Az orosz erők május 9-ig be akarják venni Bahmutot

„Oroszország május 9-ig, a második világháborút a nyugati fronton lezáró győzelem napjáig át akarja venni az ellenőrzést a Donyeck megyei Bahmut fölött, ezért máshonnan a városhoz vezényelnek újabb Wagner-zsoldosokat” – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes pénteken a Telegramon.

A TISZTSÉGVISELŐ HANGSÚLYOZTA: AZ UKRÁN KATONÁK NEM ENGEDIK ÁTTÖRNI A VÉDELMÜKET, ÉS AZ UKRÁN TÜZÉRSÉG MEGSEMMISÍTETTE A WAGNER-CSOPORT LŐSZERTÁROLÓ HELYEIT BAHMUTNÁL.  

Jevgenyij Prigozsin, a kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó Wagner katonai magánvállalat vezetője pénteken bejelentette, hogy a zsoldoscsapat május 10-én elhagyja Bahmutot.

Ezt azzal indokolta, hogy elfogyott a lőszerkészletük. Szavai szerint zsoldosai „lőszer híján értelmetlen halálra vannak ítélve".

A DÉL-UKRAJNAI HERSZON MEGYE KORMÁNYZÓI HIVATALA AZT KÖZÖLTE, HOGY AZ OROSZ ERŐK ISMÉT IRÁNYÍTOTT LÉGIBOMBÁKKAL TÁMADTÁK PÉNTEKEN A RÉGIÓT,  

aminek következtében az eddigi információk szerint egy helyi lakos sérült meg, összedőlt egy templom, és mintegy 12 lakóházban keletkeztek károk.

Elszabadult drónt lőtt le az ukrán légvédelem Kijev légterében. Az ukrán hadvezetés szerint „elvesztették az irányítást” a meghibásodott fegyver felett, ezért úgy döntöttek, megsemmisítik. Korábban orosz lövedékek miatt is megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijevben. Több ukrán régióban fokozódtak a légicsapások, miután Moszkva szerint dróntámadás érte szerdán a Kreml épületét.

Többen is megörökítették csütörtökön, ahogy egy katonai drón köröz Kijev felett. Volt, aki azt is videóra vette, ahogy az ukrán főváros légvédelmi erői megsemmisítik a távirányítású szerkezetet, amelyről később az is kiderült: nem az oroszoké volt.

Az ukrán elnök kabinetfőnöke először azt mondta, ellenséges drónt hatástalanítottak, de végül elismerték, hogy a sajátjuk volt.

A kijevi hadvezetés közlése szerint elvesztették az irányítást a meghibásodott fegyver felett, ezért megsemmisítették, még mielőtt komolyabb kárt okozott volna. Egy irodaépület azonban így is kigyulladt, amikor a drón becsapódott.

„Hosszú ideig körözött a ház felett, több kört is megtett, miközben minden irányból lőtték. Úgy nézett ki, mintha a tenger felől jött volna. Aztán elrepült egy iskola felett, annak a túloldalán csapódott be. A robbanástól az iskola ablakai és ajtói is kitörtek” – emlékezett vissza egy szemtanú.

Kijev lakóinak nemcsak a saját drónjuk miatt kellett fedezékbe vonulniuk, több orosz lövedék is megközelítette az ukrán fővárost.

Huszonnégy óra alatt több mint 90 orosz támadást jelentettek Zaporizzsja régióból, további csaknem százat pedig Herszon megyéből, de dróntámadásról számoltak be a dnyipropetrovszki Nikopol térségében is.

Az ukrán városokban azután nőtt meg a légicsapások száma, hogy az orosz hatóságok szerint egy ukrán drón robbant fel Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalánál szerdán. Az orosz elnöki hivatal terrortámadásnak nevezte a történteket, amiért megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba. Az ukránok azonban tagadják, hogy közük lett volna az akcióhoz.

A moszkvai védelmi minisztérium jelentése szerint közben újabb negyedeket foglaltak el Bahmut városában, amelynek már csak a nyugati részét tartják az ukránok.

A moszkvai tárca szerint csapataik egy nap alatt több mint kétszáz ukrán katonával végeztek a térségben.

Telenszkij fegyvergyűjtő körútra indult Nyugat-Euurópába

Volodimir Zelenszkij közben csütörtökön Mark Rutte holland és Alexander De Croo belga miniszterelnökkel tárgyalt Hágában. Az egyeztetésen ismét szóba került a vadászrepülőgépek kérdése. A holland miniszterelnök szerint időbe telik, de már dolgoznak partnereikkel, például Belgiummal, az Egyesült Királysággal és Dániával, hogy „lezárják” az F–16-os vadászgépekről szóló „vitát”.

Ellenséges akciónak minősítette pénteken az orosz külügyminiszter a Kreml elleni dróntámadást, melyre, mint mondta, Moszkva „kézzelfogható választ fog adni”.

