A tárcavezető bejegyzése szerint az Európai Bizottság arra hivatkozva támadja a gyermekvédelmi törvényt, hogy az nem egyeztethető össze az uniós szabályokkal.

Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert "számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter kedden a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amely szerint ősszel további intézkedéseket terjesztenek az Országgyűlés elé.

Varga Judit: számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben!

Varga Judit igazságügyi miniszter

Fotó: Facabook/Varga Judit

Varga Judit közölte, hogy "jól tudjuk, hogy valójában Alaptörvényünk értékeit veszik célba". A szakminiszter hétfőn a Mathias Corvinus Collegium - MCC (MCC Brussels), a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért gyermekvédelmi törvényről és a jogállamiságról szóló brüsszeli konferenciáján vett részt, ahol hangsúlyozta: a bizottság azt a törvényt támadja, amely védi a gyermekek születéskori nemük szerinti önazonossághoz való jogát, és kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi.

Sajnálatosnak tartja, hogy vezető európai politikusok már azelőtt véleményt formáltak a gyermekvédelmi törvényről, mielőtt érdemi párbeszédet folytattak volna a magyar hatóságokkal - írta a miniszter hozzátéve: az egyre nagyobb teret nyerő woke ideológiát üdvözlő erőknek sikerült 15 uniós tagállamot meggyőzniük, hogy lépjenek fel Magyarország ellen a folyamatban lévő uniós bírósági eljárásban. "De ezzel csak azt érték el, hogy nyilvánvalóvá vált az Európai Unión belüli mély megosztottság" - fogalmazott Varga Judit.

Mint írta, bár volt 15 olyan tagállam, amely csatlakozott a perhez, egy ilyen eljárásban nem a beavatkozók száma bír jelentőséggel, hanem az uniós jog helyes és korrekt értelmezése, például a nemzeti hatáskör és az uniós hatáskör szétválasztása.

Amellett, hogy a folyamatban lévő eljárásban Magyarország az Európai Unió Alapjogi Chartáján és az unió működéséről szóló szerződésén alapuló szilárd jogi érvekkel rendelkezik, a tavaly áprilisi népszavazáson 3,7 millió magyar ember fejezte ki támogatását a gyermekvédelmi törvény mellett.

"Ennek fényében fogunk cselekedni, és ősszel további intézkedéseket terjesztünk az Országgyűlés elé. Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában, mert számunkra nincs kompromisszum a gyermekvédelemben" - írta Varga Judit.

Kitért arra is, mindezek mellett egyre több bizonyíték került napvilágra arról, hogy a magyar ellenzék négymilliárd forint értékű támogatást fogadott el "titokzatos" külföldi adományozóktól, hogy érdekeiket és politikájukat képviseljék Magyarországon.

De érdekes módon ez a botrány nem éri el az uniós politikusok jelentős csoportjának ingerküszöbét. Míg évek óta támadják a magyar alaptörvény egy ártatlan mondatát, egy ilyen példátlan, törvénytelen kampányfinanszírozásra csak hallgatással reagálnak - írta Varga Judit, aki úgy fogalmazott: "külföldi hatalmak érdekeit pénzért képviselni, egyenlő a demokrácia lábbal tiprásával, a választások tisztaságának befolyásolásával és egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozással.

Közölte, ezért az ügyben Vera Jourovához, átláthatóságért és értékekért felelős uniós biztoshoz fordult, akit levélben tájékoztatott arról, hogy az egyesült ellenzéki pártok választási kampánya jelentős összegű külföldi - az Európai Unión kívüli - hozzájárulást kapott az Action for Democracy nevű szervezettől, és hogy e támogatás célja a választások befolyásolása volt.

Ez az ügy nemcsak a magyarok, hanem az európai polgárok számára is nagy jelentőséggel bír, mert a tagállamok hatáskörének megnyirbálása és az azokba való beavatkozás - különösen a demokratikus választások lebonyolításával és intézményi kereteivel kapcsolatban - nem demokratikus részvétel, hanem a demokrácia kiszervezése - írta Varga Judit.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) „Az EU és Magyarország között feszülő gordiuszi csomó” címmel tartott vitaestjén mondott beszédet Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn Brüsszelben. Az esemény középpontjában a hazánk és az EU között meglévő olyan vitás kérdések álltak, mint a gyermekvédelem, a jogállamiság és a szubszidiaritás elve.

Azt szeretnénk, hogy szabadon kormányozhassuk saját nemzetünket, méghozzá azon polgárok elvárásai szerint, akik kétharmados többséggel választottak meg minket – fogalmazott Varga Judit igazságügyi miniszter az MCC szervezésében tartott eseményen Brüsszelben. A tárcavezető kiemelte, hogy a demokrácia az EU egyik értéke, amely nem jelentheti azt, hogy a politikai kisebbség átveheti a többség által választott kormány szerepét „mindenféle homályos nemzetközi hálózatokon és az általuk generált politikai nyomáson keresztül”.

A magyar gyermekvédelmi törvényt ért bizottsági és tagállami támadásokról szólva a tárcavezető emlékeztetett:

mivel az uniós bürokraták nem találtak más fogódzót, ezért „az audiovizuális szabályok és a szolgáltatási szabadságra vonatkozó szabályok megsértését” kifogásolják.

