A dróntámadás ne legyen ürügy az agresszió kiterjesztésére

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő felszólította Oroszországot, hogy a Kreml elleni állítólagos hétfő hajnali dróntámadást ne használja fel ürügyként az Ukrajna elleni agresszió kiterjesztésére.

Mint mondta, aggasztónak találja, hogy a támadást Moszkva arra használhatja, hogy még több embert toborozzanak és fokozzák a katonai fellépést Ukrajna ellen.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök világosan kijelentette, hogy Ukrajnának nem volt köze a hétfő hajnali Kreml elleni állítólagos dróntámadáshoz, az ukrán csapatok saját földjükön harcolnak, nem támadnak az orosz területeket, és amit az ukrán elnök mondott, azt kell nekem is mondanom – mondta Borrell csütörtökön Brüsszelben az uniós tagországok fejlesztési minisztereinek tanácskozására érkezve

„A legfontosabb, amit tehetünk, hogy továbbra is támogatjuk Ukrajnát, katonailag, politikailag és gazdaságilag. A háború meg csak akkor érhet véget, ha Oroszország leáll a további támadásokkal, és kivonja seregei Ukrajnából” – szögezte le Josep Borrell.

Mint ismeretes dróntámadást kísérelt meg Ukrajna kedd éjjel a Kreml ellen Vlagyimir Putyin meggyilkolására – közölte az orosz elnöki hivatal. Hozzátették: a drónokat az orosz védelem semlegesítette. Moszkva terrortámadásnak minősítette a történteket, és megtorlást helyezett kilátásba. Az ukrán elnök sajtótitkára szerint Kijevnek nincs információja az incidensről. Itthon közben az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy november 25-ig meghosszabbítsa az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetet.

Az Egyesült Államok fokozott elővigyázatossággal kezeli Oroszország szerdai állítását azzal kapcsolatban, hogy lelőttek két ukrán drónt, amely a Kremlt vette célba Moszkvában – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

„Láttam az erről szóló híreket. Nem tudom, hitelesek-e, nem lehet tudni” – mondta Anthony Blinken, hozzátéve, hogy minden olyan információt, amely a Kremlből jön, fokozott elővigyázatossággal kezelnek.

„Legalábbis különösnek” nevezte csütörtökön Catherine Colonna francia külügyminiszter az előző napi, Moszkva elleni állítólagos ukrán dróntámadások esetét.

A France Inter rádiónak nyilatkozva Colonna kijelentette, nem hajlandó „találgatások kis játszmájába” belemenni. Úgy fogalmazott, „normál helyzetben eléggé kevéssé hihető”, hogy drónok eljuthatnak egészen a Kremlig, és felidézte, hogy az ukránok szerdán hivatalosan is jelezték, hogy semmi közük nincs az esethez.

Szerda hajnalban kigyulladt egy üzemanyagraktár egy stratégiai fontosságú híd közelében, amely Oroszország szárazföldi részét köti össze a Krím-félszigettel a Kercsi-szorosban – közölte egy orosz tisztségviselő.

Lángok és fekete füst gomolyog a nagy tartályok felett, amelyekre vörös színű Tűzveszélyes figyelmeztetés van felfestve – legalábbis ez látható azokon a videofelvételeken, amelyeket az orosz közösségi médiában tettek közzé. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint drón zuhant a létesítményre, és ez okozta a tüzet.

„A tűz óriási problémát okoz” – tudatta Venyiamin Kondratyjev, a Krasznodari terület kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Szavai szerint a tűzvésznek nincs halálos áldozata.

Kondratyjev elmondta, hogy a lángok Volna községben, a Kercsi-szoroson átívelő krími hídhoz közel fekvő kis faluban pusztítanak. Ez a terület az orosz katonai erők „ütőere”, amely összeköti a szárazföldet az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krím-félszigettel.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerdán közölte, hogy Krím térségében hét embert vettek őrizetbe, akik kapcsolatban állnak az ukrán hírszerzéssel. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint támadásokat terveztek a krími kormányzó, és más orosz tisztségviselők ellen, a merényleteket azonban meghiúsították.

Szerdán kora reggel a kijevi hatóságok közölték, hogy légvédelmük elhárította az oroszok éjszakai támadását, megsemmisítették az összes ellenük indított drónt.

A kercsi incidens napokkal azután történt, hogy dróncsapás következtében szombaton lángra lobbant egy üzemanyagtartály Szevasztopol krími kikötővárosban.

Ukrajna nem ismerte el, hogy megtámadta volna Szevasztopolt. Az ukrán hadsereg azonban a jelekből ítélve igyekszik meggyengíteni az ukrán ellentámadásra készülő orosz haderő logisztikáját.

Az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy november 25-ig meghosszabbítsa az orosz–ukrán háború miatti veszélyhelyzetet. A képviselők 132 igen és 58 nem szavazat mellett fogadták el a jogszabályt. Kedd este egy oroszországi olajtárolót ért támadás a Krím félszigethez közeli Krasznodár városában. Az orosz hatóságok szerint a robbanást egy ukrán drón okozta.

Hatalmas lángokkal égett szerda este egy olajtározó az oroszországi Krasznodárban. A hatóságok szerint a tartályok egy ukrán dróntámadás következtében kaptak lángra. Bár sérültekről nem érkezett jelentés, a közösségi médiában terjedő felvételeken látható, hogy a tüzet még a reggeli órákra sem sikerült eloltani – hangzott el az M1 Híradójában.

A felszálló óriási füstoszlopot az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő kercsi hídról is látni lehetett. A támadásra pár nappal azután került sor, hogy Szevasztopolban is támadás ért egy olajtározót.

Kedden ismét kisiklott egy tehervonat az Ukrán határral szomszédos Brjanszk tartományban. A hatóságok szerint ezt az esetet is egy robbantás okozta. Ukrajna egyik támadásért sem vállalta a felelősséget.

Közben Volodimir Zelenszkij újabb Oroszország-ellenes szankciós csomagtervezetet jelentett be.

„Kedden egy új szankciós csomagról tárgyaltam a partnereinkkel. Látjuk, ahogy Oroszország megpróbálja megkerülni a szankciókat, ezért tovább kell növelni a nyomást. Közös munkával elérhetjük, hogy a terrorista állam ne tudjon kibújni a szankciók alól. A döntés hamarosan megszületik”

– közölte az ukrán elnök.

Az orosz vezetők korábban már többször jelezték: amennyiben a mezőgazdasági termékeikre kivetett szankciókat nem vonják vissza, Oroszország a jövőben nem járul hozzá a fekete-tengeri kereskedelmi folyosó fenntartásához.

„Az orosz álláspont világos. Két hónappal hosszabbítottuk meg a megállapodást. Még nem teljesítették a feltételeinket, az idő pedig egyre fogy. A tárgyalások folytatódnak”

– jelezte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Légből kapott számok”

A moszkvai vezetés az amerikai hírszerzés hétfőn nyilvánosságra hozott háborús jelentése ellen is tiltakozott. A Pentagon adatai szerint az orosz hadsereg december óta már több mint húszezer embert veszített el Ukrajnában, és a sérültek száma is nyolcvanezerre tehető. Moszkva szerint ezek a számok teljesen légből kapottak, és nem véletlen, hogy az amerikai védelmi minisztérium az ukrán veszteségekről nem közölt adatokat.

Ezt az orosz védelmi miniszter tette meg a tárca keddi ülésén. Szergej Sojgu szerint az ukrán hadseregből csak az elmúlt egy hónapban tizenötezer katona esett el. Kiemelte: továbbra is megsemmisítenek minden Ukrajnának küldött nyugati fegyverszállítmányt, és megduplázzák a tüzérségi lövedékek gyártását.

Ez a bejelentés a Bahmutnál harcoló Wagner-csoport vezetőjének adott válasz lehet, aki az elmúlt hetekben folyamatosan a lőszerhiányra hívta fel a figyelmet. A katonai vezető korábban annak a lehetőségét is felvetette, hogy támogatás hiányában kivonuljanak Bahmutból.

Az Ukrajnát támadó orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítják, különösen kiélezett küzdelem folyik Bahmutért és Marjinkáért, az ukrán csapatok azonban tartják pozícióikat – közölte az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.

A kijevi katonai vezetés tájékoztatása szerint a nap folyamán az említett térségekben több mint húsz támadást vertek vissza az ukrán erők. A jelentés szerint az orosz erők három rakéta- és harminc légicsapást indítottak, továbbá legalább nyolcszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira, valamint településekre.

Polgári személyek is megsebesültek, és magánházak, polgári infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – tette hozzá a vezérkar. Az ukrán légierő eközben a helyzetjelentés szerint öt csapást mért orosz katonai koncentrációs területekre, és lelőtt három különböző típusú orosz drónt.

A rakéta- és tüzérségi egységek egy parancsnoki állást, tizenkét csapatösszevonási területet, négy lőszerraktárt és egy légvédelmi eszközt találtak el a kijevi beszámoló szerint.

A jelentés kitért arra, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területein továbbra is erővel hurcolják el az Ukrajna-párti helyi lakosokat, valamint a fogva tartásukra új, föld alatti börtönöket rendeznek be. Példaként hozta a vezérkar, hogy az oroszok egy ilyen kazamatát alakítottak ki a Herszon megyei Csaplika rendőrségén.

„Jelenleg legfeljebb tíz civilt, köztük kiskorúakat tartanak fogva ott jogellenesen. Az orosz megszállók zord, embertelen körülmények között tartják az embereket, kínozzák őket. Voltak esetek, amikor a foglyokat halálra kínozták” – írta a vezérkar.

Az ukrán parlament kedden augusztus 18-ig meghosszabbította a hadiállapotot és az általános mozgósítást

– tájékoztatott Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon. A két határozatot 324 és 333 szavazattal fogadta el a 450 tagú törvényhozás.

A képviselő megjegyezte, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly februárban indított háború kezdete óta hetedik alkalommal szavazott a parlament a hadiállapotról. Volodimir Zelenszkij elnök a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról szóló javaslatokat május 1-jén terjesztette a parlament elé.