Washington hagyjon fel Ukrajna felfegyverzésével!

Lula da Silva barzil elnök pekingi látogatása során arról beszélt, hogy az amerikai döntéshozóknak fel kellene hagyniuk Ukrajna további katonai támogatásával. Szerinte az egész világ érdeke az orosz-ukrán háború békés rendezése.

Brazília elnöke, Lula da Silva felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel Ukrajna fegyverekkel való támogatásával.

A politikus pekingi látogatása során közölte:

az Egyesült Államoknak fel kell hagynia a háború népszerűsítésével, és el kell kezdenie a békével foglalkozni.

A brazil elnök közölte továbbá, hogy az Európai Unió vezetőinek is a békét kellene támogatniuk.

Amennyiben ez megtörténik, a nemzetközi közösség képes lehet meggyőzni mind Vlagyimir Putyin orosz elnököt, mind pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arról, hogy a béke az egész világ érdeke – vélekedett a brazil elnök.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kedden Kínába érkezik, hogy újabb üzleti megállapodásokat kössön az ázsiai országban kollégájával, Hszi Csin-pinggel. Kína már így is Brazília első számú kereskedelmi partnerének számít, ráadásul nemrég megegyeztek arról, hogy a dollár helyett saját valutáikban számolnak el, most pedig az sincs kizárva, hogy Luláék huszonkettedikként a latin-amerikai és karibi országok közül belépnek a kínai Egy övezet, egy út programba. A találkozón persze arról is szó lesz, hogyan lehetne végre békét teremteni Ukrajnában.

Több mint húsz megállapodást írnak alá a felek, amelyek olyan területeket érintenek, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, az oktatás, a pénzügyek, az ipar, a tudomány és a technológia – írta a brazil–kínai elnöki találkozóval kapcsolatban a South China Morning Post hongkongi napilap.

Az újság megemlíti, hogy

Kína 14 éve Brazília legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti kereskedelem 2022-ben 8,1 százalékkal nőtt, és elérte a rekordot jelentő 171,5 milliárd dollárt.

A brazilok és a kínaiak azonban már nem kívánnak tovább dollárban elszámolni egymás közt. Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt, a szóban forgó országok március végén arról állapodtak meg, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai fizetőeszközt.

Kína egyébként 2009-ben éppen az Egyesült Államokat megelőzve vált Brazília legnagyobb kereskedelmi partnerévé.

A South China Morning Post híradása szerint Lula magas rangú politikusokkal folytatott megbeszélések mellett üzleti vezetőkkel is találkozik, és ellátogat a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS gazdasági blokk által létrehozott Új Fejlesztési Bank sanghaji székhelyére is.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, amely a sajtóban találgatások tárgyát képezi Lula pekingi útjával kapcsolatban, hogy Brazília csatlakozik-e a kínai Egy övezet, egy út fejlesztési programhoz.

A Vg.hu cikke szerint erre csupán egy kitérő válasz érkezett Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője részéről. Mindenesetre, ha beigazolódnak a Brazília csatlakozását előrevetítő várakozások, az azt jelentené, hogy immár huszonkettedikként venne részt a latin-amerikai és karibi országok közül a kínaiak programjában.

Sajtóértesülések szerint Hszi és Lula várhatóan az ukrajnai háborúról is tárgyalni fog. Mint ismert, nemcsak Hszi, Lula is a mielőbbi békekötés mellett szólal fel rendszeresen. A Vg.hu arra emlékeztet cikkében, a brazil elnök korábban sürgette, hogy Kína vállaljon közvetítő szerepet, hogy az ukrajnai konfliktus résztvevői elérjék a békét.

Lula tavaly májusban az amerikai Time magazinnak adott interjúban úgy fogalmazott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatban,

„ez a fickó ugyanolyan felelős a háborúért, mint Putyin”.

Újabb csapás a dollárnak: Kína és Brazília megállapodást kötött arról, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai dollárt.

Kölcsönös valutakereskedelemről szóló megállapodást írt alá Kína és Brazília, elhagyva az amerikai dollárt mint közvetítő eszközt. Ezen felül az élelmiszer- és ásványi anyagokkal kapcsolatos együttműködés kiterjesztését is tervezik – írja az AFP hírügynökség.

A megállapodás lehetővé teszi, hogy Kína, az USA legfőbb riválisa, valamint Brazília, Latin-Amerika legnagyobb gazdasága közvetlenül bonyolítsa le hatalmas kereskedelmi és pénzügyi tranzakcióit, és a dollár helyett jüant váltson reálra és fordítva.

„A várakozások szerint ez csökkenteni fogja a költségeket és elősegíti a még nagyobb kétoldalú kereskedelmet, továbbá megkönnyíti a befektetéseket” – áll a brazil kereskedelem- és befektetésösztönző ügynökség (ApexBrasil) közleményében.

A legfrissebb adatok szerint Kína továbbra is Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere (2009-ben előzte meg az Egyesült Államokat),

tavaly rekordösszegű, 150,5 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom bonyolódott le a két ország között. Kína egyben Brazília legnagyobb exportpiaca is, az összes kivitel több mint egyharmadát adja.

A megállapodást egy magas szintű kínai-brazil üzleti fórum után jelentették be Pekingben. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök eredetileg egy nagyszabású kínai látogatás részeként vett volna részt a fórumon, de vasárnap bizonytalan időre el kellett halasztania útját, miután tüdőgyulladással megbetegedett.

A tisztviselők szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) és a brazil Banco BOCOM BBM fogja végrehajtani a tranzakciókat.

Kína korábban hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Pakisztánnal és számos más országgal.

Véget ért a dollár fénykora, új világrend van kialakulóban, melyben úgy tudjuk megszilárdítani a pozíciónkat, ha időben letesszük példaértékű javaslatainkat a világpolitika tárgyalóasztalára – állítja Boros Imre közgazdász, aki a hirado.hu-nak adott interjúban rámutatott, hogy hazánk csak területét illetően kicsi, erős szellemi kisugárzásával viszont átlépte a nemzetközi nagypolitika ingerküszöbét.

Megrengette a nyugati pénzpiacokat, hogy Amerikában nagy bankok váltak fizetésképtelenné.

– Nem úgy történtek ezek a bankcsődök, mint derült égből a villámcsapás, ennek a folyamatnak előzményei is vannak.

Mire gondol?

– Az Egyesült Államokban a dollár helyzete meglehetősen labilissá vált. Nem kapkodnak a befektetők az amerikai kötvényekért, sőt egyes befektetők különösen a külföldiek már eldobják a kötvényeket. Kína, Japán és Izrael is dobott a piacra amerikai kötvényeket, 37 ország csökkentette az amerikai kötvényportfólió kitettségét, márpedig az amerikai államkincstár hitelfinanszírozásában az egyik nagy szerep a külföldi befektetőknek jut. A dollár nem éli fénykorát, ráadásul a Silicon Valley volt a hich-tech ipar szeme fénye, most pedig az ilyen jellegű cégek egymás után dobják be a törülközőt.

Egyes szakértők világméretű válságról beszélnek.

– Jobb lesz, ha a világgazdaság készül, mert – ahogy az 2008-ban és 2009-ben is volt – ez a válság nem áll meg a határnál. Ez a folyamat nagy sorsformáló jelentőségű lehet az egész világkonstelláció és a nagyhatalmi átrendeződések szempontjából. Az a pénzügyi rendszer ami volt, mondjuk 1945-től és a fénykorát ’90-től élte mostanáig, az már nincs, az új pedig még nincs. Ez a világrend, amely most végéhez közeledik körülbelül 330 éves.

Az új világrendben nem a dollárnak lesz meghatározó szerepe?

– Majdnem biztos, hogy nem. Ennek sok jele van, a BRICS országok közös pénznem elszámoláson gondolkodnak, nemzeti pénzeket fogadnak el, a szaudi olajtermelők – akik korábban Amerika csókos cimborái voltak – kijelentették, hogy jó nekik a jüan is. A Nyugat az iszlám két verzióját folyamatosan szembeállította, ám a síiták és szunniták most összekapaszkodtak.

Mit javasol azoknak, akik dollárban tartják a megtakarításaikat?

– Ne tartsák dollárban, nem kötelező hülyének lenni.

Egy ilyen kis ország, mint hazánk mit tehet a saját érdekében ebben a zűrzavaros helyzetben?

– Méretét tekintve kicsi, jelentőségét tekintve nem, szellemi kisugárzásával elérte a világgazdaság ingerküszöbét. Ezeket a folyamatokat figyelni kell és meg kell tenni azokat a lépéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy továbbra is talpon maradjunk. Nem kell felszisszenni minden kritikára, nem azzal kell foglalkozni, hogy mit szól hozzá Angela Merkel vagy Von der Leyen vagy bárki. Most nem dicsér, sőt esetenként gyaláz minket a Nyugat, ugyanakkor titokban elismernek minket.

– Orbán megint Macronnal tárgyalt. Volt ott a lengyel, a cseh, szerb vagy a szlovák kormányfő? Nagyon jó a magyar kormány kapcsolata az amerikai konzervatív vonulattal is, aminek a visszajövetele elképzelhető. Azzal tudjuk ellensúlyozni a területi kicsinységünket, ha időben olyan javaslatokat teszünk a világpolitika tárgyalóasztalára, amire a többiek is kapnak.

Mit szól az uniós szankciókhoz?

– Az orosz gazdaságot nem döntötték be, de Európának sok kárt okoztak. Mi amiből lehet kimaradtunk, kivédekeztük magunkat, nem igaz, hogy Magyarország mindent megszavazott, azután szavaztunk meg csomagokat, miután módosították azokat, és kivették belőlük a számunkra előnytelen részeket.

Mit gondol a kormány és a jegybank csörtéjéről?

– Az emberek és a média emlékezete csak pár napra szokott visszanyúlni, az én pályám alatt viszont nem először fordul elő ilyen. A nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlyának fenntartásában a feladatok megoszlanak a fiskális és a monetáris szféra között, tehát a pénzügyminisztérium és a jegybank között.

– Amikor nehezebb helyzet van, felmerül a kérdés, ki vállalja ebből a teherből a többet, kinek van előbb, kinek később teendője. Most arról van szó, hogy az infláció kezelési költségeit hogyan és ki vállalja fel és milyen mértékben, milyen ütemezésben. A jegybank is tud ebben az ügyben tenni, meg a fiskális politika is. Mindkét esetben le kell egy kis pénzt csapolni a piacról. Nagyon attraktív befektetéseket kell mutatni, ám, aki megajánlja ezeket befektetéseket, annak a költségei növekednek. Na ebből táplálkozik a nézőpontbeli különbség.

A kormány célja letörni az inflációt, ön szerint ez sikerülhet?

– Ennek a polgári kormányzatnak az infláció visszaszorításában komoly gyakorlata van. A gazdasági kormányzatnak, ebbe beleértődik a jegybank meg a pénzügyminisztérium is, van rutinja abban, hogyan kell az inflációt lefele nyomni, ez a rutin ad támasztékokat ahhoz, hogy ez most is sikerüljön. Nagyon szívós küzdelem lesz ez az év az infláció ellen.

Mit tehet a kormányzat, a jegybank vagy az egyszerű állampolgár azért, hogy megerősödve kerüljünk ki ebből a helyzetből?

– Krónikus magyar betegség az, hogy mindenki jobban tudja a más dolgát, mint a sajátját. Mindenki végezze a saját munkáját, de azt precízen, és a másikéra csak érintőlegesen pislogjon!

Egekbe szöktek az élelmiszerárak, ám most több termék ára mérséklődött.

– Az élelmiszer kereskedelmi cégek, és az őket finanszírozó pénzintézetek –ahogy mi Zalában mondjuk – erősen belenyúltak a tabáni bukszába, olyan termékeknél is áremelkedéseket nyomtak be, ahol annak a költségoldala nem volt megalapozott. Persze az energia árának emelkedése átgyűrűzött a gazdaságba, de már az energiahordozók árai is szépen mennek vissza, ugyanakkor az élelmiszerárak nem annyira.

Fotó: hirado.hu/ Horváth Péter Gyula

– Itt van például a vaj. Pár hete néztem a magyar típusú vajnak és a Németországból behozott vajnak az árát, utóbbi sokkal olcsóbb volt. Annyira pofátlanul árazták a magyar vajat, hogy már kintről is érdemes volt behozni többletköltséggel, és olcsóbban adni, mert még így is volt rajta haszon. Ugyanazt a 2,8 százalékos dobozos tejet az egyik helyen 450, a másik helyen 650 forintért kínálják. Amilyen pozícióba beverte magát egy kereskedő, nem szívesen mond arról le, hacsak ki nem verik onnan a konkurensek vagy a hatóság.

A vaj ára csökkent az utóbbi időben.

– A sajtoknál is volt egy kis visszarendeződés. A konkurencia is hat, meg úgy néz ki, hatékonyan működik a Gazdasági Versenyhivatal.

Hogy érdemes alakítanunk a vásárlási szokásainkat?

Érdemes az eredeti források felé fordulni. Én vidéken neveltetek mangalica disznót, levágjuk, feldolgozzuk, elrakjuk. Vidékről hozom a tejet, a bort, a gyümölcsöt. Jó minőséget kapok, nagyon kedvező áron. Ezt a kapcsolati rendszert fel kell építeni. Minél közelebb kerül a fogyasztó a termelőhöz, annál inkább kiiktat olyan láncokat, ahol mindig rakódnak költségek a termékekre. Le kell rövidíteni a kereskedelmi láncot. Az állampolgár kialakíthat saját magának egy hálózatot a fontosabb termékekből.

Mangalicát neveltet, miközben a „haladók” rovarevésre buzdítják az emberiséget. Átgyűrűzhet ez az őrület a magyar konyhákba?

– Amíg a pisztolyt az ember fejéhez nem tartják, addig biztos nem. De a társadalom egy része hajlandó a nagyfokú sznobizmusra, főleg, ha az Nyugatról jön. Lehet, hogy a belvárosban zacskókban fogják majd a szöcskéket kínálni, és nagyon menő lesz azt eszegetni. A hitem rendült meg a Nyugatban, az ilyen hülyeségek miatt.