Tovább csökkent az infláció

Tovább lassult az infláció márciusban. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint egy év alatt 25,2 százalékkal nőttek az árak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta: a márciusi számok összhangban vannak a kormány várakozásaival, januárban tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult a mérséklődés.

A januári 25,7 után februárban 25,4, márciusban pedig 25,2 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, éves összehasonlításban. Az M1 Híradójának nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint az adatok azt mutatják, túljutottunk az inflációs csúcson.

Februárban megtörtént a trendforduló, elkezdtek csökkenni az árak. Vélhetően az első fél évben ez az árcsökkenés folytatódik, és nagyjából ilyen léptékben. A második fél évben kaphat lendületet az infláció csökkenése. Ekkortól lehet majd látványos a mérséklődés, aminek a vége, hogy decemberre egy számjegyű lesz a fogyasztói árindex.

A szakember szerint

az infláció idei csökkenését segítették ugyan az olcsóbbá váló élelmiszerek, illetve a műszaki és elektronikus cikkek, de nem ez volt a meghatározó.

„Az infláció csökkenéséhez hozzájárult jelentősen az, hogy az energiaárak mérséklődni tudtak, még pedig azért, mert az emberek a drága piaci árú villanyból és gázból kevesebbet fogyasztanak, és igyekeznek beleférni a rezsivédett energiaárakba, ez pedig összességében az infláció csökkenéséhez vezetett” – magyarázta Tóth Levente vezető elemző.

Elemzők a mostaninál nagyobb csökkenést vártak, amit a szolgáltató szektor akadályozott meg azzal, hogy a telekommunikációs cégek nyolc százalékkal emelték áraikat. Ezt ellensúlyozta, hogy az üzemanyagárak szinte az év eleje óta csökkenek, főként az erős forintnak köszönhetően.

A hazai valuta az elmúlt napokban többször is megközelítette a 375-ös szintet,

miközben fél éve 430 forintnál is többért adták az eurót a pénzpiacokon. A magyar fizetőeszköznek egyébként nagy szerepe lesz abban, hogy idén mekkora is lesz a pénzromlás mértéke. Hiszen számos terméket, alapanyagokat és energiát hozunk be külföldről, amiért euróval fizetünk.

Ha erősödik a forint a közös valutához képest, akkor ezek a termékek kevesebbe kerülnek, de az infláció alakulását más tényezők is befolyásolják.

„Ami befolyásolja, hogy egyrészt a külföldi, a külföldről behozott termékek ára hogyan alakul. Emellett milyen lesz az idei termés, hiszen ez az élelmiszerárakra nagyon kihat. Ezen a ponton az is fontos, hogy a kormány megtartja-e az élelmiszerre kivetett árstopokat. Hogyha ezt megtartja, az fékezi az inflációt, viszont ha kivezeti, akkor az egy százalékponttal megemeli az inflációnak a mértékét” – mondta Német Dávid vezető közgazdász.

A kormány közösségi oldalán időközben megjelent, hogy április végéig mindenképpen érvényben lesznek az ársapkák, április közepén születik róluk újabb döntés.

Teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival

– ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mondta a Világgazdaságnak a márciusi inflációs adatokról. A tárcavezető úgy látja, hogy

az infláció apadása mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.

Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a kormány húsz intézkedésről döntött az árak megfékezése és a gazdaság megvédése érdekében. Így bevezették a kamat- és az élelmiszer-árstopot, olcsó forrást biztosítanak a vállalkozásoknak a Széchenyi-kártya-programon keresztül, de döntöttek a nagy energiafelhasználó vállalkozások támogatásáról, a Gyármentő programról és a munkába járás támogatásának emeléséről.

A miniszter beszélt arról is, hogy létrehoznak egy fogyasztóvédelmi adatbázist, amely segíti a lakosságot, hogy a legjobb áron tudja megvásárolni a termékeket.

A márciusi inflációs adatok összhangban vannak a kormány várakozásaival, januárban tetőzött az infláció, ezt követően pedig elindult a mérséklődés – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak szerdán.

A vg.hu-n megjelent cikkben a miniszter felidézte, hogy januárban 25,7, februárban 25,4, márciusban pedig 25,2 százalék volt az infláció, a javulás tehát mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.

Megjegyezte, hogy a kabinet a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is világos célokat fogalmazott meg: megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatottságot és a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig. Emellett az idén kivédik a recessziót és az év végére egyszámjegyűre szorítják le az inflációt – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az áruházláncok ma már egymásra licitálva jelentik be az árcsökkentéseket, ami egyre inkább megjelenik az adatokban is. Szerinte részben ennek, részben pedig a kínálati oldal korrekciójának köszönhetően mérséklődött márciusban tovább az élelmiszerárak növekedése.

Decemberben az élelmiszerárak éves alapon még 44,8 százalékkal emelkedtek, ez januárban 44, februárban 43,3, márciusra pedig 42,6 százalékra mérséklődött – emlékeztetett. Lassult a háztartási energia inflációja is, a decemberi 55,5 százalékot követően januárban 52,4, februárban 49, márciusban pedig 43,1 százalékra, ugyanakkor ez csak a lakosság kisebb részét érinti, hiszen a háztartások kétharmada rezsivédelem alatt áll, mivel az átlag alatt fogyaszt gázból és áramból, így számukra az árak egyáltalán nem változtak – mondta. Megjegyezte, hogy hasonló folyamatok zajlanak év eleje óta az üzemanyagoknál: januárban még év/év alapon 26,3 százalékos volt a drágulás, márciusra az ütem 23,3 százalékra lassult.

