Újabb és újabb trükkökkel próbálkoznak a migránsok

Meghatározott terv szerint jutnak el bangladesi migránsok Olaszországba – ez derült ki egy olasz lap tényfeltáró cikkéből. A forgatókönyv mindig ugyanaz: legálisan, útlevéllel kelnek útra hazájukból, Dubajba repülővel mennek, onnan pedig átszállnak egy Líbiába tartó járatra. Ott aztán az embercsempészek csoportokat szerveznek, csónakokba rakják a migránsokat, és elindítják őket Olaszország felé. A papírjaikat ekkor dobják a tengerbe, hogy ne lehessen őket azonosítani írja a hirado.hu.Mentőcsónak érkezik egy zsúfolásig megtelt halászhajóhoz a Földközi-tengeren. Líbiából indulnak el, és már kellő távolságra Afrika partjaitól – szokás szerint – kifogy az üzemanyaguk. Ezután segélyhívást adnak le, a közelben várakozó civil hajó pedig a fedélzetére emeli a migránsokat. Az illegális bevándorlókat ezután Olaszországba viszik.

Ez az a forgatókönyv, ami pontosan ugyanúgy játszódik le már évek óta a Földközi-tengeren, ahol az embercsempészek kihasználják az NGO-hajókat és az olasz parti őrséget is.

„Most már jól vagyok. Líbiában nagyon nehéz volt, de már minden rendben” – mondja egy bangladesi férfi az egyik NGO-hajón.

Líbiából ezrével érkeznek bangladesiek Olaszországba. Az olasz, Il Giornale napilap megdöbbentő oknyomozó cikket írt arról, milyen utat tesznek meg Ázsiából, mire elérik az olasz partokat.

Az újság beszámolója szerint a bangladesiek az útjuk nagy részét törvényesen teszik meg. Repülőjeggyel, érvényes útlevéllel és dubaji vízummal kelnek útra. Utóbbi azért szükséges, mert Dubajban át kell szállniuk egy Líbiába tartó repülőgépre.

Az Il Giornale szerint

az észak-afrikai országban aztán egy olajozottan működő embercsempész-hálózat várja őket. Bevett szokás szerint a bangladesiek Tripoliba, Mistrátába és Bengáziba érkeznek. Itt megkezdődik a migránsok csoportosítása: nem csak aszerint válogatják szét az érkezőket, hogy ki melyik országból jött, hanem városok szerint is.

Olasz források szerint a Líbiába érkezők itt még mindig dönthetnek úgy, hogy repülővel Tunéziába utaznak, hogy onnan hajóval keljenek át a Földközi-tengeren.

A riportban látható felvétel egy halászhajón készült: bangladesi migránsok érik el az olasz partokat. Az Il Giornale szerint a felvétel az embercsempészek weboldalára van feltöltve, hogy az átkelés sikerességét és a veszélytelenségét mutassák be.

Az utazás azonban ezen a ponton már illegálissá válik.

A felvételen jól látszik, ahogy a migránsok a csónakban ülve összetépik az érvényes útlevelüket és bedobják a tengerbe. Ezzel lényegében lehetetlenné teszik az olasz hatóságok számára, hogy azonosítsák őket.

Egy-egy felnőtt esetében hónapok telnek el, mire kiderül a személyazonosságuk, a kiskorúak esetében ez egy teljes évbe is telhet.

Abban az esetben, ha az illegális bevándorló politikai menedékjogot kér, biztos lehet abban, hogy évekig háborítatlanul Olaszországban maradhat. Személyes dokumentumok hiányában kitoloncolni sem lehet senkit.

Közben Olaszországban a nyáron havonta 50 ezer migráns érkezésére számítanak, így év végére elérheti a 250 ezret az országba érkező illegális bevándorlók száma.  A kormány nagyon nehéz nyárra számít, ezért szigorítana az eddigi migrációs politikáján.

