Az orosz hadsereg visszaverte az ukrán támadást

Az orosz hadsereg visszaverte a Bahmut környékén indított összes ukrán ellentámadást, emellett nagy hatótávolságú, légi és tengeri indítású, precíziós fegyverekkel mért csapást az ukrán élőerőre és hadfelszerelésre a Dnyipropetrovszk megyei Ternopil és Petropavlivka közelében – jelentette vasárnap Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője.

Konasekov elismerte, hogy a Bahmut környékén vívott harcokban elesett két orosz ezredes. Az orosz tábornok által ismertetett hadijelentés szerint az ukrán fegyveres erőknek a szoledari-bahmuti frontszakaszon az elmúlt nap folyamán több mint négyszáz katonája halt meg vagy sebesült meg, továbbá 12 harckocsit, 18 gyalogsági harcjárművet, két páncélozott harcjárművet, valamint egy D-20-as tarackot veszítettek. Az orosz napi összesítés értelmében az ukrán élőerőveszteség mintegy hétszáz fő volt.

Az orosz katonai tárca összesítése szerint a háború kezdete óta 1100 sorozatvető semmisült meg.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok vasárnap ukrán tüzérségi támadást.

Az oroszországi Brajnszki területen ukrán drónok két bombát dobtak le egy olajtárolóra Klinci városban. Ezek a hivatalos jelentés szerint üres tartályok közé zuhantak le, jelentősebb kárt és személyi sérülést nem okozva.

Az orosz légvédelem a felelős az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszki területen szombaton történt légi szerencsétlenségekért – jelentette ki Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy vasárnapi tévéműsorban a TSZN ukrán hírtelevízió internetes kiadványa szerint.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósítása alapján a szóvivő kifejtette, hogy az eddigi információk szerint összesen öt légi eszközt, három helikoptert és két repülőgépet lőttek le. Ihnat közlése szerint az orosz katonai gépek azért szálltak fel, hogy támadásokat hajtsanak végre Ukrajna területén.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy szombaton a Kremlhez hű orosz sajtóorgánumokban különböző adatok jelentek meg előbb egy helikopter, majd kettő, majd egy vadászrepülőgép lezuhanásáról. Orosz részről azt közölték, hogy az egyik helikopter motortűz miatt zuhant le, és a fedélzetén lévő mindkét ember életét vesztette. Később elismerték, hogy két helikopter és egy repülőgép azért zuhant le, mert találatot kapott, de „ukrán szabotőröket” tettek felelőssé a történtekért.

Az Ukrajinszka Pravda helyi kormányzói hivatalok beszámolóiból készült vasárnapi összeállításában kiemelte, hogy szombaton és vasárnap reggel az ország területének több mint felét kitevő 14 ukrajnai megyét ért orosz támadás drónokkal, rakétákkal, tüzérséggel és rakéta-sorozatvetőkkel. Donyeck megyében az elmúlt nap alatt hét civil vesztette életét és 16 sérült meg. A déli Herszon megyében hat helyi lakos, a keleti országrészben lévő Harkiv megyében két civil, a nyugat-ukrajnai Ternopil megyében pedig szintén két helybeli szenvedett sérüléseket az orosz támadások következtében.

Az ukrán vezérkar legfrissebb vasárnapi összesítése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mintegy 620-szal hozzávetőleg 198 880 főre nőtt. Szombaton az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett öt orosz harckocsit, 21 tüzérségi rendszert és 31 drónt.

Az orosz védelmi minisztérium szombati közleménye szerint ukrán harci gépek Nagy-Britanniától kapott hosszú hatótávolságú Storm Shadow rakétákkal lőttek két ipari létesítményt Luhanszkban.

Nagy-Britannia csütörtökön jelentette be, hogy elkezdi a hosszú hatótávolságú rakéták szállítását, amelyekkel Ukrajna messze a frontvonal mögött is csapást tud mérni az orosz csapatokra és az utánpótlást tároló raktáraikra.

Ben Wallace brit védelmi miniszter hangsúlyozta: a rakétákat arra használja Kijev, hogy visszaszorítsa a szuverén ukrán területet kezükben tartó orosz erőket. Ukrajna korábban garantálta, hogy erőik Oroszország nemzetközileg elfogadott határain belüli célpontokra nem mérnek velük csapást.

