Amit Brüsszel akar romba döntené a magyar háztartásokat

Az elmúlt időszak bebizonyította a rezsicsökkentés létjogosultságát, épp ezért érthetetlen az Európai Bizottság javaslata. Brüsszel nem először támadja meg a magyar hatósági árszabályozást, az Európai Bíróság azonban a magyar kormánynak adott igazat- írja a vg.hu.

Az elmúlt három évben a gáz megawattóránkénti ára 4 és 340 euró között ingadozott, ha ezeket az árakat egy az egyben áthárították volna a háztartásokra, annak katasztrofális következménye lett volna – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, miután az Európai Bizottság legújabb javaslatában a rezsicsökkentés eltörlését javasolta hazánknak.

A szakember hozzátette: az elmúlt időszak bebizonyította a rezsicsökkentés 2013-as bevezetésének indokoltságát, ugyan az természetes, hogy vannak áringadozások egy piacon, de amit legutóbb láttunk, az rámutatott arra, hogy a piac korántsem stabil, sőt, a spekulációk általánosak. Szerinte az egész ármeghatározási koncepció több sebből vérzik. 

– magyarázta az elemző, egyúttal emlékeztetett rá, hogy a rezsicsökkentés bevezetését megelőzően az áram ára Magyarországon a 17. legmagasabb volt az Európai Unióban, még olyan országokban is alacsonyabb volt, mint Franciaország, Görögország vagy Finnország. A gáz esetében legalább ennyire nem volt rossz a helyzet, ott csak három országban volt alacsonyabban az ár.

A szakember szerint amellett, hogy a hatósági ár megakadályozza az indokolatlan árrések kialakulását, segíti a piaci árak ingadozásának kisimítását is, ami a mostani időszakban már azt jelenti, hogy mivel a rezsiár a rezsicsökkentés óta legalábbis az átlagfogyasztásig nem változott, ennek kompenzálása az állam számára jelentős kiadást generál: az idei évre a rezsivédelmi alapba 2579 milliárd forintot tervezett a kormány, 

Az elemző arra a kérdésre, hogy úgy is jól jártak-e a magyar családok a rezsicsökkentéssel, hogy közben volt alacsonyabban is a világpiaci ár, azt mondta, a mostani árakat nézve mindenképpen, de mivel a hatósági árra mint egy ársimító eszközre is tekinthetünk, ezért nem meglepő, hogy ritka esetben előfordult ilyen, ami szerinte még a szabad piacon sem feltétlenül történik meg.

Nem először támadja meg az Európai Bizottság a rezsicsökkentést

Talán sokan nem emlékeznek, de egyszer már megtámadta Brüsszel a magyar rezsicsökkentést: 2015 márciusában az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást is indított hazánk ellen, miután úgy ítélte meg, hogy a magyar energiaszabályozás nem felel meg az uniós jognak. Lázár János, akkor még a Miniszterelnökséget vezető miniszterként azzal magyarázta az EB döntését, hogy a cégekre szeretné bízni az árszabást, ezzel szemben a magyar álláspont szerint az államnak, hatóságoknak kell dönteniük, az emberek szempontjainak mérlegelése alapján. Az ügy végül Európai Bíróságon kötött ki, amely 2020 júliusában a magyar kormánynak adott igazat. Hasonló vitára ezúttal is számítani lehet, a jelek szerint a kabinet ragaszkodik az intézményhez.

Az Európai Bizottság gazdaságpolitikai javaslatainak fő célja az emberek tartós jólétének megőrzése lenne. Ezzel szemben Brüsszel megszorításokat javasol. A brüsszeli bürokraták a rezsicsökkentés felszámolására és tőkeigényes energetikai beruházások kivitelezésére szólítják fel Magyarországot – mondta Gyürk András, a Fidesz EP-képviselője.

Továbbá szintén sorsukra hagynák a rezsivédelemben részesülő családi lakóközösségeket és kisvállalkozásokat. Az energetikai beruházások gyorsításának legfőbb akadálya pedig maga az EB, amely visszatartja az erre fordítható forrásokat – mondta a képviselő. Ugyanebben a témában nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Szentkirályi Alexanda is. 

A kormányszóvivő elmondta: 

A rezsicsökkentés befejezését is előirányozta legfrissebb javaslatcsomagjában az Európai Bizottság, amire Gyürk András, a kormányzó Fidesz európai parlamenti képviselője úgy reagált, hogy ez minden magyar család számára havi 181 ezer forintos emelést jelentene, ezért a felvetést a kormányzat csípőből elutasította. De mit is kért pontosan az EB, mennyi pénzről is van itt szó, és főleg mire is emlékszünk a rezsicsökkentés történetéből? Nézzük!

„A tagállamoknak fel kell számolniuk a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket 2023 végéig” – mondta Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos, ami a mi esetünkben praktikusan a rezsicsökkentés felszámolását jelenti. 

Idehaza a témában a 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról rendelkezett, előrebocsátva, hogy 

Így született meg 2013-ban a rezsicsökkentés fogalma és rendszere.

Választásikampány-témaként kezdődött

A gazdasági és politikai háttér úgy festett, hogy a 2008-as világválságból is eredő alacsony életszínvonalhoz és magas szegénységi rátához hozzájárultak az inflációt meghaladó mértékben növekvő energiaárak. Vásárlóerő-paritáson számolva 2010-ben Magyarországon volt a legmagasabb az áram és földgáz ára a teljes Európai Unióban, továbbá 2012-ig folyamatosan nőtt a rezsihányad a lakásbérleti, -karbantartási és -javítási, valamint az élelmiszerköltéseket magában foglaló csomagban.