A héten migrációs rendkívüli állapotot hirdettek, ez lehetővé teszi a hazatoloncolását azoknak a bevándorlóknak, akik nem maradhatnak Olaszországban, mert kizárólag gazdasági megfontolásból keltek át a Földközi-tengeren.

Aggasztónak nevezte a migrációs helyzetet vasárnap Antonio Tajani olasz külügyminiszter, miután a törvényi szigorítások és a tengeri katasztrófák ellenére tovább nőtt az ország partjaihoz a Földközi-tengeren át eljutó emberek száma. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint az év eleje óta már több mint 17 ezren voltak, ami csaknem háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában mértnek.

Tajani a Radio24 adónak adott interjújában kijelentette: az Európai Uniónak észre kell vennie, hogy a helyzet aggasztó, és Olaszországot nem szabad magára hagynia, „a hétezer kilométer hosszú olasz tengerpart egyúttal egy ugyanilyen hosszú déli határa Európának”.

A miniszter szerint

a nemzetközi válságok mind gerjesztik az elvándorlást a Közel-Keletről és Afrikából, ebből következően Olaszországnak újabb és újabb migrációs hullámokkal kell szembenéznie.

Az utóbbi napokban szüntelenül érkeztek az emberek, vagyis az történt, mint ami többször korábban: a Giorgia Meloni vezette kormány szigorításainak bejelentése hatására az emberkereskedők felgyorsították a migránsokkal teli hajók elindítását. Csak péntek óta több mint kétezren érkeztek az olasz partokhoz – jegyezte meg.

A trend az év következő hónapjaiban sem lassul a titkosszolgálat vasárnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint, amely azt mutatja, hogy a tavalyi több mint 104 ezer bevándorlóhoz képest az idén sokkal többen érhetik el az olasz partokat. A nemzetbiztonsági szolgálat adatai szerint Líbiából és más országokból több mint 650 ezren kelhetnek útra. Ekkora tömeggel szemben nagyon nehéz lesz az ellenőrzés – olvasható a jelentésben, amely arra is rámutat, hogy a migránsok majdnem kivétel nélkül az emberkereskedőkre bízzák magukat.

A hivatalos adatok szerint az olaszországi migránstáborokban jelenleg több mint 109 ezren vannak.

„A migrációnak a Földközi-tengeren most tapasztalt erősödése tömeges bevándorlást vetít előre a tavaszi és nyári időszakra, ezért azonnali és rendkívüli beavatkozási tervre van szükség az Európai Unióval közösen”

– írta közösségi oldalán Carlo Calenda, a centrista Akció párt vezetője.

Elly Schlein, a baloldali Demokrata Párt (PD) új főtitkára pedig vasárnapi székfoglaló beszédében kifejtette: másfajta migrációs politikára van szükség, mint eddig, be kell szüntetni a civilhajókkal szembeni harcot, és nem szabad többet finanszírozni a líbiai parti őrséget a migránsok megállításában.

A PD-főtitkár bejelentette: az ellenzék igyekszik megakadályozni, hogy a jobboldali kormány ismét bevezesse a Matteo Salvini volt belügyminiszter által kidolgozott migrációs törvénycsomagot. Ez 2018-ban volt hatályban, majd a PD és az Öt Csillag Mozgalom kormánya eltörölte.

Lampedusa szigetén megkezdték az alig négyszáz fős migránsközpont kiürítését, miután 2500 ember szorongott a táborban.

Hajókkal és repülőkkel szállítják el a bevándorlókat az ország más részeibe.

Ezzel egy időben megtalálták a február 26-án történt calabriai hajószerencsétlenség újabb áldozatát, így a katasztrófa halottainak száma 79-re nőtt.

Az Olaszországban kihirdetett rendkívüli állapotról Susanna Ceccardi, a jobboldali Identitás és Demokrácia (ID) olasz európai parlamenti képviselője nyilatkozott lapunknak. A politikus hangsúlyozta, hogy az intézkedés keretében megemelt Országos Sürgősségi Alap forrásai a hatóságok munkáját segítik abban, hogy a tengeri útvonalon érkező migránstömeget kezelni tudják. A politikus szerint viszont az EU hozzáállása annak ellenére sem változott a migráció kérdésében, hogy már az olyan baloldali vezetésű országok sem támogatják a tömeges bevándorlást, mint Spanyolország és Franciaország.

