Létrehozva: 2023.04.15.

Ukrajnában "itt az ideje" a döntő összecsapásnak?

Ezt állítja a Wagner-csoport vezetője.

Moszkvának címzett írást a Bahmutban jelenleg is elkeseredett küzdelmet folytató zsoldoscsapat vezetője, melyben egyértelműen a „különleges katonai művelet” lezárására, illetve a megszerzett területek megvédésére és integrálására szólítja fel az orosz vezetést. Prigozsin úgy látja, mindezt nem tárgyalásokkal és egyezkedéssel, hanem egy döntő ütközettel lehetne elérni.

Jevgenyij Prigozsin, az orosz zsoldos csapat, a Wagner-csoport vezetője által jegyzett, és saját Telegram csatornáján is megosztott közlemény kijelenti, hogy az „Orosz Föderáció és a társadalom egésze számára fontos lenne, hogy véget érjen a különleges katonai hadművelet”. A zsoldosvezér szerint az ideális megoldás az lenne, ha Oroszország bejelentené a háború végét, és mindenkit tájékoztatna arról, hogy teljesítette azt, amit eltervezett.

„Ami bizonyos értelemben valóban így van. (…) A háború elérte kitűzött célját”

– tette hozzá Prigozsin.

Majd felsorolja a szóban forgó eredményeket: az ukrán haderő hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz támadások következtében, az aktív korú férfi lakosság nagy részét vagy megölték, vagy elérték, hogy elmeneküljön, sikerült összekötni a Krímet a Donbasszal, valamint elzárni Ukrajnát az Azovi-tengertől. Igaz, véleménye szerint semmiképp nem sorolható a pozitívumok közé, hogy Ukrajna a háború alatt valódi nemzetállammá vált, és az Európai Unió is óriási pénzekkel kezdte támogatni az ukránokat. „Ha Ukrajna korábban az egykori Oroszország része is volt – írja –, akkor most egy abszolút nemzeti orientációjú állam.”

A tervezett ukrán ellentámadással kapcsolatban úgy vélekedett, reális esély van arra, hogy áttörjék az orosz védelmi vonalakat, ami komoly problémákat okozhat a harctéren és a hátországban egyaránt.

Prigozsin ennek ellenére arra a következtetésre jut, hogy

nem szabad semmiféle béketárgyalást kezdeményezni Ukrajnával, hanem döntő összecsapást kell kikényszeríteni a két hadsereg között, amit az oroszoknak kell megnyerniük.

Emellett szükséges a már megszerzett területek megtartása és pufferzónaként való alkalmazása is.

Írásában kitér arra is, hogy az USA most ugyan mindent megtesz az ukrán győzelemért, hosszú távon azonban nem érdekelt abban, hogy Oroszország megsemmisítő vereséget szenvedjen, hisz ezt követően az ki volna éhezve a revánsra.

A Wagner orosz zsoldoscsoport mintegy kétszáz tagja halt meg február 20. és 22. között a Donyeck megyei Bahmut irányában zajló harcokban – közölte helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.

Az ellenség továbbra is jelentős veszteségeket szenved el. Így a donyecki régió horlivkai járásában hivatalos regisztráció nélkül helyszíni vizsgálatot végeztek a Wagner alakulat mintegy 200 halott zsoldosának holttestén. A megszállók között haltak meg Bahmut irányában. A vizsgálat befejezése után a holttesteket teherautókkal kivitték az oroszországi Novosahtyinszk felé” – írta a vezérkar. Hozzátették, hogy ezen felül legfeljebb harminc mozgósított orosz katona holttestét szállították Horlivka egyik kórházának hullaházába.

A vezérkar jelentésében beszámolt arról, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre a Harkiv megyei Kupjanszk, valamint Donyeck megyében Limanszk, Bahmut, Avgyijivka és Sahtarszk irányában. A nap folyamán az orosz erők 11 légicsapást indítottak és 17-szer támadtak rakéta-sorozatvetőkkel Herszon város polgári infrastruktúrája és a donyecki régió teljes arcvonala mentén. A támadásokban civilek is áldozatul estek, a vezérkar azonban pontos számot nem közölt.

Az ukrán légierő a nap folyamán négy csapást mért orosz katonák és katonai felszerelések koncentrációs területeire.

Az orosz vezetésen belüli belharcok az internetre kikerült amerikai hírszerzési iratok alapján mélyebbek lehetnek, mint azt korábban gondolni lehetett. Az újonnan megismert 27 oldalas iratcsomó a védelmi minisztérium és az FSZB konfliktusáról tanúskodik.

A New York Times által ismertetett dokumentumokban az amerikai hírszerzők azt állítják, hogy Oroszország belföldi hírszerző szerve, az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) azzal vádolja a védelmi minisztériumot, hogy az igyekszik elkendőzni a valós orosz veszteségeket a háborúban.

Mindez rávilágít, ahogy a dokumentum fogalmaz, „a katonai tisztviselők folyamatos vonakodására, hogy a rossz híreket a parancsnoki láncban felfelé továbbítsák.”