„Világos, hogy a kijevi terroristák nem hajthatták ezt végre a gazdáik tudta nélkül” – fogalmazott újságíróknak Szergej Lavrov, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vesz részt az indiai Goában.

„Tisztában vagyunk ukrán és nyugati barátaink hazudozási szokásaival”

– tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő előző nap azt közölte, Moszkva szerint Washington áll a szerdai dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt.

A Fehér Ház az állítást hazugságnak minősítette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig azt közölte, Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

„Az ukrajnai konfliktus megoldása nem korlátozódik a demarkációs vonalakra; az okok globálisak”

– szögezte le pénteken Lavrov, és azt vetette a nyugati országok szemére, hogy teljes hegemóniára törekszenek a térségben.

Lavrov továbbá felszólalt Afganisztán ügyében is, csatlakozva indiai és pakisztáni kollegái felszólításához, melyben a nők jogainak tiszteletben tartására hívták fel a kabuli tálib vezetést. Az orosz tárcavezető továbbá leszögezte: az afganisztáni emberi jogi helyzet mellett figyelemmel kísérik a kábítószer-csempészet elleni küzdelmet is.

Az orosz média, nevezetesen a TASZSZ, az RT és a Szputnyik News szerint két drón támadta Vlagyimir Putyin elnök Kremlben lévő lakrészét. Május 3-án este nem tartózkodott az épületben az orosz elnök, így a támadás, ha valóban indult is, nem érhette volna el a célját, Putyin meggyilkolását. Vajon mit lehet tudni eddig az esetről, mit mondanak a szakértők, és kinek állhatott szándékában egy ilyen támadás végrehajtása.

A Kreml az incidenst követően közölt videók egyikén egy olyan drón látható, amely körülbelül 15 méter magasan a föld felett robbant fel. Ezen a felvételen két személyt is láthatunk – egyesek szerint katonákat –, akik felmásznak az egyik épületre, amelynek kupolaszerű építményét a szenátusi palota kupolájaként azonosították.

Azt azonban nem tudni, hogy mit keresett ott a két személy.

Moszkva mostanra a világ egyik legfejlettebb repülőgép- és rakétavédelmi rendszerével rendelkezik, amely talán vetekszik Izrael többszintű légvédelmével. Egy integrált légvédelmi hálózatnak képesnek kellett volna lennie arra, hogy bármilyen dróntámadást jóval azelőtt elfogjon, hogy az a Kreml közelébe kerül.

Különböző blogokon egy olyan teóriával is találkozhatunk, amely szerint

a Kreml elleni támadás belső munka volt, amelyben ukrán zsoldosok egy csapata közvetlenül a Kreml falai mellől indította a drónokat.

Az oroszok szerint a drónokat végül elektronikus eszközökkel sikerült megállítani. Ez arra utal, hogy nemcsak a drónok elektronikáját zavarhatták meg, hanem az oroszok képesek voltak a drónra szerelt robbanóanyagot is felrobbantani. Lehetséges ez? A válasz igen, mivel az oroszok nemcsak egyszerű zavaró berendezésekkel rendelkeznek, hanem olyanokkal is, amelyek talán elég erősek ahhoz, hogy működésbe hozzák a drón robbanócsomagját.

Az oroszországi jelentések szerint a megsemmisített drónok ezernyi darabban hullottak a földre. Más szavakkal, nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a támadás megtörtént és nem annak meghiúsítását láthattuk.

Az ukránok tagadnak

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a Putyin ellen irányuló, a Kreml elleni dróntámadáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid finnországi látogatását követően szerdán késő este érkezett Hollandiába. Bölcsen vagy talán óvatosan, elhalasztotta visszatérését Ukrajnába.

Egy másik nézőpontból Zelenszkij finnországi és hollandiai látogatását arra használhatta fel, hogy időt hagyjon egy Putyin elleni különleges műveletnek, ugyanis amennyiben ez sikerrel járt volna, akkor hősként térhetett volna haza Ukrajnába.

Amerikai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben dróntámadásra került volna is sor, Washington nem kapott előzetes figyelmeztetést Ukrajnától. Ez egy kényelmes módja annak, hogy elkerüljék a felelősséget, legalábbis addig, amíg nincs ellenkező bizonyíték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, „amennyiben Ukrajnáról van szó, amely nap mint nap támadásoknak van kitéve, maga dönt, hogy hogyan kíván védekezni”.

Az oroszok pedig úgy reagáltak, hogy a Kreml támadására a maguk által választott időben és helyen fognak válaszolni.

Moszkva szerint az Egyesült Államok áll a dróntámadás mögött

Oroszország csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt, miközben a moszkvai erők több harci drónt lőttek ki ukrán városokra, köztük a fővárosra, Kijevre – számolt be róla a Reuters.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna, azt mondta, hogy Ukrajna amerikai utasításra cselekedett a Kreml fellegvára elleni állítólagos dróntámadással szerdán kora hajnalban.