Az Európai Unió megtorpant az illegális migráció kezelésében, a Bizottság pedig az olasz kormány által elfogadott szabályokat vizsgálja. Az EU képmutató politikát folytat a bevándorlás kezelését illetően – válaszolta Susanna Ceccardi azzal kapcsolatban, hogy változott-e az Európai Unió liberális migrációs politikája. A képviselő emlékeztetett, hogy a korábbi olasz kormányok és Brüsszel között létrejött „újraelosztási elv”, amely a tömegesen érkező migránsok elhelyezéséről szólt, csupán a háború elől menekülőkre vonatkozott. A tengeren érkezők túlnyomó többsége azonban illegális bevándorló, rájuk nem lehet érvényes a megállapodás.

„Senki sem akar olyan illegális bevándorlókat, akiknek ismeretlen a személyazonossága: még a szocialista Spanyolország vagy a Macron-féle Franciaország sem akarja befogadni őket” – mutatott rá.

Ahogy arról a hirado.hu is beszámolt korábban, Olaszország kormánya szükségállapotot hirdetett ki április 12-én a migránsok miatt, miután az év eleje óta megháromszorozódott a földközi-tengeri illegális átkelések száma. Az olasz kormány döntését az is indokolta, hogy Brüsszeltől semmilyen támogatást nem kapnak a krízis kezeléséhez.
A szükséghelyzet kihirdetésével Giorgia Meloni kormánya ötmillió eurót szabadít fel a központi költségvetésből, hogy támogassa a migrációs válsággal küzdő régiókat. Ezzel kapcsolatban Susanna Ceccardi elmondta, hogy az intézkedésnek köszönhetően gyorsabbá és hatékonyabbá válnak a migráció kezelését érintő eljárások.

A gyorsított befogadási eljárások szervezése mellett lehetőség nyílik az olaszországi tartózkodásra nem jogosultak hazatelepítését szolgáló struktúrák bővítésére és megerősítésére, valamint az azonosítási és kiutasítási folyamatok javítására – magyarázta.

Az uniós politikát tekintve a politikus azonban továbbra is szkeptikus. „Nem hiszem, hogy Brüsszelben változtatni akarnak. Imázs- és ideológiai okokból megtartják az befogadó politikát” – mondta. Hosszú távon mégis úgy véli, hogy az Unió is kénytelen lesz elfogadni a migrációs politika változását, mert „a valóság megköveteli”.

A nyitott határok politikája társadalmilag, gazdaságilag és kulturálisan sem fenntartható. Előbb-utóbb megváltozik az európai uralkodó osztály és vele együtt a politika is. Ez csak idő kérdése – fogalmazott. Ceccardi szerint „minden országnak joga van védeni a saját határait”.

Utalva a tengeri útvonalon érkező migránsokat érő tömeges tengeri katasztrófákra, a politikus emlékeztetett:

az olasz kormány döntése mögött az a megfontolás is tisztán látható, hogy próbálják megakadályozni az emberbempészek haszonszerzését azokon a kiszolgáltatott embereken, „akik eladósítják magukat a halál útjáért”.

Ceccardi álláspontja megegyezik a magyar kormány migrációs politikájával is, miszerint a jelenség kezelését elsősorban a tömeges migráció kibocsájtó országaiban kell elkezdeni. „Az egyetlen megoldás, ha a kiindulási országokban hot spotokat hoznak létre, amelyeket nemzetközi szervezetek, és nem a szokásos pénzfaló civil szervezetek irányítanak, és ezeket a halálutakat még az induláskor leállítják”.

A hivatalos adatok szerint idén eddig mintegy 27 ezer migráns érkezett tengeren Olaszországba, míg tavaly ugyanebben az időszakban mindössze 6543. Csak a múlt hétvégén 5573-an tették meg a veszélyes földközi-tengeri utat, és értek partot Dél-Olaszországban.