A lap megjegyzi, a február 28-i keltezésű feljegyzés az amerikai hírszerzés által gyűjtött elektronikus lehallgatási adatokon alapul. Úgy tűnik, hogy a dokumentumok nem tartalmaznak emberi forrásokból származó információkat, ami arra utal, hogy az eredeti kiszivárogtatónak nem lehetett hozzáférése szigorúbb minősítésű anyagokhoz.

Az iratokból az rajzolódik ki, hogy közös megbeszéléseik során az FSZB rendre megkérdőjelezi a védelmi minisztérium veszteségszámait.

A belbiztonsági szerv tisztviselői azt állítják, hogy a minisztérium által megadott szám nem tartalmazza az orosz Nemzeti Gárda, a Wagner-csoport, valamint a Ramzan Kadirov vezette csecsen harcosok halottait és sebesültjeit.

A Kreml által Ukrajnában bevetett különféle erők olykor egymással is rivalizálva tevékenykednek, ami gyengíti az oroszok katonai erőfeszítéseit – áll a jelentésben.

Azt is megtudhatjuk, hogy az FSZB saját számításai szerint a harcban megsebesült és elesett oroszok tényleges száma közelít a 110 ezerhez. (Mindez ugyebár a februári állapotokat tükrözheti.)

A dokumentumból nem olvasható ki, hogy a védelmi minisztérium milyen veszteségszámokkal dolgozik. Utoljára hivatalosan szeptemberben hozták nyilvánosságra az elesett katonák számát, amit akkor 5937 főre tettek. (A másik véglet, amit amerikai tisztviselők hangoztattak, mintegy 200 ezer elesett katonáról szólt.)

Az új dokumentumok részleteket közölnek egy februári vitáról is, amelyben Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője azzal vádolta az orosz katonai tisztviselőket, hogy visszatartják a harcosai számára igencsak szükséges lőszereket. Putyin személyesen próbálta megoldani a vitát azzal, hogy Prigozsint és a védelmi minisztert, Szergej Sojgut egy találkozóra hívta, amelyre feltehetően február 22-én került sor – derül ki az egyik iratból.

A lap szerint a belső ellentétek és az információáramlás akadozása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy Oroszország a vártnál gyengébben teljesít a háborúban.

Meg kell említeni azt a február 23-ára keltezett iratot is, melyet minden bizonnyal az amerikai hadsereg vezérkara készített, és ami arra a következtetésre jut, hogy Oroszországnak nem sikerült megakasztania érdemben a háború kirobbanása óta tartó nyugati fegyverszállításokat, valamint hogy a Kreml ezen nem is képes egyhamar változtatni.

„A következő hat hónap során Oroszország gazdasági kihívásai és leromlott hagyományos képességei nagy valószínűséggel tovább fogják akadályozni erőfeszítéseit, ami valószínűleg lehetőséget teremt majd a további segélyszállítmányok eljuttatására”

– fogalmaz a dokumentum szerzője.

A NYT közli, a megismert dokumentumokat fotókon osztották meg, és néhány oldal hiányzik belőlük. Az anyagot azon Discord-szerverek egyiként tették közzé, ahol a Pentagon hírszerzési dokumentumainak első csomagja is megjelent. Amerikai tisztviselők korábban elismerték, hogy ezek a dokumentumok hitelesek, de utaltak arra is, hogy néhányat megváltoztattak, illetve egy részük elavult vagy pontatlan információkat is tartalmazhat.

Meglehetősen nehéz feladatara vállalkozik, aki a nemrég kiszivárgott titkos Pentagon-dokumentumok nyomába ered, és arra kíváncsi, hogy kik és milyen módon hozták nyilvánosságra az érzékeny információkat tartalmazó iratokat, melyekből egyebek mellett az ukrán erők ellentámadásának tervei, illetve az amerikai hírszerzés baráti országok vezetése utáni szimatolásai is – újfent – napvilágot láttak. Komoly problémának tűnik, hogy a jelek szerint az illetékes amerikai szervek sincsenek igazán képben, holott – ha hinni lehet a beszámolóknak – a dokumentumok már hónapok óta keringenek különböző közösségi platformok felületein.

A kiszivárgott Pentagon-dokumentumok hónapokig keringtek az interneten anélkül, hogy az amerikai kormány felfedezte volna őket, ami bizony kényes kérdéseket vet fel.

Az elmúlt napokban a közösségi médiában keringő titkos dokumentumok képeit már januárban feltették egy üzenetküldő alkalmazás felületére. Úgy tűnik azonban, hogy az amerikai kormányzat csak akkor kapcsolt, amikor április elején a média először beszámolt róluk.

Az amerikai kormányban senki sem tudta, hogy ezek kikerültek” – vallotta be egy amerikai tisztviselő. Egy másik magas rangú kormányzati tisztviselő úgy nyilatkozott, „mindannyian szeretnénk megérteni, hogyan történhetett ez”.

Két másik magas rangú amerikai tisztviselő szerint a nemzetbiztonsági apparátus munkatársait április 6-án tájékoztatták a dokumentumokról, ugyanazon a napon, amikor a kiszivárogtatásról először a The New York Times számolt be. A Biden-kormányzat pedig csak a múlt héten kezdte el vizsgálni a kiszivárogtatást.