Az orosz védelmi tárca közleménye szerint a pénteken kilőtt rakéták egy vegyi és egy húsüzemet találtak el az Ukrajna keleti részén fekvő, oroszok által elfoglalt Luhanszkban.

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy London korábban közölte, hogy a Storm Shadow rakétákat nem vetik be polgári célpontok ellen. A tárca hozzáfűzte: lelőtték azt a SZU-24- és MiG-29-es ukrán harci gépet, amelyek a rakétákat kilőtték.

A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy az orosz csapatoknak egy újabb háztömbnyit sikerült előre jutniuk Bahmutban, amelyet Moszkva tíz hónapja ostromol.

Megdöbbentő dolgok derültek ki az interneten keringő titkos amerikai hírszerzési dokumentumok egy eleddig nem ismert részéből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal szerezte meg a nyugati kormányok bizalmát, hogy vállalta, az általuk biztosított fegyvereket nem fogja Oroszország határain átnyúló támadásokra használni, és inkább az Ukrajna határain belüli orosz erők elleni támadásokat helyezte előtérbe. Zárt ajtók mögött ugyanakkor az ukrán elnök agresszív ösztönei kiütköznek, ami éles ellentétben áll a nyilvánosság előtt eljátszott nyugodt, sztoikus államférfival – írja a The Washington Post amerikai napilap a Pentagon által is hitelesnek tartott hírszerzési dokumentumokra hivatkozva.

A dokumentumokban – melyek az amerikai titkosszolgálat lehallagatási anyagaira épülnek – szerepel többek között, hogy

Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezetéket.

„Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül” – idézi a Washington Post az egyik iratot. Az ukrán elnök Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat, írták megjegyzésben a lehallgatási anyagot elemző titkosszolgálati tisztviselők.

Nem ez volt az egyetlen meghökkentő javaslata Zelenszkijnek, hisz egy januári megbeszélésen azt szerette volna például elérni, hogy Ukrajna „csapásokat hajtson végre Oroszországban”, miközben ukrán szárazföldi csapatokat küldött volna ellenséges területre, hogy „meg nem határozott, orosz határ menti városokat foglaljanak el”.  Mindezt a dokumentum szerint azért, hogy „Kijevnek befolyást biztosítson a Moszkvával folytatott tárgyalásokon”.

Egy másik, február végi, Valerij Zaluzsnij tábornokkal folytatott megbeszélésen

az ukrán elnök komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az országa továbbra sem rendelkezik olyan nagy hatótávolságú rakétákkal, amelyek képesek volnának elérni az Oroszországban állomásozó orosz csapatokat.

Zelenszkij ezt követően azt javasolta, hogy Ukrajna inkább drónokkal támadja meg a nyugat-oroszországi Rosztovban lévő, nem részletezett katonai létesítményeket.

Németország 2,7 milliárd euró értékben állít össze új katonai felszerelés-szállítmányt Ukrajna számára, ami értékét tekintve a legmagasabb az orosz invázió óta – erősítette meg a Der Spiegel értesülését Boris Pistorius német védelmi miniszter és Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szombaton.

A német védelmi tárca vezetője megjegyezte: Berlin a legújabb fegyvercsomaggal azt akarja jelezni, hogy Németország „komolyan támogatja” Ukrajnát. Németország minden segítséget megad, ameddig csak kell – tette hozzá.

A csomag 20 Marder gyalogsági harcjárművet, 30 Leopard 1 harckocsit, 15 Gepard légvédelmi páncélos járművet, 200 felderítő drónt, négy Iris-T légvédelmi rendszert, továbbá lőszert, tüzérségi lőszert és több mint 200 páncélozott harci és logisztikai járművet tartalmaz. A szállítás „a következő hetekben és hónapokban” történik.

A német kormány az idei első negyedévben csaknem 497 millió euró értékű katonai felszerelés szállítását hagyta jóvá Ukrajnának.

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.

A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.

Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.

Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása”

– mondta Olaf Scholz.

Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.

Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló „tanácsoknak”, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy „mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”.

Ez fontos vállalás, hiszen „előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat”

– tette hozzá Olaf Scholz.