A Mediterranea nevű civil szervezet hétfőn felszólította Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt és Sergio Mattarella államfőt, hogy ne harcoljanak a civil szervezetek és hajóik ellen, hanem hagyják őket együtt dolgozni annak érdekében, hogy minél több emberéletet tudjanak megmenteni. A szervezet egyúttal arra kérte az Európai Uniót, hogy indítson közös mentési akciót a Földközi-tengeren.

Újabban a Lampedusa kikötőjében lefoglalt Louise Michel nevű NGO-hajó okoz feszültséget a hatóságok és a civil szervezetek között. Az olasz közlések szerint a hajó kapitánya, Reimar Beckert három mentőakciót hajtott végre líbiai és máltai vizeken, miközben figyelmen kívül hagyta az az olasz hatóságok kikötésre vonatkozó utasításait, és a megengedettnél jóval több embert vett fel a fedélzetre.

Eközben az olasz kormány igyekszik kibővíteni az országba érkezés legális útjait. Idén 82 705-en kaphatnak tartózkodási engedélyt az országban munkavégzés céljából, tizenháromezerrel többen, mint tavaly. Negyvennégyezer ember számára tartanak fenn engedélyt szezonális mezőgazdasági munkákra.

Több mint ötszáz határsértővel szemben intézkedtek a magyar határőrök hétvégén. A horvát határt is folyamatos nyomás alatt tartják az illegális bevándorlók. A tavaszias időjárás egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a számukra, ezért egyre többen indulnak el a hegyvidékes tájakra, hogy onnan próbáljanak meg az Európai Unió területére lépni. A szakértők szerint továbbra sem csökken a migrációs nyomás Európában.

Folyamatos nyomás alatt tartják a migránsok a bosnyák–horvát határt is. Egyre többen indulnak el a hegyvidékes tájak felé, hogy onnan érjék el az Európai Uniót. Embercsempészek segítségével akarnak továbbjutni Bosznia-Hercegovinából. Az országban az egyik legkifizetődőbb illegális tevékenységnek számít az embercsempészet.

Az állítólagos segítségért cserébe akár több ezer eurót is hajlandók fizetni a migránsok.

„Kétezer-ötszáz eurót kért az embercsempész az útért. Ő Afganisztánban van, onnan irányít minket. Ott kellett neki odaadni a pénzt. A testvérem és az apám fizették ki az összeget” – mondta egy pakisztáni migráns.

Az illegális bevándorlók állandó félelemben tartják a lakosságot. Feltörik és elfoglalják a lakatlan házakat.

„Biztos, hogy mindannyian veszélyesek. Mindegyik fekete öves. Képzettek a harci sportok területén. Legyőzhetetlenek. Lehetetlen harcolni velük. Nem is szabad, mert különben bajod eshet. A legokosabb messziről elkerülni őket” – panaszkodott egy helyi lakos.

Szakértők szerint jelentősen erősödött a migrációs áramlás, ezért Európa nehéz nyár előtt áll.

Az Európai Unión belül bár egyre erősebbé válnak azok a politikai vélemények, hogy a külső határokat őrizni kell, a nyilatkozatokat konkrét lépések azonban eddig még nem követték.

„Az az egy biztos, hogy Magyarországnak nagyon fontos, és ezt Orbán Balázs politikai igazgatónak a nyilatkozata is megerősíti, hogy a határvédelemre Magyarország pénzt kapjon, a határvédelmi költségét Magyarországnak térítsék meg, és ebbe beleértendő a határkerítés építésének a költségei is” – fogalmazott Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A téli időszakban sem csökkent a migrációs nyomás, és az érkezők kivétel nélkül embercsempészek segítségével jutnak a határokhoz. Tunéziában és Líbiában is tömegek tartózkodnak. Törökországban pedig jelenleg csaknem ötmillió illegális bevándorló él.