Mindez arra utal a Politico szerint, hogy az amerikai hírszerzésben valami nagyon nincs rendben.

A szövetségi kormányzati ügynökségek nem figyelik proaktívan az online fórumokat, és nem keresik a fenyegetésekkel kapcsolatos tevékenységeket” – fogalmazott John Cohen, a Department of Homeland Security (DHS), az Egyesült Államok belügyminisztériumnak megfelelő hivatalának hírszerzési és elemzési ügyekért felelős volt helyettes államtitkára. „Ha egy személy vagy szervezet titkos információkat posztolna valamelyik ilyen fórumon, nagy a valószínűsége, hogy a kormányzati tisztviselők nem észlelnék azt” – tette hozzá Cohen.

Jelenlegi és volt tisztviselők elmondták, hogy míg az egyes ügynökségek felelősek a hírszerzési adatok megsértésének kivizsgálásáért a saját részlegükön belül, nincs olyan hivatal, amelyik felelős lenne például a közösségi médiaoldalak ellenőrzéséért a titkos információk kiszivárgása miatt.

Az amerikai kormány azzal érvel, hogy emberi jogi problémákba ütközne, ha mélyen monitorozni kívánná a közösségi médiumokat.

Az még mindig nem világos, hogy pontosan mikor történt az eredeti kiszivárogtatás, és ki a felelős a titkos anyag terjesztéséért. A szálak mindenesetre a Discord nevű, elsősorban a videójáték-közösségek körében népszerű üzenetküldő alkalmazás egy kis felhasználói csoportjához vezethető vissza. A Discord egy mára már megszűnt szerverének tagjai télen kezdtek először látni érzékeny kormányzati információkat nemzetközi politikai témákban, többek között az ukrajnai háborúról – legalábbis két olyan személy szerint, akik ráláttak a csoport által megosztott tartalmakra.

Az egyik felhasználó, aki azóta törölte a profilját, valamikor a tél folyamán kezdte először írásos, összefoglaló formában közzétenni az információkat.

Hetekkel később, januártól kezdődően olyan képeket posztolt, amelyek látszólag titkos amerikai dokumentumoknak tűntek, s amelyeket kinyomtattak és félbehajtottak. Némelyikre „Titkos” és „Szigorúan titkos” felirat volt írva.

Hetekkel később, márciusban a Discord szerver egyik felhasználója újra közzétette a képeket a WowMao nevű platform egy másik csoportjában.

Harmincnál is több dokumentum lett közzé téve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban” – fejtette ki a csoportot indító, Mao nevű személy. Mao szerint vannak olyan Discord szerverek, ahol az emberek feltöltik a hackerek által feltört és a dark webről származó tartalmakat. „Néha onnan szivárognak ki komoly dolgok” – jegyezte meg.

A WaoMao-n való közzététel után a dokumentumok más közösségi oldalakon is megjelentek, többek között a Twitteren, a Telegramon és a 4Chanon. Az ezeken az oldalakon megjelent képek közül legalább az egyiket úgy módosították, hogy magasabb ukrán és alacsonyabb orosz halálozási számokat mutasson.

De mit csinált eközben az amerikai kormányzat?

Gyakran hallani, hogy az amerikai kormány különböző szervei rendszeresen kérik a közösségi médiaplatformokat, hogy távolítsák el a fake newsnak, gyűlöletbeszédnek és erőszakosnak minősített tartalmakat. Mindeközben a nemzetbiztonsági veszélyt jelentő dolgokról nem tudnak szinte semmit.

Cohen szerint a kormánynak meg kell találnia a módját, hogy jobban ellenőrizze az olyan online tevékenységeket, amelyek nem fenyegetnek erőszakos cselekményekkel vagy nem kapcsolódnak a terrorizmushoz, de mégis illegálisak lehetnek, mint például a titkos információk kiszivárogtatása. Úgy látja, célszerűbb lehet az interneten zajló illegális tevékenységeket nyomon követő kutató vagy tudományos intézményekre támaszkodni, mint a bűnüldöző vagy hírszerző ügynökségeket felkérni a megfigyelésre.

Az elmúlt napokban az Egyesült Államok szövetségesei is kényes kérdésekkel keresték meg a Biden-kormányzatot. A Pentagon és a Nemzetbiztonsági Tanács vezető tisztségviselői a kiszivárgott dokumentumok megjelenése óta részletekbe menően nem válaszoltak a kérdésekre, de azt állítják, hogy komolyan veszik a kiszivárogtatást, a vizsgálatok pedig folyamatban vannak. Az NBC News információi szerint a kormányzat fontolgatja, hogy megváltoztatja a közösségi felületek nyomon követésének módozatait.

Nem világos, hogy pontosan hány dokumentum keringett az interneten az eredeti Discordon közzétett bejegyzés óta. Több felület, ahol először megjelentek, azóta nem elérhető.

De egy személy, aki az eredeti Discord szerveren belepillantott a dokumentumokba, úgy véli, valószínűleg tucatnyi olyan titkos dokumentum van, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra.

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek