26 támadást indítottak több ezer katona, mintegy 40 harckocsi

Az ukrán fegyveres erők 26 támadást indítottak több ezer katona, mintegy 40 harckocsi és egyéb haditechnikai eszköz bevetésével a szoledari taktikai irányban a 95 kilométeres frontszakasz teljes hosszában, az orosz hadsereg azonban az összes próbálkozást visszaverte, az ukrán áttörés nem sikerült – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a pénteki hadijelentést ismertetve.

A tábornok azt mondta, hogy Malojiljinivszkénél az orosz erők „a berhivszkei víztározó kedvező adottságaira tekintettel, a védelem stabilitásának fokozása érdekében foglaltak el védvonalat”, és közben visszaverte a támadásokat. Konasenkov szerint az ukrán erők csak ezen a helyszínen több mint 540 katonát, nyolc harckocsit és több mint 20 egyéb páncélozott járművet veszítettek.

Összegzése szerint az ukrán hadsereg a Donyeck körzetében folytatott harcokban mintegy 900 halottat és sebesültet, több mint 30 páncélozott járművet, hét gépkocsit, három tarackot és egy Szu-27-es repülőgépet veszített. Az orosz hadijelentés az ukrán emberveszteséget a teljes frontvonalon mintegy 1185 főre becsüli.

Viktor Szokolov altengernagy, az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka a Krasznaja Zvezda katonai lapban pénteken közölt interjújában azt mondta, hogy a flotta Kalibr manőverező repülőgépekkel felfegyverzett hajói a háború kezdete óta több mint 180 fontos ukrán létesítményre mértek csapást. Szavai szerint a fő célpontok a légvédelmi radarállomások voltak. Közölte, hogy a Krímben megerősítették a légi és tengeri drónok elleni védelmet.

Az oroszok által kinevezett luhanszki szakadár kormány képviselői azzal vádolják az ukrán hadsereget, hogy két rakétával támadott egy ipari komplexumot, több száz kilométerrel a frontvonal mögött. Az internetre feltöltött videókon fekete füstfelhők láthatók Luhanszk, az azonos nevű régió fővárosa fölött.

Megfigyelők feltételezik, hogy az ukránok először vethették be Nagy-Britanniától kapott cirkálórakétákat, amelyek hatótávolsága eléri a 300 kilométert.

A nyugati szövetségesek korábban csak rövid hatótávolságú rakétákat szállítotak Ukrajnának.

Orosz tisztviselőket próbálnak meg kiiktatni ukrán partizánok Melitopolban

Több bombatámadás is volt az elmúlt hetekben az oroszok által megszállt város tisztviselői ellen.

Az Oroszország által bekebelezett Zaporizzsja megye kormányzója szerint merényletet követtek el egy melitopoli orosz törvényszéki elnök ellen – írja a CNN. (Melitopolt az oroszok tették a megszállt részek központjává.)

„A merénylet következtében a bíró nem sérült meg, két őr viszont igen, őket kórházba kellett szállítani, ahol minden szükséges segítséget megkapnak” – közölte Jevgenyij Balickij kormányzó a Telegram-csatornáján.

A bíró elleni támadás része annak a merényletsorozatnak, amelyet az elmúlt hetekben vélhetően ukrán partizánok követtek el a városban.

A múlt héten a melitopoli regionális rendőrkapitányság helyettes vezetője került kórházba, miután egy lakóház kapuja előtt felrobbant egy improvizált robbanószerkezet.

Április 27-én pedig egy másik melitopoli rendőrfőnök – a Portfolio szerint –, az oroszok oldalára átállt Olekszandr Miscsenko halt meg robbantásos merénylet következtében.

Az ukrán 60. gépesített dandár tüzérsége megsemmisítette a Donyeck megyei bahmuti front egyik szakaszán az orosz erők rohamcsoportját – közölte pénteken a Facebookon Roman Hriscsenko, az ukrán erők 127. területvédelmi dandárjának parancsnoka.

A katonai vezető közlése szerint alakulatának légi felderítése rögzítette az orosz rohamcsapatot, és értesítette a 60. gépesített dandárt. Szavai szerint utóbbiak tüzérsége két jól irányzott lövéssel megsemmisítette az ellenséges csoportot.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a légi felderítés és a tüzérség tömören és hatékonyan kommunikál egymással. Az ukrán vadászgépek éberségükkel és pontosságukkal biztosítják az ellenség visszaszorítását” – hangsúlyozta a parancsnok.

Arra nem tért ki, hogy konkréten mekkora veszteséget okoztak az orosz hadseregnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét haditanácsot hívott össze, amelyen egyebek mellett meghallgatta Olekszandr Szirszkijnek, a szárazföldi erők parancsnokának jelentését. „Meghallgattuk Szirszkij tábornok jelentését, akinek alakulatai erejükön felül teljesítve bizonyos irányokban visszavonulásra kényszerítették az ellenséget” – írta Zelenszkij a Telegramon.

Szirszkij a héten többször adott hírt az ukrán katonák Bahmutnál aratott sikereiről. Közölte, hogy az ukrán erők ellentámadásba mentek át, helyenként két kilométerrel szorították vissza az orosz csapatokat, akik több állásuk feladására kényszerültek.

Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint az ukrán fegyveres erők több vezetőjének beszámolóját is meghallgatták. Ezek alapján az elnök közölte, hogy

a dél-ukrajnai odesszai régióban és az ország északi részén is az ukrán erők ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem vezetett semmire egyetlen arra irányuló kísérlete sem, hogy „megfelelő válaszlépésekkel” megfélemlítse Ukrajnát és a világot, Oroszország számára pedig a legrosszabb csak most kezdődik.

Danyilov arra reagált, hogy csütörtökön a Kreml „megfelelő választ” ígért a Nagy-Britannia által adományozott nagy hatótávolságú Storm Shadow típusú rakéták Ukrajnába érkezésére.

Több mint hetven országból toborzott „zsoldosok” harcolnak az ukrán fegyveres erők oldalán – jelentette ki Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke csütörtökön a szentpétervári 11. Nemzetközi Jogi Fórum keretében megtartott alkotmánybírósági konferencián.

„Bizonyított tény, hogy a katonai műveletekben a náci rezsimet támogató zsoldosok vesznek részt, akiket több mint hetven államból toboroztak, főként Európából és Amerikából, olyan államokból, amelyek a legaktívabb oroszellenes politikát folytatják” – mondta. Basztrikin szerint Európa a „kijevi rezsimet elsősorban fegyverekkel támogatja, a ”háború Oroszországgal az utolsó ukránig„ jelszó jegyében.

Megismételte azt az állítást, miszerint Oroszországnak dokumentumokkal alátámasztott bizonyítékai vannak arról, hogy az ukrán fegyveres erők tavaly márciusban támadást terveztek a Donyec-medence ellen, azzal a céllal, hogy kijussanak Oroszország határára.

Mint mondta, Moszkva a 2020-ban módosított orosz alkotmány 79. cikke 1. bekezdésének megfelelően járt el,

amelynek értelmében Oroszország ”intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megerősítésére, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítására, valamint az állam belügyeibe való beavatkozás megakadályozására„.

Az SZK vezetőjének érvelése szerint Oroszország a Donyec-medence civil lakosságának védelmére vonatkozó kötelezettségét hajtja végre a „különleges hadművelet” végrehajtásával, elejét vette az ellene készülő „agressziónak és provokációknak”.

A hatóság igazgatója a fórumon kedden azt mondta, hogy az ukrán fegyveres alakutatok fellépése következtében 2014-től 2023 áprilisának végéig több mint ötezer civil, köztük 138 kiskorú vesztette életét, és 9528 polgári személy, köztük 444 kiskorú sérült meg.

Az SZK 2014 óta több mint 2900 büntetőeljárást indított a „kijevi rezsimnek” a Donyec-medencében elkövetett bűncselekményeivel kapcsolatban, és több mint 710 személy, köztük az ukrán katonai és politikai vezetés tagjai ellen emelt vádat.

Basztrikin szerdán kijelentette, hogy az SZK körözést készül kiadni a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) bírói és ügyésze ellen, akik elrendelték Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi ombudsman letartóztatását.

Az orosz hatóság március 20-án indított büntetőeljárást az érintettek ellen, mert úgy ítélte meg, hogy cselekedeteik tudatosan törvényellenesek voltak, mivel nem volt alap az orosz elnök és az ombudsman büntetőjogi felelősségre vonására.

Az SZK emellett rámutatott, hogy a nemzetközi védelem alatt álló személyek elleni bűncselekmények megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1973. december 14-i egyezmény értelmében az államfők abszolút mentességet élveznek a külföldi államok joghatósága alól.

A nyugati államokat a nemzetközi jog megsértésével vádolta meg szerdán Basztrikin amiatt, hogy megtagadják az orosz SZK-tól a jogsegélyt a külföldön történt bűnügyek kivizsgálásakor. Elmondta, hogy Svájc még csak nem is tájékoztatta Oroszországot arról, hogy kilépett a kétoldalú jogsegélyegyezményből.