Ehhez társult az azóta is fennálló energiapazarlásunk, főleg a gyenge energiahatékonyságú épületeink révén, amelyek elfejlesztése bonyolult és időigényes feladat. Ugyancsak bajosan kivitelezhető, hogy az embereknél sokkal több szabadon, akár energiára elkölthető forint maradjon. Egyetlen út maradt tehát afelé, hogy mérséklődjön az energiához fűződő költések aránya: a vonatkozó árak mérséklése.

Természetesen nem hagyható figyelmen kívül, hogy ekkor már a 2014-es országgyűlési választások kampányidőszaka felé haladtunk, amelynek jelentős témáját szolgáltatta a rezsicsökkentés, ami alatt a törvény szövege szerint „a közszolgáltatások végfogyasztói árainak jogszabályok alapján megvalósuló csökkenését kell érteni”. Ehhez végrehajtó embert is rendeltek: 

Jött a háború, jött a szigorítás

A legelső hullámmal mindenki jól járt – ami az érkező csekkeken szereplő összegeket jelenti –, nem tettek különbséget a fogyasztók között, és negyedével került kevesebbe az áram, a távhő, tíz százalékkal a PB-gáz, de olcsóbb lett a víz, sőt, a szemétszállítás és a kéményseprés is.

A következő, 2018-as választások előtt jött a második hullám. Ekkor a távfűtéssel, valamint a vezetékes gázzal melegedőkhöz csatlakozhattak a PB-gázzal, fával és szénnel fűtők, akik a „téli programban” egyszer 12 ezer forintnyi támogatáshoz jutottak a felhasználástól függően készpénzben, jóváírással vagy természetben – magyarul aki úgy kérte, elmehetett a megfelelő mennyiségű fűtőanyagért. 

2022-re fordulva már rekordméretűre nyílt az olló az európai, illetve a hazai rezsiárak között. 

Végül az „aranykorszakot” júliusban zárta le a kormány: 2022. augusztus 1-jétől már csak az átlagfogyasztásig tart a rezsivédelem, afelett a piaci ár fizetendő. A részletszabályok kihirdetésekor jelezték: a lakossági piaci árat az év végén, majd negyedévente felülvizsgálják, és igazítják a világpiaci árhoz.

Mindez hirtelen súlyos költségnövekedést sejtetett, hiszen a bejelentéskor Németh Szilárd közölte, kilencszeres a gázárkülönbség: a havi országos átlagos gázszámla rezsicsökkentve 15 833, anélkül 143 441 forint lenne. Ezt persze tompítja, hogy a hazai fogyasztók háromnegyede az átlag alatt fogyaszt, azaz nem érinti a piaci áras rész, a többiek viszont brutális emelkedéssel számolhattak, ami természetesen tovább hizlalta az inflációt.

A 2022 nyarán tetőző gázárak a 300 euró/Mwh szintről az idei évre 75 alá estek, jelenleg pedig 25 környékén állnak. Csakhogy – miként ősszel írtuk – a felhasználók nem azt a gázt fogyasztják, amelyiket tegnap kínált a tőzsde, másrészt – mivel él a rezsicsökkentés –, ha a világpiacon csökken is az ár, az valójában legfeljebb a költségvetés veszteségét csökkenti, mivel kevesebbet fordít a rezsicsökkentett ár kiegyenlítésére. Mindezek után a 2023-ast egyenesen a rezsivédelem költségvetésének minősítette a kormány, amely 2024-ben is fenn kívánja tartani a rendszert – az Európai Bizottság örökös ellenkezése és mostani iránymutatása dacára.

Tovább működik a Rezsivédelmi Alap is, amelybe az idei évre a költségvetés eredetileg 670 milliárd forintot helyezett volna, de főleg a háború hatásaira hivatkozva megemelte az összeget 2580 milliárdra, a jövő évi előirányzat pedig 1361,2 milliárd.

Mit hoz a jövő?

Becslések szerint a rezsicsökkentés csak az első négy évében 600 milliárd forintot hagyhatott a családoknál, a mostani tél pedig jóval enyhébb lett a vártnál, ezáltal a magyar rezsiköltségek még mindig a legkisebbek közé tartoznak Európában – ezek jó hírek, ugyanakkor kimutatható a hatásuk a fogyasztásra és áttételesen a környezetvédelmi célokra. 

2010–2012 táján, tehát még a 2013-as bevezetés előtt csökkenést mutatott a felhasználás mértéke, alighanem azon egyszerű hatás miatt, hogy ami drága, abból kevesebbet vesznek. Ez teljesen megváltozott a hatóságilag „lesapkázott” árakkal, és egészen 2016–2017 környékéig pozitív maradt a következménye. Ekkorra már nem fejtett ki pszichológiai hatást, 

Az EB hozzátette: Magyarországnak fel kell gyorsítania a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésére irányuló erőfeszítéseit, az energiatámogatási intézkedések felszámolásával keletkező megtakarításokat pedig az államháztartási hiány csökkentésére kellene felhasználnia.

De ahogy Gulyás Gergely fogalmazott: