400 milliárd forintból Debrecenben építi fel első európai üzemét a kínai Eve Power

Mintegy 400 milliárd forintos beruházással Debrecenben építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, a kínai Eve Energy, és ennek nyomán több mint ezer új munkahely jön létre – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a hajdúsági városban.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a vállalat a BMW kérésére érkezett, hogy a magyarországi gyárát ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal. Az állam a 400 milliárd forintos projekthez 14 milliárd forint támogatást biztosít, így segítve több mint ezer új munkahely létrehozását.

Tudatta, hogy a környezetbarát beruházás víz igényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, ráadásul a cég a technológiai szennyvíz egy részét már a helyszínen újrahasznosítja majd.

Illetve közölte, hogy a kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forint értékben korszerűsítik a vízi közműrendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést. „Én azt gondolom, hogy itt a vízért jogosan aggódók is elégedettek lehetnek” – fogalmazott.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarországon kevés kérdésben van olyan széles körű konszenzus, mint a környezetvédelem fontosságát illetően.

„A kormány egyértelmű célkitűzése, hogy Magyarország a környezetvédelem globális éllovasa legyen. Egyértelműen az a célunk, hogy Magyarország azon országok közé tartozzon, amelyek a legtöbbet teszik a környezet megvédése és a bolygónk megőrzése érdekében” – jelentette ki.

Ennek kapcsán pedig emlékeztetett a zöld fordulatot előíró európai döntésekre, és aláhúzta, hogy a cél eléréséhez meg kell szüntetni a legsúlyosabban szennyező forrásokat, amihez a károsanyag-kibocsátás 14 százalékáért felelős közúti közlekedés elektromos átállására is szükség van.

„Elektromos autók nélkül nem lehet sikerre vinni az európai zöld megállapodást, márpedig elektromos autók nincsenek elektromos akkumulátorok nélkül (…) Akkor egyszerűen elveszett a környezetvédelem ügye és elveszett az a harc, amelyet a globális klímaváltozás ellen folytatunk” – mutatott rá.

A miniszter úgy vélekedett, hogy mivel 2030-ra tízszeresére bővül a kereslet, a kérdés mindössze annyi, hogy hol épülnek fel az elektromos akkumulátorgyárak Európában, és kik fognak ezekből profitálni.

„Az az ország, amely magához tudja vonzani az elektromos akkumulátorgyárak építését, az hosszú távú garanciát kap arra, hogy a gazdasága növekedni fog” – szögezte le, hozzátéve, hogy hatalmas a verseny a szektor beruházásaiért, és az országok mindent megtesznek ezek elnyeréséért.

Amikor azt mondjuk, hogy mindent megtesznek, ebben bizony benne vannak korrekt eszközök és nem korrekt eszközök is. Nem korrekt eszköz például az emberek félrevezetése, az alaptalan félelemkeltés – mondta.

Nyilvánvaló, hogy az embereknek saját lakóhelyük biztonsága a legfontosabb. Ez teljesen jogos érzés, azonban ezt kihasználni tisztességtelen módon már nem helyes és nem is tolerálható – húzta alá.

Ezért szeretném itt leszögezni, hogy a debreceni embereknek az elektromos akkumulátorgyárak építése miatt semmi félnivalójuk nincsen. Magyarországon ugyanis az európainál jóval szigorúbb környezetvédelmi előírásokat alkalmazunk – közölte.

„Aki nem vállalja ezeknek a szabályoknak a betartását, az egész egyszerűen nem építhet gyárat Magyarországon” – tette hozzá.

Szijjártó Péter kijelentette: „az itt megvalósuló német-kínai együttműködés is világosan megmutatja, hogy mennyivel jobb az, ha a világ az összekapcsolódásról és nem a blokkosodásról szól”.

„Köszönöm Debrecennek, a debreceni városvezetőknek, hogy mindvégig a debreceni emberek érdekét tartották a szemük előtt, nem hagyták magukat félrevezetni, és mindvégig biztosították azt, hogy Debrecen fejlődése töretlen lesz az elkövetkezendő esztendőkben is” – zárta beszédét.

A járműipar elektromos átállása és atomenergia-beruházások nélkül mindössze illúzió marad, hogy mai formájában megőrizhetjük a bolygót utódaink számára, mivel ezek nélkül nem lehetséges a klímacélok elérése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Abu-Dzabiban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető egy energiaügyi konferencia panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy a magyar kormány kiegyensúlyozott megközelítésre törekszik, ugyanis a versenyképesség növelésének és a környezet védelmének kéz a kézben kell járnia.

„Soha nem politikai vagy ideológiai kérdésként tekintettünk a zöld megállapodásra vagy célkitűzésekre, hanem annak módjaként, hogy miként óvhatjuk meg ezt a bolygót az utódaink számára” – fogalmazott.

Kiemelte, hogy a nemzetközi közösségnek politikai kommunikációs haszonszerzés helyett pragmatikus és realisztikus stratégiákat kell kidolgoznia a valóság talaján állva, és le kell számolni azzal, hogy zöldnek lenni valamifajta politikai ideológiai elkötelezettséget jelent a környezet védelme helyett.

Leszögezte: Magyarország egyike a világ azon kevesebb mint húsz államának, amely képes volt arra az utóbbi évek során, hogy gazdasági teljesítménye növelésével párhuzamosan csökkentse károsanyag-kibocsátását.

Majd arról számolt be, hogy ezen stratégia részeként hazánk 2050-re klímasemlegessé válik, a nukleáris és napenergia-kapacitás bővítésével már 2030-ra karbonsemleges lesz az áramtermelés 90 százaléka, ami jelenleg 65 százalék.

Tudatta, hogy a mai 4500 megawattról 2050-re 12 000 megawattra emelik a napenergia-kapacitást, illetve 2000 megawattról 4400 megawattra az atomenergia-kapacitást.

Szijjártó Péter az igazságos energetikai átállás témájában rendezett beszélgetésen arra figyelmeztetett, hogy a tehermegosztás nem nevezhető tisztességesnek, mivel azok az országok szenvednek legjobban a következményektől, amelyek minimálisan vagy egyáltalán nem járultak hozzá a klímaváltozáshoz, így a legnagyobb szennyezőknek sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk.

Kiemelte, hogy a globális károsanyag-kibocsátás 14 százaléka a közúti közlekedéshez kapcsolódik, így a járműipar elektromos átállása nélkül nincsen remény a Föld megóvására, anélkül nem lehetséges a klímacélok elérése, ezért a fejlett országoknak együtt kell dolgozniuk ezen megújulás sikerén.

Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Magyarország nagy felelősséget vállal e téren, miután már ma is a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója, és lényeges találkozási pontjává vált a szektor nagy keleti és nyugati vállalatainak.

A miniszter ezután kijelentette, hogy nukleáris energia nélkül „illúzió, álom marad a zöld célok elérése”, enélkül nem lehetséges elegendő áramot termelni a lakosság és az ipar számára fenntartható módon.

Az atomenergiát olcsó, biztonságos és környezetbarát energiatermelési módnak minősítette, amellyel az államok függetleníthetik magukat a szélsőségesen kilengő nemzetközi energiapiacoktól. Majd azt is hangoztatta, hogy a paksi bővítés mintegy 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását és 3-3,5 milliárd köbméternyi földgáz felhasználását teszi elkerülhetővé évente.

Aláhúzta, hogy mindezen előnyök ellenére is küzdeni kell a nukleáris energiával szembeni hátrányos megkülönböztetés ellen az Európai Unióban, így egyes tagállamok akadályokat próbálnak gördíteni a jelenleg is zajló paksi beruházás elé is.

Ennek kapcsán közölte: tisztességtelen támadás Magyarország szuverenitása ellen az, hogy a német kormányzat a korábbi megállapodások dacára nem engedélyezi a Siemens Energy számára a paksi irányítástechnika leszállítását.