A Wagner-csoport Bahmutban marad

A Wagner orosz magánhadsereg marad Bahmutban, miután ígéretet kapott erősítésre és lőszerutánpótlásra Moszkvától – jelentette be vasárnap Jevgenyij Prigozsin, a kelet-ukrajnai város ostromában meghatározó szerepet játszó zsoldoscsapat vezetője, aki korábban erői kivonásával fenyegetett.

„Annyi lőszert és katonát ígértek nekünk, hogy az elég lesz a harci cselekmények folytatásához” – hangsúlyozta Prigozsin sajtószolgálatának Telegram-oldalán. Kiemelte, hogy ezenfelül ígéretet kapott a szárnyak védelmére is, hogy csapatait ne keríthessék be.

Moszkva egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.

Prigozsin egyben kijelentette, hogy harcosai és a reguláris erők tevékenységének összehangolásáért Szergej Szurovikin tábornok felelős. Ő, mint fogalmazott, „az egyetlen ember tábornoki csillaggal, aki konyít is valamit a harchoz”

Oroszország május 9-ig, a második világháborút a nyugati fronton lezáró győzelem napjáig át akarja venni az ellenőrzést a Donyeck megyei Bahmut fölött, ezért máshonnan a városhoz vezényelnek újabb Wagner-zsoldosokat – közölte Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes pénteken a Telegramon.

A tisztségviselő hangsúlyozta: az ukrán katonák nem engedik áttörni a védelmüket, és az ukrán tüzérség megsemmisítette a Wagner-csoport lőszertároló helyeit Bahmutnál.

Szevasztopol Moszkva által kinevezett kormányzója vasárnap azt közölte, hogy Ukrajna több mint tíz pilóta nélküli repülő szerkezettel támadta a Krím félszigetet, háromnak közülük a szevasztopoli kikötő volt a célpontja.

„Szevasztopolban egyetlen objektum sem rongálódott meg” – közölte Mihail Razvozsajev a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

Egy Telegram-csatornákat figyelő ukrán szolgáltatás szerint Szevasztopolban és Szakiban voltak robbanások – ez utóbbi településen orosz légitámaszpont működik –, valamint néhány más helyen.

A dél-ukrajnai Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett közigazgatási vezetője, Jevgenyij Balickij pénteken bejelentette, hogy elrendelte a frontvonal közelében lévő települések lakóinak evakuálását.

A kormányzó a döntést azzal indokolta, hogy az elmúlt napokban erősödtek az ukrán erők tüzérségi támadásai a térségben.

Az orosz erők elleni várt tavaszi ukrán ellentámadás helyszíne valószínűleg a mintegy 80 százalékban orosz kézen lévő Zaporizzsja megye lesz, az előrenyomulás egyik iránya az Azov-tenger partvidéke lehet.
A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója „potenciális veszélyhelyzetnek” nevezte a Zaporizzsja megye egyes települései lakóinak kitelepítését, amely Enerhodar városára, az atomerőmű dolgozóinak lakhelyére is vonatkozik.

Rafael Gross az ügynökség honlapján közölte, „a zaporizzsjai atomerőmű térségében az általános helyzet egyre kiszámíthatatlanabbá és potenciálisan veszélyessé válik”.

„Mélységesen aggódom a tényleges nukleáris biztonság és a létesítményre leselkedő biztonsági kockázatok miatt. Most kell cselekednünk, hogy megakadályozzunk egy súlyos atombalesetnek, illetve annak a környezetet és a lakosságot sújtó következményeinek veszélyét” – mondta.

Oroszország és Ukrajna szombaton újabb fogolycserét hajtott végre. A moszkvai védelmi minisztérium bejelentése szerint Kijev három orosz pilótát engedett szabadon „nehéz tárgyalási folyamat eredményeként”.

Az orosz fél a három pilóta ellenében 45 ukrán katonát engedett szabadon, 42 férfit és 3 nőt, akik Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének a Telegramon adott tájékoztatása szerint Mariupol azovi-tengeri kikötőváros védelmében vettek részt.

A már több mint 14 hónapja tartó háborúban a fogolycsere jelenleg az egyetlen olyan terület, amelyen a két hadviselő fél rendszeresen tárgyal egymással. A mostani csere a foglyok lényegesen eltérő számában különbözik az eddigiektől, amikor nagyjából egyenlő számban térhettek haza fogságba esett katonák.

Az ukrán légierő parancsnoka, Mikola Olescsuk altábornagy szombaton bejelentette, hogy az ország légvédelme megsemmisített egy Kinzsal típusú orosz hiperszonikus rakétát.

Ez az első alkalom, hogy Kijevnek sikerült lelőnie ilyen rakétát, amelyről Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt mondta, éppen azért ideális fegyver, mert a rivális légvédelem nagyon nehezen tudja bemérni. Telegram-üzenetében Olescsuk történelminek minősítette a Kinzsal elfogását.

Az ukrán légvédelem beszámolója szerint a rakétát a szerda éjjel Kijev ellen végrehajtott orosz támadásban semmisítették meg a Patriot légvédelmi rendszernek köszönhetően.

