közigazgatás vezetője, Olekszandr Prokudin a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy az orosz hadsereg a régió területének lakónegyedeit, valamint egy hivatalos épületeit vette célba Herszon régió központjában.

A támadásban egy ember meghalt, három másik, köztük egy gyermek pedig megsebesült – tette hozzá, megjegyezve, hogy a várost 24 óra alatt nyolcszor érte támadás.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon arról számolt be, hogy a Kijevet támadó orosz harcigépek 18 kilőtt rakétájából 15-öt megsemmisítettek. A főváros vezetése ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy a városra irányított összes rakétát megsemmisítették.

Az előzetes információk szerint a polgári lakosság körében nem voltak áldozatok, és lakóépületek vagy infrastruktúra megsemmisülését sem jegyezték fel – közölték. Tisztviselők hozzátették, hogy a várostól különálló közigazgatási egységet képező kijevi régióban is bevetették a légvédelmet, hogy megvédjék a területet az orosz rakétáktól.

Az ukrán média a Dnyipropetrovszki és a Szumi területen is robbanásokról értesült. Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója a Telegramon azt írta, hogy legalább 25 ember megsebesült, köztük három gyermek. Hozzátette, hogy Pavlohrad városában 19 többszintes épület, 25 magánház, hat iskola és óvoda, valamint öt üzlet megrongálódott.

Robbantásos támadást hajtottak végre ismeretlenek egy magasfeszültségű távvezeték ellen a Szentpétervártól délre fekvő Gatcsinszkij kerületben – közölte a Leningrádi terület kormányzója.

A tájékoztatás szerint a szabotőrök két robbanószerkezetet erősítettek egy nagyfeszültségű felsővezeték oszlopaira, amelyek közül az egyik felrobbant és megsemmisítette a tartóoszlopot. A második robbanószerkezetet az orosz hatóságok megtalálták és hatástalanították.

A szentpétervári rendőrség és az orosz terrorelhárítás (FSZB) közös nyomozást indított – számolt be a német N-Tv hírtelevízió portálja.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök vasárnap telefonon egyeztettek Ukrajna katonai szükségleteiről – adta hírül a Sky News brit hírportál.

Egy esti videóbeszéd során Zelenszkij elmondta, hogy egyeztették álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, és megköszönte Franciaországnak, hogy megígérte, hogy fegyvereket küld Ukrajnának.

A francia elnökség közölte, hogy Macron megerősítette Zelenszkijnek Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatását, és tájékoztatott az Ukrajnának nyújtandó katonai segítség európai koordinációjáról.

A brit hírportál cikke szerint a két ország vezetője arról is beszélt, hogy hogyan lehetne véget vetni Ukrajna Oroszországgal vívott háborújának.

Öt rakéta csapódott be az éjszaka folyamán a keleti Donyecki területen fekvő Kramatorsk város területére – közölte a régió kormányzója, melyről a Sky News számolt be.

Pavlo Kijrilenko a Telegramban tett nyilatkozatában azt mondta, hogy két rakéta a városon kívül egy mezőn, kettő egy ipari övezetben, egy pedig egy magánterületen csapódott be.

A jelentések szerint nem voltak áldozatok.

Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter szombaton az uniós pénzügyminiszterek találkozóján kijelentette, Ukrajna 2024-ben is igényt tart arra a 18 milliárd euróra (mintegy 6400 milliárd forint), amit az Európai Unió 2023-ra megszavazott az országnak.

A tárcavezető úgy fogalmazott, Ukrajnának jövőre drasztikusan csökkentenie kell kiadásait, ami természetesen nagyban függ az esedékes katonai hadjárattól és annak sikerétől is. Ami szerinte mindenesetre biztos, hogy az uniós támogatás nélkül a háborúban álló ország összeomlana.

Paolo Gentiloni, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős biztosa úgy válaszolt Marcsenko felvetésére, hogy az unió vezetői erről akkor tárgyalhatnak, amikor legközelebb a költségvetéséről egyeztetnek. Hozzátette: „Bizonyos, hogy Ukrajnát úgy fogjuk támogatni, ahogy azt az előző években is tettük.”

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója egy orosz katonai blogger által feltöltött videóban beszélt arról, hogy véleménye szerint olyan rossz helyzetben van alakulata, hogy akár a megszűnés veszélye is fenyegetheti – írja a Reuters. „Ha nem kapunk lőszert, a Wagner rövid időn belül megszűnik létezni. Történelem leszünk, de nincs miért aggódni, ilyen dolgok megtörténnek néha” – fogalmazott a zsoldosvezér.

Megjegyezte, azt tervezi, hogy kivonja csapatait Bahmutból, ugyanis már csak néhány napra elegendő lőszer áll rendelkezésükre. A Reuters emlékeztet, a „harcias stílusáról és ironikus humorérzékéről” ismert Prigozsin a héten egyszer már szenzációt keltett azon kijelentésével, miszerint csapatai a Moszkva által nyújtott támogatás hiánya miatt szenvednek súlyos veszteségeket Ukrajnában.  Később erről azt mondta, csak viccelt.

Szolgálatba állították az ukránok az Egyesült Államoktól kapott APKWS rakétarendszert (AGR-20 Advanced Precision Kill Weapon System), amiről videófelvétel is tanúskodik.

A rendszer azért különleges, mert 70 kilométeren belül képes precíziós lövéseket leadni, mégis nagyságrendekkel költségkímélőbb, mint a szintén amerikai, az ukránok által is előszeretettel használt HIMARS rakétarendszer. Sajtóhírek szerint Ukrajna a 37-es számú tengerészgyalogos dandárt szerelte fel a fegyverrendszerrel, és egy Humvee típusú 4×4-es katonai járműről indítják a rakétákat.

Andrij Melnik ukrán külügyminiszter-helyettes szerint nem lehetetlen, hogy Kína béketeremtőként lép fel az ukrajnai háborúban.

Ukrajna korábbi berlini nagykövete egy vasárnapi német lapinterjúban arra a kérdésre, hogy képes lehet-e Kína a béketeremtésre, és akár arra is, hogy elérje Moszkvánál az orosz csapatok kivonását Ukrajnából, azt mondta, hogy „ez nem irreális”.

Peking ugyan természetesen a saját érdekeit követi, de az igazságos, békés megoldás és a harcok leállítása inkább kínai érdek, mint a háború, vagyis „ez az egész világrendet megrázó hatalmas, soha véget nem érő földrengés”

– tette hozzá Andrij Melnik a Berliner Morgenpostban és a kiadóvállalat, a Funke médiacsoport többi lapjában közölt interjúban.

Az ukrán és a kínai államfő telefonon folytatott minapi tárgyalása nagy előrelépés az kétoldalú kapcsolatok megerősítése és „az orosz agresszió beszüntetése” felé, bár meglehet, hogy a kínaiak másként értékelik ezt – mondta a külügyminiszter-helyettes.

Aláhúzta, hogy

Kijev elengedhetetlen feltételnek tekinti az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrán területekről. Ugyanakkor „az ördög a részletekben rejlik, ezért kíváncsian várjuk, hogy mit hoz magával Kína különmegbízottja, aki hamarosan hozzánk érkezik”

– tette hozzá.

A többi között arról is szólt, hogy az ukrán lakosság túlnyomó többsége nem akar területet feláldozni a békéért, és egy rossz kompromisszum nem is biztosítana tartós békét, legfeljebb törékeny tűzszünetet.

Ugyanakkor eleve „teljes képtelenség” bármiféle vitát folytatni az esetleges tárgyalásokról, „mert az oroszok nem akarnak tárgyalni” – jelentette ki az ukrán diplomata.

Az ukrán csapatok tervezett ellentámadásáról elmondta: „cinikus és igazságtalan” azonnali sikert követelni a katonai támogatás folytatásáért cserébe. A támogatás „túl lassan és apró adagokban” érkezik, a támogatók mégis egy „nagy dobást, azonnali diadalt” várnak el érte, holott a frontvonal 1300 kilométer hosszú, és a Bahmutban kilenc hónapja minden egyes épületért folytatott küzdelem is megmutatja, hogy „borzasztóan nehéz ez a háború” – mondta Andrij Melnik.

Hozzátette: sikerként tartaná számon, ha egyes területeken jelentősen, „sok kilométerrel” visszaszorítanák az orosz erőket. Oroszország Ukrajna elleni háborúja „gyakorlatilag fél éve brutális, véres állóháború”, így már az is „sokat változtatna a javunkra, ha mozgásba tudnánk hozni a dolgokat, meg tudnánk mutatni, hogy mennyire törékeny a helyzet az oroszok számára” – fejtette ki az ukrán külügyminiszter-helyettes.

Magyarország területére vasárnap az ukrán-magyar határszakaszon 5266 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7466 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfő reggel.

A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől vasárnap vonattal senki sem érkezett Budapestre – közölte az ORFK.