Peszkov elmondta, hogy sürgős vizsgálat folyik, és hogy minden válaszlépést alaposan megfontolnak, hogy azok kiegyensúlyozottak legyenek.

Az orosz külügyminisztérium korábban azt is közölte, hogy az állítólagos dróntámadás nem maradhat válasz nélkül, és mindez azt mutatja, Kijev nem akarja tárgyalóasztal mellett lezárni a 15 hónapja tartó háborút.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy reagált, hogy Peszkov hazudik, az Egyesült Államok nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy Ukrajna a határain kívül csapást mérjen. Hozzátette, továbbra sem világos, mi történt a Kremlnél.

Háborús Tanulmányok Intézete: Megrendezett volt a Kreml elleni dróntámadás

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) cikke szerint a támadást nem Ukrajna követte el. Oroszország azért rendezhette meg a támadást, hogy megpróbálja a háborút az orosz belföldi közönség elé tárni, és megteremtse a feltételeket egy szélesebb körű társadalmi mozgósításhoz.

„Több jel is arra utal, hogy a csapás belső irányítású és célzottan megrendezett volt. Az orosz hatóságok a közelmúltban lépéseket tettek az orosz légvédelmi képességek növelésére, beleértve magát Moszkvát is, és ezért rendkívül valószínűtlen, hogy két drón áthatolt volna a légvédelem több rétegén, és felrobbant vagy lelőtték volna közvetlenül a Kreml szíve fölött olyan módon, amelyet kamera is rögzített” – írja az ISW.

Orosz partizáncsoport áll a háttérben?

Egy volt orosz törvényhozó, aki kapcsolatban állt oroszországi militáns csoportokkal, azt állítja, hogy a Kreml ellen szerdán elkövetett állítólagos dróntámadás mögött orosz partizánok álltak, nem pedig az ukrán hadsereg.

Egy exkluzív interjúban Ilja Ponomarev a CNN-nek azt mondta, hogy

„az egyik orosz partizáncsoportról lehet szó”, hozzátéve, hogy „többet nem mondhatok, mivel még nem vállalták nyilvánosan a felelősséget”.

Az Ukrajnában és Lengyelországban száműzetésben élő Ponomarev volt az egyetlen orosz képviselő, aki 2014-ben a Krím Oroszország általi annektálása ellen szavazott, és az orosz hatóságok szerint azóta felkerült a terrorizmussal gyanúsítottak listájára.

Ponomarev szerint az Oroszországon belüli partizáncsoport tagjai általában fiatalok, diákok, nagyvárosok lakói. „Tudomásom van a partizánok tevékenységéről Oroszország mintegy negyven városában. Minden partizáncsoportnak megvan a maga fókusza, specialitása, alapvető tudása. Néhányan közülük vasúti szabotázsra összpontosítanak, mások katonai toborzóállomások felgyújtásával foglalkoznak. Némelyikük háborúpárti aktivisták elleni támadásokkal, némelyikük hackertámadásokkal foglalkozik” – mondta.

„Amit Putyin elad a nemzetnek és különösen az elitnek, az a sebezhetetlenség és a biztonság érzése. A partizánok pedig mindkettőt megcáfolják. Valójában azt mondják, hogy a háború itt van, és senki sincs biztonságban” – mondta Ponomarjov.

Demkó Attila: A kérdés az orosz válasz

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője közösségi oldalán osztotta meg álláspontját a dróntámadással kapcsolatban. A szakértő szerint a támadás biztos, hogy nem célzott merénylet volt.

„Honnan indult a drón? Van radarkép? Ha látták radaron, akkor hogyan jutott el odáig?” – tette fel a kérdéseket.

Egy másik bejegyzésében pedig arról írt, hogy szerinte „a látott videó alapján ez a drón sok mindenre alkalmas – Putyin meggyilkolására nem, kivéve, ha szó szerint fizikailag eltalálja, vagy talán ha esetleg Putyin ablakánál robban, amikor az pár méter távolságban van. Tehát az épületen belül nem okozhatott volna komoly károkat”.

„Ez a drón az épület felett robbant fel, nem csapódott be, nem volt nagyobb egy általában két-három kiló robbanóanyagot hordozó öngyilkos drónnál. Egy hattonnás Tu–141 Strizh más lenne, de az aligha jutna el a Kremlig”

– tette hozzá Demkó Attila.

Ám a szakértő szerint az oroszok képesek komoly csapást mérni Kijev politikai célpontjaira válaszul – de eddig nem tették.

„Sok értelme egyébként nem lenne, legfeljebb az orosz nacionalisták bosszúvágyát csökkentené. Ettől még most nem feltétlenül biztonságos Kijev belvárosában sétálni, de ha az oroszoknak van eszük, nem válaszolnak” – tette hozzá.

Továbbá Demkó Attila úgy véli, hogy az eset az orosz fél részéről nem elég egy nukleáris csapás indoklására, annak most értelme sem lenne.