Újabb orosz rakétacsapások Ukrajnában

Orosz rakétacsapás ért kedden egy kelet-ukrajnai múzeumépületet Kupjanszk város központjában, egy ember meghalt, további tíz megsebesült, többen a romok alatt rekedtek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

„Eddig egy halott múzeumi dolgozóról és tíz sebesültről tudunk. Több ember van a romok alatt. Folytatódik a helyreállítás. Minden szükséges szolgálat részt vesz” a mentésben – írta Zelenszkij a Telegram üzenetküldő csatornán.

Az elnök egy videófelvételt is mellékelt, amelyen egy súlyos károkat szenvedett épület látható. Ablakai kitörtek, egyik fala leomlott, és a tető is tönkrement.

A régió kormányzója szerint a károkat egy SZ-300-as orosz rakéta okozta.

Az Európai Unió a maga részéről mindent megtesz, hogy teljesítse Ukrajnának ígért, fegyverszállításra vonatkozó vállalását – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.

Josep Borrell az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az Ukrajnának védekezésre ígért lőszerszállítás nem az elvárt ütemben halad, pedig – mint kiemelte – az EU mindent megtesz, hogy teljesítse a vállalásokat.

Elmondta, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, aki videokapcsolat útján vett részt a tanácskozáson, ismételten felkérte az uniót, hogy tegyen lépéseket a lőszerszállítás előtt álló akadályok orvoslására. Megerősítette: Kuleba a háborúban élők nevében beszélt, majd azt mondta, helyénvalónak tartja, hogy az ukrán külügyminiszter kitartóan újabb és újabb segítséget kér.

Közölte: az EU egymilliárd euróval finanszírozza a lőszerszállítási költségek egy részét, ebből az összegből 600 millió eurót már felhasználtak.

Borrell Brazília és Kína által javasolt béketárgyalásokra vonatkozóan kijelentette: „mindannyian békét akarunk, mindenekelőtt az ukránok. De ennek igazságos békének kell lennie”. Azt mondta: van egy agresszor, amely az ENSZ Alapokmányát megsértve megszállt egy másik országot. Az agresszort és az áldozatot nem lehet egyenrangúvá tenni, az EU ezért is támogatja Ukrajnát. Ezért szorgalmazza harckocsik és vadászrepülőgépek küldését, valamint az ukrán légvédelem erősítését – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.

Az ENSZ és alapokmánya fenyegetést jelentenek az Egyesült Államok globális törekvéseire – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) ülésén.

„Mint ahogy azt James Baker egykori amerikai külügyminiszter jelentette az idősebb George Bush elnöknek: A legfőbb fenyegetést a NATO-ra az EBESZ jelenti. Magamtól hozzátenném, hogy napjainkban az ENSZ és alapokmánya követelményei szintén fenyegetést jelentenek Washington globális ambícióira” – mondta Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője beszélt arról is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) végleg az Egyesült Államok – egyebek között katonai – célkitűzései elérésének eszközévé vált.

„A fejlődés új központjait a világban illegális, egyoldalú intézkedésekkel próbálják kordában tartani, azzal, hogy elvágják őket a hozzáféréstől a korszerű technológiákhoz és pénzügyi szolgáltatásokhoz, elkobozzák tulajdonukat, kiszorítják őket az ellátási láncolatokból, megsemmisítik a riválisok kritikus infrastruktúráját, manipulálják az egyetemesen elfogadott normákat és eljárásokat” – hangoztatta Lavrov. „Ennek eredménye a nemzetközi kereskedelem széttöredezettsége, a piaci mechanizmusok szétesése, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megbénulása, és a Nemzetközi Valutaalap végleges, mostanra kendőzetlen átváltoztatása az Egyesült Államok és szövetségesei céljai – ideértve katonai céljaik – teljesítésének eszközévé” – tette hozzá.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az ENSZ-központú világrend mély válságba került.

Lavrov szót ejtett arról is, hogy az ukrajnai kérdést nem lehet a globális környezettől függetlenül szemlélni. „Mára mindenkinek világos, bár nyíltan nem beszélnek róla. Egyáltalán nem Ukrajnáról van szó, hanem arról, hogy a jövőben miként fognak alakulni a nemzetközi kapcsolatok: az érdekek egyensúlyán alapuló tartós konszenzus kialakítása, vagy a (nyugati) hegemónia agresszív és robbanásveszélyes törtetése útján” – tette hozzá.

Az orosz tárcavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszország világosan kinyilvánította „a különleges katonai műveletének” keretében kitűzött célokat, így egyebek között a kelet-ukrajnai régiók lakosságának védelmére, valamint az évek során felgyülemlett NATO-s nemzetbiztonsági fenyegetések eltávolítására hivatkozott Oroszország közvetlen határairól.