Csak nekem hangzik furcsán, hogy gyermekeink oktatását ugyanolyan törvényi előírás alapján értékelik, mint egy termék aláírását vagy publikálást? – tette fel a kérdést Varga Judit, majd rámutatott: valójában nem is ezek a szempontok állnak a támadások mögött, hanem a magyar Alaptörvény értékei.

Alkotmányunk kimondja, hogy Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Valamint kimondja, hogy az anya nő, az apa pedig férfi

– hangsúlyozta.

Az igazságügyi miniszter elmondta, hogy Európa vezető politikusai érdemi párbeszéd nélkül támadják a magyar jogszabályt. Ugyanakkor azzal kapcsolatban már egyáltalán nem ilyen hevesek a reakciók Brüsszelben, hogy a 2022-es magyarországi országgyűlési választáson a magyar egyesült ellenzék 4 milliárd forint, hozzávetőlegesen 10 millió dollár külföldi finanszírozást fogadott el egy EU-n kívüli országtól. Mint mondta, „ez már egy szuverén ország belpolitikájának befolyásolására tett kísérlet”.

Varga Judit elmondta, hogy három hónappal ezelőtt nyílt levelet írt Vera Jurovának, az Európai Bizottság alelnökének, akinek profiljába tartozik az uniós polgárok szabadságának és szabad akaratának védelme. A tárcavezető azt is megkérdezte az alelnöktől, hogy az Európai Bizottság együttműködött-e a magyar egyesült ellenzéket finanszírozó amerikai Action for Democracy-val?

A tárcavezető rámutatott, hogy a nemzetközi civilszervezetek jogosultak lehetnek a uniós finanszírozásra például az úgynevezett jogok és értékek program keretében, ezért „az EU gazdálkodása szempontjából kulcsfontosságú az átláthatóság”. Mint mondta, arra kérte a Bizottság alelnökét, hogy az EU közös értékeinek védelme érdekében tekintsék kockázatnak az Unión kívüli, a tagállami választások befolyásolását célzó támogatásokat. Azonban Jurová asszony azóta sem válaszolt.

Az Európai Bíróság elé citált magyar gyermekvédelmi törvényről szólva az igazságügyi miniszter arra is emlékeztetett, hogy hiába támadja 15 tagállam a magyar szabályozást, „egy ilyen eljárásba nem a beavatkozók száma számít, hanem a minőség.”

Hangsúlyozta, a magyar kormány bízik az Európai Bíróság bölcsességében és abban, hogy képes ellenállni a politikai elvárásoknak.

Varga Judit elmondta, hogy a folyamatban lévő perben amellett, hogy „az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Európai Unió működési szerződésére alapozva szilárd jogi érveink vannak, az áprilisi népszavazáson 3,7 millió magyar fejtette ki álláspontját, megerősítve azt a kötelezettségvállalást, hogy betartjuk törvényeinket és továbbra is hatályba maradnak a saját gyermekvédelmi rendelkezéseink”.

Arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormány tervei szerint idén ősszel további intézkedéseket terjesztenek a parlament elé, amellyel Magyarországon lesz a legszigorúbb gyermekvédelmi szabályozás Európában.

Az európai szólásszabadság helyzetéről is szólva Varga Judit emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron francia elnök is liberális össztűz alá került, miután pekingi látogatását követően nyíltan megfogalmazta, hogy Európának stratégiai autonómiára van szüksége.

Magyarországon kívül Európában ma hány ország engedheti meg, hogy szembe menjen a globális liberális fősodorral és beemelje az alkotmányába, hogy az anya nő, az apa pedig férfi? – kérdezte, majd úgy fogalmazott: „erősen gyanítom, hogy ezeknek az országoknak a száma pontosan megegyezik azokkal a gyerekeknek a számával, akiket apa szült”.

Az eseményen szintén beszédet tartó Frank Füredi professzor, az MCC ügyvezető igazgatója, a magyar gyermekvédelmi szabályozást érő európai támadásokra úgy reagált: idős emberként sosem gondolta volna, hogy valaha az életben majd arról kell vitatkoznia, hogy kinek van joga a gyermek neveléséhez.

Ez nem lehet olyan döntés, amelyet a családi élet mindennapi tapasztalataitól távol álló bürokraták hozzák meg – fogalmazott. Frank Füredi szerint azonban a 21. században egy olyan világban élünk, „ahol az emberek a törvénnyel játszadoznak, szabályokat hoznak menet közben, és úgy döntenek, hogy valahogy megmondják majd a magyar embereknek, hogyan neveljenek gyerekeket”.

„A demokrácia történetében egészen példátlan, hogy a magánszférába való behatolást, a gyerekek elkobzását ilyen agresszív módon támogatják.”

Frank Füredi rámutatott, hogy míg az elmúlt évtizedekben a gyerekek iskolai szexuális edukációja a biológiai funkciók és a gyermeknemzés témájára fókuszáltak, addig a mai liberális irányzat már „szexualitás oktatást végez”. Ennek lényege pedig nem a biológiai funkciókra koncentrál, hanem az identitás meghatározására. A professzor szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a liberális mainstream és annak politikai hátországa ezekhez az ideológiai alapú elképzelésekhez igazítja a jogi szabályozást.

Varga Judit: A gyermekvédelem kérdésében nincs alku!