„A szankciós infláció nem csökken, hanem csökkentjük. Tekintettel arra, hogy az infláció főként kínálati tényezőkből fakad, elsőként ezeket kellett kezelni. A kormány már 20 intézkedésről döntött az árak megfékezése és a gazdaság megvédése érdekében. Bevezettük a kamat- és az élelmiszerárstopot, olcsó forrást biztosítunk a vállalkozásoknak a Széchenyi Kártya Programon keresztül, de döntöttünk az energiaintenzív vállalkozások támogatásáról, a Gyármentő Programról és a munkába járás támogatásának emeléséről is. Az intézkedések működnek, egyre látványosabb lesz a hatásuk, azaz eredményes a szankciós infláció elleni vakcina” – fogalmazott.

Nagy Márton arra is kitért, hogy a kormány a Gazdasági Versenyhivatallal közösen létrehoz egy online árfigyelő rendszert, az előkészítést végző munkacsoport már meg is kezdte munkáját.

Hozzátette, megállapodott Varga Judit miniszterrel új fogyasztóvédelmi lépésekről, létrejön egy fogyasztóvédelmi adatbázis, amely segíti, hogy a lakosság a legjobb áron tudja megvásárolni a termékeket. Azt is hozzátette, hogy hamarosan keresni fogják a kapcsolatot a kiskereskedelmi láncok képviselőivel is annak érdekében, hogy a szankciós inflációt letörjék, az inflációt egyszámjegyűvé tegyék.

Tovább erősödött a forint a húsvéti nagyhéten: jelenleg több mint 50 forinttal olcsóbb egy euró, mint fél évvel ezelőtt, ami segítheti az infláció letörését is. Az elmúlt hetekben látszik is, hogy megkezdődött az élelmiszerárak csökkenése, amit a műszaki- és barkácsáruk árcsökkenése követhet.

Feszülten figyelték a héten az elemzők a forint–euró árfolyam alakulását, az ugyanis rendre meglepi a szakembereket. A húsvéti nagyhéten többször is megközelítette a 375-ös szintet, miközben fél éve 430 forintnál is többért adták az eurót a pénzpiacokon.

Akkoriban sokan aggódtak, hogy a forint a világ legrosszabbul teljesítő devizái közé kerül, és már-már megállíthatatlannak tűnik a zuhanása. Azóta viszont nagyot fordult a világ: mára a magyar deviza a befektetők kedvencévé vált.

A köztévé híradójának korábban nyilatkozó banki elmező szerint több tényező is közrejátszik a forint erősödésében.

 „Nagyban esett a világpiacon az energia ára, a gázé és az elektromos áramé is, s miután Magyarországnak rengeteg energiát kell behozni külföldről, ezért most kevesebbet kell fizetni, mint az ősz folyamán” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a Híradónak.

„Ez azt jelenti, hogy kevesebb euróra van szüksége az országnak és így tud erősödni például a forint. Másik részről az is kedvező, hogy Magyarország nagyon magas kamatot fizet a forint befektetések után. Ez régiós szinten is, világ szinten is kiemelkedő és ez is vonzza a külföldi pénzeket, hogy forintot vásároljanak”

– tette hozzá az elemző.

Ezek mellett a befektetők elhiszik, hogy a magyar jegybank komolyan veszi az infláció elleni küzdelmet. Nyugalmat adhat továbbá, hogy a kormány teljesíti az Európai Bizottság által kért feltételeket. Azaz a befektetők úgy látják, hamarosan megérkezhetnek az EU-s források. Nagyon fontos az is, hogy a gazdaság erős állapotban van, amit a hitelminősítői értékelések is alátámasztanak, hiszen továbbra is befeketetésre ajánlott kategóriában tartják Magyarországot.

MCC-elemző: Többet ér a pénzünk

A Mathias Corvinus Collegium gazdaságpolitikai műhelyvezetője, Sebestyén Géza szerint a forint erősödése sok pozitívummal járhat együtt, például jól érezhetően mérsékelheti az árakat.

Ennek oka, hogy a külföldről beszerzett termékek, amikért a kereskedők euróval fizetnek, az erősebb forint miatt olcsóbbá válnak.

„Minden Magyarországra importált termék kevesebbe kerül. Magyarul, minden amit a boltokban vásárolunk és külföldről érkezett hazánkba ez olcsóbb lesz ezáltal. Ezek a folyamatok segítik az infláció lejjebb szorítását, az árak csökkenését, és ezt már láthatjuk is a boltokban az élelmiszerárak terén” – fogalmazott az MCC gazdaságpolitikai műhelyének vezetője.

Emellett ha a forint jó állapotban marad, akkor az előbb-utóbb a banki hitelek kamatainak mérséklését eredményezheti, azaz könnyen előfordulhat, hogy a most kétszámjegyű lakáshitel-kamatok újra egyszámjegyűek lesznek. Ami újra lendületbe hozza az építőipart és növeli a fogyasztást, amik évek óta a gazdasági növekedés hajtómotorjai.

A stabil forint mindemellett kiszámíthatóvá teszi a vállalatok, vállalkozások gazdálkodását is, hiszen már nem kell a forint korábbi nagy kilengései miatt magasabb összegekkel kalkulálniuk, amikor beárazzák termékeiket, szolgáltatásaikat.

Nagyjából a háború kitörésekor volt az, amikor egy euróért 375 forintot kellett fizetni. Több szakember is úgy látja, hogy az erősödésnek koránt sincs vége. Az EU-s források tényleges lehívása és beérkezése, valamint az infláció érdemi csökkenése, illetve energiaimportunk olcsóbbá válása tovább javíthat a hazai valuta teljesítményén. Ez azt is jelenti, hogy a közeljövőben akár a 360-as szintet is megközelítheti a magyar fizetőeszköz értéke.