A Pentagon 3 milliárd dollárral túlbecsülte az Ukrajnába küldött fegyverek értékét

A Pentagon csütörtökön közölte, hogy legalább 3 milliárd dollárral (1051 milliárd forinttal) túlbecsülte az eddig Ukrajnának küldött fegyverek értékét.

Az elszámolási hiba lehetővé teszi az amerikai védelmi minisztérium számára, hogy több fegyvert küldjön Kijevnek anélkül, hogy a Kongresszushoz kéne fordulnia további forrásokért.

Az amerikai Kongresszus ugyanis egyre nagyobb nyomást gyakorol a Pentagonra, hogy elszámoljon az Ukrajnának küldött több milliárd dollárnyi fegyverrel, lőszerrel és felszereléssel.

Új, Moszkva elleni szankciókat jelentettek be a G7-országcsoport tagjai pénteken a csoport hirosimai csúcstalálkozóján, a büntetőintézkedések az orosz gyémántüzletet érintik.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió szintén korlátozza az Oroszországgal folytatott gyémántkereskedelmet.

„A gyémántok nem az örökkévalóságnak szólnak” – fogalmazott Michel, szójátékával a híres James Bond-film címére utalva.

Hozzátette, hogy

a G7-ek emellett igyekeznek meggyőzni a szankciók fontosságáról azokat az államokat is, melyek nem tagjai az országcsoportnak. A csúcsra több ilyen országot, például Indiát is meghívták.

Mindeközben az Egyesült Királyság szintén büntetőintézkedéseket tett közzé a Moszkvának évente több milliárdos hozamot biztosító orosz gyémántbányászat és -kereskedelem ellen.

(Fotó: MTI/EPA)

A G7-csoport külügyminiszterei már áprilisban bejelentették, készek az Oroszország elleni szankciók fokozására. A háromnapos, ugyancsak Japánban tartott tanácskozáson Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok vezető diplomatái követelték az orosz erők azonnali, feltétel nélküli kivonását az ukrán területekről.

Kisida Fumio japán kormányfő ukrajnai látogatása alkalmával hívta meg Zelenszkijt a Hetek háromnapos találkozójára, amelynek központi témája az ukrajnai háború. Jelenleg Japán látja el a G7 soros elnökségét.

Csütörtökön a japán kormány azt jelentette be, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül fog részt venni a hirosimai csúcstalálkozón.

Pénteken azonban megjelentek olyan hírek, hogy Zelenszkij személyesen jelenhet meg az eseményen, mivel fontos döntések születnek majd a G7-csúcson.

Oroszország több célpontot is eltalált pénteken az Ukrajnára mért újabb légicsapások során: három manőverező robotrepülőgép és hat drón csapódott be az ország területén – közölte az ukrán légierő a Telegramon.

Az orosz hadsereg összesen huszonkét drónt és hat manőverező robotrepülőgépet vetett be a támadásban. Az ukrán hadsereg nem tájékoztatott a csapások helyszíneiről. A délkelet-ukrajnai Krivij Rihből és a nyugat-ukrajnai Lvivből is robbanásokat jelentettek, amelyekben legalább ketten megsebesültek.

Emellett ukrán források szerint az orosz csapatok megpróbáltak visszafoglalni elvesztett területeket Bahmut közelében, azonban az ukrán csapatok visszaverték ezeket a támadásokat – mondta Hanna Maljar ukrán védelmiminiszter-helyettes az ukrán televízióban.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) terveket készített arra az eshetőségre, hogyha az ukrajnai események elfajulnának.

A NATO vezetői jóváhagyják azokat a terveket, amelyek azt vázolják fel, hogyan kell reagálnia a szövetségnek egy esetleges orosz támadásra. Mindez azután történt, hogy a NATO egyik vezető tisztségviselője, Rob Bauer admirális arra figyelmeztetett, hogy konkrét tervekre van szükség, ugyanis bármikor előállhat egy konfliktus – írja a Newsweek.

A lap kiemeli, a NATO, amely az elmúlt években kisebb konfliktusokban, például Afganisztánban vett részt, a hidegháború vége óta nem készített ilyen részletes terveket egy orosz támadás elleni védekezés modellezésére,

de Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója újragondolásra késztette a szervezetet.

A több ezer oldalas tervek a 31 tagország számára adnak iránymutatást egyebek mellett a katonai eszközök és a logisztika korszerűsítésének módjáról is.

A terveket vélhetően a júliusban esedékes vilniusi éves csúcstalálkozón hagyják majd jóvá, az azonban több évig is eltarthat, mire teljes egészében megvalósul. A NATO illetékesek ezzel szemben úgy vélekednek, a szövetség készen áll egy katonai konfliktusra.

„Akár már ma este készen állunk a harcra”

– fogalmazott Hubert Cottereau altábornagy, a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága (SHAPE) vezérkari főnök-helyettese. Elmondta, a szövetség nem hiszi, hogy szükség van a csapatok számának növelésére keleten, amit a balti államok követeltek. „Ha az oroszok csapatokat tömörítenek a határon, az idegessé tesz minket, de ha mi tömörítünk csapatokat a határon, az őket teszi idegessé” – érvelt Cottereau.

Tavaly a NATO megállapodott abban, hogy a korábbi 40 ezer helyett 300 ezer katonát helyez magas készültségbe, ez azonban jelenleg nagyrészt technikai akadályokba ütközik, ami igencsak kérdésessé teszi, hogy a NATO készen áll-e egy Oroszországgal való konfliktusra. 2022 szeptemberében egy korábbi magas rangú NATO-parancsnok, Sir Richard Shirreff tábornok azt mondta, hogy a szövetség nem áll készen arra, hogy háborút kezdjen Moszkvával, ha az ukrajnai háború legrosszabb forgatókönyve valósággá válna.

A szövetség sajtóinformációk szerint olyan terveket készít, melyek alkalmassá tennék arra, hogy egy keleti irányú fenyegetésre gyors és határozott választ tudjon adni. Ennek alapfeltétele ugyanakkor, hogy a tagországok nagyságrendekkel növeljék védelmi kiadásaikat.

Az elkövetkező hónapokban a NATO szeretné felgyorsítani a keleti határán lévő felszerelések felhalmozására irányuló erőfeszítéseit, és több tízezer olyan katonát jelöl ki, akik rövid időn belül mozgósíthatóak. Ez a lépés azt hivatott megakadályozni, hogy Oroszország kiterjessze a háborút Ukrajnán túli területekre is – írja a Politico.

Ehhez azonban arra van szükség, hogy az egyes országok a korábbiaknál nagyobb mértékben vegyék ki a részüket a közös védelemből.

Katonákra, kiképzésre, jobb infrastruktúrára, és főként korszerű fegyverekre, katonai felszerelésre, valamint lőszerekre van szükség.

A lap arra hívja fel a figyelmet, hogy mivel a tagországok már most is aggódnak saját lőszerkészleteik miatt, Ukrajnának pedig égető szüksége van újabb lőszer-szállítmányokra, fennáll a veszélye annak, hogy nem minden NATO-szövetséges fogja betartani ígéretét, hogy hozzájáruljon a szövetség új terveihez.

A katonai vezetők idén tavasszal nyújtják be frissített regionális védelmi terveiket, amelyek célja, hogy felvázolják, hogyan képes a szövetség megvédeni a közel egymilliárd állampolgárát.

Egyes tisztviselők szerint akár 300 ezer NATO-katonára is szükség lehet ahhoz, hogy az új modell működőképes legyen.

„Úgy gondolom, hogy olyan erőkre van szükség, amelyekkel érdemben fel lehet lépni Oroszországgal szemben” – fogalmazott NATO Katonai Bizottságának egy magas rangú tagja, hangsúlyozva, hogy jelentősen több csapatra és különösen több készenléti erőre van szükség.

Katonák a Defender Europe nemzetközi gyakorlattal kombinált Summer Shield elnevezésű hadgyakorlaton a lettországi Adaziban 2022. május 27-én. A Summer Shield műveletet a lett hadsereg szárazföldi erőinek gépesített gyalogdandárja vezeti. A hadgyakorlaton a NATO megnövelt előretolt jelenlét (enhanced Forward Presence, eFP) műveletének keretében Lettországban szolgáló lett, litván, dán, amerikai, brit és szlovák egységek vesznek részt. (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)

A brüsszeli lap információ szerint az első szint, amely körülbelül 100 ezer katonából állhat – akiknek tíz napon belül kell mozgósításra készen állniuk –, Lengyelországból, Norvégiából és a balti államok haderejéből tevődne össze. Emellett a szövetség által a keleti szárnyon már korábban felállított többnemzetiségű harccsoportok is részt vehetnek egy esetleges műveletben. A csapatok második szintje ezeket az erőket támogatná, készen arra, hogy akár 10-30 napon belül telepítsék át őket, például Németországból.

A Politico szerzője szerint ez a folyamat rendkívül bonyolult lehet, hiszen egy ilyen gyors mozgáshoz, mindenképp sok emberre, felszerelésre és kiképzésre van szükség, valamint sok pénzre is.

Hogy a tervek a valóságban is kivitelezhetők legyenek, a szövetségesnek növelniük kell védelmi kiadásaikat.

Ben Hodges, az amerikai hadsereg európai parancsnoka szerint a készenlét azt jelenti, hogy „alapvetően megvan minden, aminek meg kell lennie ahhoz, hogy az adott egység számára kijelölt küldetést teljesíteni lehessen”. Hodges azt is elmondta, hogy a tervek gyakorlati végrehajtása nagy kihívást jelent, időigényes és költséges is.

Alapvető problémát okoz ugyanakkor már az is, hogy alig van olyan vállalat, mely képes volna gyorsan minőségi lövedékeket gyártani.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár többször is kihangsúlyozta, hogy a szövetségesek az elmúlt hónapokban fokozták a termelés fokozásával kapcsolatos háttérmunkát, valamint hogy a tagok a lőszerkészletekre vonatkozó új követelményeken dolgoznak.

Andrzej Duda lengyel államfő (j2), valamint Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter (j), Paul Jones, az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete (j3), Ben Hodges tábornok, az észak-atlanti szövetség szárazföldi erőinek parancsnoka (b2) és helyettese, Timothy Ray tábornok részt vesz az amerikai-lengyel hadgyakorlat elindítása alkalmából tartott rendezvényen a nyugat-lengyelországi Zaganban. (Fotó: MTI/EPA/Lech Muszynski)

Amikor a NATO katonai tervei elkészülnek, a tagországok vezetőit felkérik, hogy bocsássák rendelkezésre a csapatokat, illetve a szükséges eszközöket a végrehajtáshoz. A vezetők nyáron Litvániában találkoznak, hogy megtárgyalhassák a terv részleteit.

Néhány szövetséges már elismerte, hogy a NATO igényeinek kielégítése sokkal több anyagi ráfordítást igényel. „Nagyobb sebességre van szükségünk mind az eszközök, mind a személyzet és az infrastruktúra tekintetében” – nyilatkozta például André Wüstner német ezredes.

Szerinte a német hadseregnek a jövőben sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a közös védelmi képességek növeléséhez. Nem lesz egyszerű.

A Bundeswehr állapotával kapcsolatban az elmúlt időszakban rengeteg éles kritika látott napvilágot, és a korábban beharangozott száz milliárd eurós fejlesztési alap is jószerivel érintetlen.

A Politico szerint kényes kérdésnek számít a hozzájárulási egyensúly is, mivel a magas készültségű csapatok többségének az európai szövetségesektől kell majd érkezniük, ugyanis Washington azt fontolgatja, hogyan a Kína felől érkező kihívásokat teszi maga számára első számú prioritássá.