A Barátság vezeték felrobbantása, végre válaszolt Brüsszel

Morális katasztrófa, ha az Európai Bizottság elnöke valóban azt javasolta az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság kőolajvezetéket Magyarország felé, hiszen azzal egy szövetségesét árulná el. Erről az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója beszélt az M1-en. Szerdán derült ki, hogy a Mol ukrán partnere arról tájékoztatta a magyar olajipari vállalatot, hogy Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapták: nyugodtan állítsák le a szállításokat Magyarország felé. Az Európai Bizottság elnökének stábja szerint nem volt el ilyen biztatás.

Az ukrán csővezetékes olajszállítást koordináló vállalat hétfői üzenete igencsak megdolgoztatta az Európai Bizottság sajtószolgálatát. Az általában minden megkeresésre gyorsan válaszoló szervezetnek hat óra múlva válaszolt:

Ursula von der Leyen nem mondta azt, hogy az ukránok nyugodtan zárják el a Barátság csővezetéket.

KAPCSOLÓDÓ TARTALOM

Von der Leyen azt javasolta az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság kőolajvezetéket Magyarország felé

„Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítás Magyarország felé.” 

Szerdán írta meg az Origo, hogy az Ukrtransnafta vezérigazgatója május 15-én egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére. Volodimir Tszependa szerint Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta az ukrán fél:

hogyha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a szállításokat Magyarország felé.

Mindezt a Mol vezetése egyértelmű zsarolásnak értékelte, ezért – ahogy az Origo fogalmaz – nem kíván közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukrán féllel, hiszen akkor további zsarolásoknak engedne teret.

A The Washington Post pedig korábban hírszerzési szivárogtatásokra hivatkozva azt írta:

Volodmir Zelenszkij ukrán elnök az egyik közvetlen munkatársával indulatosan arról beszélt, hogy fel kellene robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy nehéz helyzetbe hozzák a magyar gazdaságot, és az Orbán Viktor vezette magyar kormányt.

Zavart csenddel, majd kényszeredett nevetéssel reagált Ursula von der Leyen hétfőn, amikor a közmédia arról kérdezte: mit gondol Volodimir Zelenszkij robbantási tervéről. Az Európai Bizottság elnöke végül csak annyit mondott: nem hallott az ügyről.

 Erről az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója beszélt az M1-en.

„Gyakorlatilag az egyik szövetségesét, hogy úgy mondjam elárulja, felkínálja arra, hogy ilyen akciót hajtson végre, és még egy dolgot ne felejtsünk el, Ursula von der Leyen a hírek szerint vagy a NATO első embere szeretne lenni vagy újrázni szeretne ebben a székben. Ezek után én úgy gondolom, hogy az unió sok országának meg kell gondolni azt, hogy támogatják-e bármelyik pozícióba való kerülését, hogyha ilyen érdekekkel szemben a szövetségeivel szembemenve is hajlandó lenne ilyen kalandor akciókat támogatni” – mondta Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója.

Az üggyel kapcsolatban az M1 e-mailben megkereste Ukrajna budapesti nagykövetségét is. A képviselet még nem válaszolt a kérdésekre.

A Barátság kőolajvezeték felrobbantását tervezgette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy amerikai lap szerint. A The Washington Post kiszivárgott titkosszolgálati iratokra hivatkozva azt írta: az ukrán elnök így akarta tönkretenni az orosz olajra épülő magyar ipart és megbüntetni a magyar kormányt. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár egy kérdéssel reagált az ügyre: „Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen sző terveket?”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra – írta a The Washington Post a Pentagonból kiszivárgott titkos hírszerzési iratok alapján.

Az ukrán elnök – az amerikai lap szerint – még február közepén, a miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen azt javasolta, hogy Ukrajna semmisítse meg a Magyarországot kőolajjal ellátó Barátság vezetéket, így Ukrajna tönkre tudná tenni a – szerinte – az orosz olajra épülő magyar ipart. A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzések szerint az ukrán elnök ezekkel a szavakkal a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg.

Máskor is fenyegette már az ukrán vezetés a Barátság kőolajvezetéket. Tavaly tavasszal Olena Zerkal, az ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója beszélt arról, hogy akár valami történhet is a vezetékkel.

A titkos iratokból az is kiviláglik: az ukrán vezetésben felmerült az is, hogy orosz falvakat foglaljanak el és hogy a nyugatról beszerzett nagy hatótávú rakétákkal Oroszország határain belüli célpontokat támadjon.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Twitter oldalán egy kérdéssel reagált arra, hogy az ukrán elnök a Barátság kőolajvezeték felrobbantását fontolgatta.

„Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen sző terveket?” – írta.

Egy Európába energiát szállító másik orosz vezetékrendszer már megsemmisült. Napokig bugyogott az tengervíz tavaly szeptemberben miután terrortámadás érte az Északi Áramlat gázvezetékeit.

A gyanú azonnal az Egyesült Államokra terelődött, mert a háború kitörése előtt Joe Biden a vezeték megszűntetéséről beszélt.

„Ha Oroszország inváziót indít, tankokkal vagy katonákkal lépi át az ukrán határt, akkor nem lesz tovább Északi Áramlat. Véget vetünk neki” – mondta még tavaly februárban az amerikai elnök.

Idén márciusban a New York Times amerikai hírszerzőkre hivatkozva már arról írt: egy ukránbarát csoport volt felelős a gázvezeték felrobbantásáért.

Volodimir Zelenszkij kormánya cáfolja, hogy közük lenne az Északi Áramlat elleni támadáshoz. „Számomra ez egy elég furcsa történet, semmi közünk hozzá” – szögezte le Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.

Csakhogy több német sajtóorgánum is arról írt, hogy a nyomok jelenleg Ukrajnába vezetnek. A nyomozást végző hatóságok ugyanis azonosították a szabotázsnál használt hajót, amelyet Lengyelországban bérelt ki egy ukrán tulajdonban lévő cég. Arról is írtak, hogy a robbantásokat egy hat emberből álló csoport hajtotta végre.

Szakértők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az ukránok amerikai támogatás nélkül nem tudták volna végrehajtani a robbantást.