Az ukrán hadsereg csak a múlt hónapban jutott hozzá a korszerű légvédelmi rendszerekhez – Volodimir Zelenszkij elnök akkor azt mondta, hogy ezek segítségével jelentősen javulnak az ukrán védelmi képességek az orosz légicsapásokkal szemben.

Oroszországot azzal vádolják, hogy foszforlövedékekkel támadta a Bahmut városát – számolt be a BBC News. Az ukrán hadsereg drónfelvételeket osztott meg, amelyeken Bahmut lángokban áll, miközben fehér foszfornak tűnő anyag zúdul a városra.

A foszforos fegyverek nem tiltottak, de civil területeken való bevetésük háborús bűncselekménynek számít. Gyorsan terjedő tüzet okoznak, amelyet nagyon nehéz eloltani. Oroszországot már korábban is vádolták a használatukkal – írja a BBC.

Ellenséges akciónak minősítette pénteken az orosz külügyminiszter a Kreml elleni dróntámadást, melyre, mint mondta, Moszkva „kézzelfogható választ fog adni”.

„Világos, hogy a kijevi terroristák nem hajthatták ezt végre a gazdáik tudta nélkül” – fogalmazott újságíróknak Szergej Lavrov, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján vesz részt az indiai Goában.

„Tisztában vagyunk ukrán és nyugati barátaink hazudozási szokásaival”

– tette hozzá.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő előző nap azt közölte, Moszkva szerint Washington áll a szerdai dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt.

A Fehér Ház az állítást hazugságnak minősítette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig azt közölte, Ukrajna nem intézett támadást sem Moszkva, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.

„Az ukrajnai konfliktus megoldása nem korlátozódik a demarkációs vonalakra; az okok globálisak”

– szögezte le pénteken Lavrov, és azt vetette a nyugati országok szemére, hogy teljes hegemóniára törekszenek a térségben.

Lavrov továbbá felszólalt Afganisztán ügyében is, csatlakozva indiai és pakisztáni kollegái felszólításához, melyben a nők jogainak tiszteletben tartására hívták fel a kabuli tálib vezetést. Az orosz tárcavezető továbbá leszögezte: az afganisztáni emberi jogi helyzet mellett figyelemmel kísérik a kábítószer-csempészet elleni küzdelmet is.

Az orosz média, nevezetesen a TASZSZ, az RT és a Szputnyik News szerint két drón támadta Vlagyimir Putyin elnök Kremlben lévő lakrészét. Május 3-án este nem tartózkodott az épületben az orosz elnök, így a támadás, ha valóban indult is, nem érhette volna el a célját, Putyin meggyilkolását. Cikkünkben utánajártunk, mit lehet tudni eddig az esetről, mit mondanak a szakértők, és kinek állhatott szándékában egy ilyen támadás végrehajtása.

A Kreml az incidenst követően közölt videók egyikén egy olyan drón látható, amely körülbelül 15 méter magasan a föld felett robbant fel. Ezen a felvételen két személyt is láthatunk – egyesek szerint katonákat –, akik felmásznak az egyik épületre, amelynek kupolaszerű építményét a szenátusi palota kupolájaként azonosították.

Azt azonban nem tudni, hogy mit keresett ott a két személy.

Moszkva mostanra a világ egyik legfejlettebb repülőgép- és rakétavédelmi rendszerével rendelkezik, amely talán vetekszik Izrael többszintű légvédelmével. Egy integrált légvédelmi hálózatnak képesnek kellett volna lennie arra, hogy bármilyen dróntámadást jóval azelőtt elfogjon, hogy az a Kreml közelébe kerül.

Különböző blogokon egy olyan teóriával is találkozhatunk, amely szerint

a Kreml elleni támadás belső munka volt, amelyben ukrán zsoldosok egy csapata közvetlenül a Kreml falai mellől indította a drónokat.

Az oroszok szerint a drónokat végül elektronikus eszközökkel sikerült megállítani. Ez arra utal, hogy nemcsak a drónok elektronikáját zavarhatták meg, hanem az oroszok képesek voltak a drónra szerelt robbanóanyagot is felrobbantani. Lehetséges ez? A válasz igen, mivel az oroszok nemcsak egyszerű zavaró berendezésekkel rendelkeznek, hanem olyanokkal is, amelyek talán elég erősek ahhoz, hogy működésbe hozzák a drón robbanócsomagját.

Az oroszországi jelentések szerint a megsemmisített drónok ezernyi darabban hullottak a földre. Más szavakkal, nincs szilárd bizonyíték arra, hogy a támadás megtörtént és nem annak meghiúsítását láthattuk.

Az ukránok tagadnak

Az ukrán kormány tagadta, hogy köze lenne a Putyin ellen irányuló, a Kreml elleni dróntámadáshoz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rövid finnországi látogatását követően szerdán késő este érkezett Hollandiába. Bölcsen vagy talán óvatosan, elhalasztotta visszatérését Ukrajnába.

Egy másik nézőpontból Zelenszkij finnországi és hollandiai látogatását arra használhatta fel, hogy időt hagyjon egy Putyin elleni különleges műveletnek, ugyanis amennyiben ez sikerrel járt volna, akkor hősként térhetett volna haza Ukrajnába.

Amerikai tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben dróntámadásra került volna is sor, Washington nem kapott előzetes figyelmeztetést Ukrajnától. Ez egy kényelmes módja annak, hogy elkerüljék a felelősséget, legalábbis addig, amíg nincs ellenkező bizonyíték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az üggyel kapcsolatban azt mondta, „amennyiben Ukrajnáról van szó, amely nap mint nap támadásoknak van kitéve, maga dönt, hogy hogyan kíván védekezni”.

Az oroszok pedig úgy reagáltak, hogy a Kreml támadására a maguk által választott időben és helyen fognak válaszolni.

Moszkva szerint az Egyesült Államok áll a dróntámadás mögött

Oroszország csütörtökön közölte, hogy az Egyesült Államok áll a Kreml elleni dróntámadás mögött, amelynek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt, miközben a moszkvai erők több harci drónt lőttek ki ukrán városokra, köztük a fővárosra, Kijevre – számolt be róla a Reuters.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője, anélkül, hogy bizonyítékokkal szolgált volna, azt mondta, hogy Ukrajna amerikai utasításra cselekedett a Kreml fellegvára elleni állítólagos dróntámadással szerdán kora hajnalban.

Peszkov elmondta, hogy sürgős vizsgálat folyik, és hogy minden válaszlépést alaposan megfontolnak, hogy azok kiegyensúlyozottak legyenek.

Az orosz külügyminisztérium korábban azt is közölte, hogy az állítólagos dróntámadás nem maradhat válasz nélkül, és mindez azt mutatja, Kijev nem akarja tárgyalóasztal mellett lezárni a 15 hónapja tartó háborút.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy reagált, hogy Peszkov hazudik, az Egyesült Államok nem bátorította és nem tette lehetővé, hogy Ukrajna a határain kívül csapást mérjen. Hozzátette, továbbra sem világos, mi történt a Kremlnél.

Háborús Tanulmányok Intézete: Megrendezett volt a Kreml elleni dróntámadás

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) cikke szerint a támadást nem Ukrajna követte el. Oroszország azért rendezhette meg a támadást, hogy megpróbálja a háborút az orosz belföldi közönség elé tárni, és megteremtse a feltételeket egy szélesebb körű társadalmi mozgósításhoz.

„Több jel is arra utal, hogy a csapás belső irányítású és célzottan megrendezett volt. Az orosz hatóságok a közelmúltban lépéseket tettek az orosz légvédelmi képességek növelésére, beleértve magát Moszkvát is, és ezért rendkívül valószínűtlen, hogy két drón áthatolt volna a légvédelem több rétegén, és felrobbant vagy lelőtték volna közvetlenül a Kreml szíve fölött olyan módon, amelyet kamera is rögzített” – írja az ISW.

Orosz partizáncsoport áll a háttérben?

Egy volt orosz törvényhozó, aki kapcsolatban állt oroszországi militáns csoportokkal, azt állítja, hogy a Kreml ellen szerdán elkövetett állítólagos dróntámadás mögött orosz partizánok álltak, nem pedig az ukrán hadsereg.

Egy exkluzív interjúban Ilja Ponomarev a CNN-nek azt mondta, hogy

„az egyik orosz partizáncsoportról lehet szó”, hozzátéve, hogy „többet nem mondhatok, mivel még nem vállalták nyilvánosan a felelősséget”.

Az Ukrajnában és Lengyelországban száműzetésben élő Ponomarev volt az egyetlen orosz képviselő, aki 2014-ben a Krím Oroszország általi annektálása ellen szavazott, és az orosz hatóságok szerint azóta felkerült a terrorizmussal gyanúsítottak listájára.

Ponomarev szerint az Oroszországon belüli partizáncsoport tagjai általában fiatalok, diákok, nagyvárosok lakói. „Tudomásom van a partizánok tevékenységéről Oroszország mintegy negyven városában. Minden partizáncsoportnak megvan a maga fókusza, specialitása, alapvető tudása. Néhányan közülük vasúti szabotázsra összpontosítanak, mások katonai toborzóállomások felgyújtásával foglalkoznak. Némelyikük háborúpárti aktivisták elleni támadásokkal, némelyikük hackertámadásokkal foglalkozik” – mondta.

„Amit Putyin elad a nemzetnek és különösen az elitnek, az a sebezhetetlenség és a biztonság érzése. A partizánok pedig mindkettőt megcáfolják. Valójában azt mondják, hogy a háború itt van, és senki sincs biztonságban” – mondta Ponomarjov.

Demkó Attila: A kérdés az orosz válasz

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője közösségi oldalán osztotta meg álláspontját a dróntámadással kapcsolatban. A szakértő szerint a támadás biztos, hogy nem célzott merénylet volt.

„Honnan indult a drón? Van radarkép? Ha látták radaron, akkor hogyan jutott el odáig?” – tette fel a kérdéseket.