Az ülésen felszólaló António Guterres ENSZ-főtitkár ugyanakkor kijelentette, hogy Oroszország ukrajnai agressziója óriási szenvedést és pusztítást hozott Ukrajnára, súlyosbítva a koronavírus-járvány által okozott gazdasági megrázkódtatást.

„Történelmi csúcsra hágott a feszültség a világhatalmak között. Ahogy egy malőrből, vagy tévedésből fakadó konfliktus kockázata is” – figyelmeztetett Guterres az ENSZ BT-ben áprilisban soros elnökséget ellátó Oroszország elnöksége alatt tartott, multilateralizmus kérdésének szentelt ülésen.

A latin-amerikai körúton tartózkodó Szergej Lavrov orosz külügyminiszter helyi idő szerint kedden Caracasban úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és a térség államainak „egyesíteniük kell erőiket” a nyugati „zsarolással” szemben.

„Egyesíteni kell az erőket a Nyugat zsarolási kísérleteivel és a nemzetközi jogszabályokba ütköző, egyoldalú nyomásgyakorlással szemben” – fogalmazott Lavrov venezuelai kollégájával, Yván Gil Pintóval tartott sajtótájékoztatóján, utalva arra, hogy a világ „többpólusú”.

Brazília után Venezuela Lavrov latin-amerikai körútjának második állomása. A tervek szerint ellátogat még Kubába és Nicaraguába is.

Az orosz külügyminiszter hangsúlyozta: „Venezuela, Kuba és Nicaragua olyan országok, amelyek a saját útjukat járják”. Mindhárom országban szocialista ihletésű kormányok vannak, és feszült a viszonyuk az Egyesült Államokkal.

Lavrov kitért az országa által indított ukrajnai háborúra is, arról biztosítva hallgatóságát, hogy az ukrajnai helyzetet és a világ más konfliktusait az ENSZ Alapokmányának az államok szuverén egyenlőségére vonatkozó elvei és a biztonság oszthatatlanságának elve alapján fogják megoldani.

A kijevi vezetés ukrajnai látogatásra hívta meg Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnököt, hogy saját szemével győződjön meg az Oroszország által indított háború következményeiről, miközben az ukrán külügyminisztérium szóvivője bírálta őt a békekezdeményezése miatt, mert Kijev szerint abban téves alapvetések szerepelnek.

Oleh Nyikolenko, az ukrán külügyi tárca szóvivője a közösségi médiában erősítette meg a brazil elnöknek szóló meghívást. A bejegyzés szerint Lulának azért kellene Kijevbe látogatnia, hogy „megértse az orosz agresszió valódi okait és a globális biztonságra gyakorolt következményeit”.

A meghívás bejelentése előtt egy nappal, hétfőn érkezett brazíliai látogatásra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, és megállapította, hogy a dél-amerikai országnak Moszkváéhoz hasonló az álláspontja az egy éve tartó háborúról.

Nyikolenko közölte: Kijev érdeklődéssel figyeli Lula erőfeszítéseit a megoldásra, de nem fogadja el, hogy egyformán kezelje „az áldozatot és agresszort”.

A szóvivő elutasította Lula azon nézetét is, hogy „a halálos agresszióval szemben védekező Ukrajnát támogató országok a háborúra buzdítanának”.

A brazil elnök a háború elhúzódásáért az Egyesült Államokat és az Európai Uniót tette felelőssé, mondván, hogy folyamatosan fegyvert szállítanak Ukrajnának.

Lula a háború mielőbbi befejezése érdekében a be nem avatkozás politikája és nyílt diplomácia mellett foglalt állást, és semleges országok bevonásával a két háborús fél között közvetítői szerepet ellátó „stáb” megalakítását szorgalmazta. A brazil elnök béketerve szerint Oroszországnak vissza kellene adnia a tavaly február óta általa elfoglalt területeket, cserébe pedig Kijev lemondhatna a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krímről.

Hozzátette: „A mi feladatunk, hogy biztosítsuk az ENSZ alapokmányának teljes körű alkalmazását és azt, hogy az önrendelkezési jogot ne nyomják el, ha a Nyugatnak úgy tarja kedve”.

Venezuela a néhai Hugo Chávez államfő időszaka (1999-2013) óta Oroszország egyik legfontosabb szövetségese, és az elmúlt másfél évben is többször kifejezte támogatását Moszkva és Vlagyimir Putyin iránt. Oroszország pedig régebben segített Venezuelának az Egyesült Államok és más nyugati hatalmak által bevezetett szankciók kijátszásában.

Az ENSZ-főtitkár egyben a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbítását szorgalmazta.