Színes forradalmak provokálták ki az ukrán válságot?

Az Egyesült Államok színes forradalmakat támogató politikája provokálta ki a jelenlegi ukrajnai válságot – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök 17 új moszkvai nagykövet szerdai megbízólevél-átadási ünnepségén.

Kedves nagykövet asszony, nem akarom elrontani a megbízólevelek átadásának magasztos hangulatát, és tudom, hogy ön talán nem ért egyet a véleményemmel, de ma nem tehetem meg, hogy ne mondjam ki, hogy az Amerikai Egyesült Államok külpolitikájában az olyan eszközök alkalmazása, mint az úgynevezett színes forradalmak támogatása vagy a 2014-es kijevi államcsíny támogatása vezetett el végeredményben a jelenlegi ukrán válsághoz, és hozzájárult az amerikai-orosz kapcsolatok romlásához” – mondta az elnök Lynne Tracy új amerikai nagykövethez szólva.

Putyin leszögezte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kizárólag az egyenlőség, egymás szuverenitásának és érdekeinek tiszteletben tartása, valamint a belügyekbe való be nem avatkozás elvén alapulhatnak.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes e kapcsolatok állapotát jellemezve a Sputnik rádiónak azt mondta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok már túljutott a viszony hidegháborús szakaszán, és most már a konfliktus forró fázisában tart.

„Annak vagyunk tanúi, hogy ez az állam (Egyesült Államok) közvetlenül részt vesz egy hibrid háborúban Oroszország ellen különböző frontokon”

– mondta, hozzátéve hogy az amerikai hibrid hadviselésnek egyes formái teljesen példátlanok, és még a hidegháború idején sem léteztek.

„Hangsúlyozom, hogy az orosz fél teljes mértékben elkötelezettje annak a közismert posztulátumnak – amelyet az utóbbi időben többször is rögzítettek, egyebek között a legmagasabb szinten is -, miszerint egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és ilyet nem szabad kirobbantani” – nyilatkozott.

„De az a vakmerő, provokatív, sok tekintetben teljesen agyament mód, ahogy amerikai ellenfeleink egyre tovább viszik a dolgokat az eszkaláció lépcsőjén, az, hogy mennyire elvakítja őket az a teljesen abszurd, a semmire sem alapozott hitük, hogy képesek stratégiai vereséget mérni Oroszországnak, a kognitív potenciáljuk és általában véve az épeszűségük megkérdőjelezésére késztet” – fogalmazott.

Rjabkov arra figyelmeztetett, hogy Oroszország ellenfelei „a szó legszorosabb értelmében a tűzzel játszanak”.

„Meg kell érteniük, hogy a szuverenitásunk, területi integritásunk, államiságunk megsértése (…) tendenciájának a folytatódása esetén készek leszünk minden intézkedést megtenni, minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználni annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és biztosítsuk a szuverenitásunk szavatolását. Ezen eltökéltségünk alábecsülése valószínűleg a legrosszabb dolog, ami most ellenfeleink fejében megtörténhet, vagy nem történhet meg. Óva intjük őket a végzetes hibáktól” – nyilatkozott Rjabkov.

Putyin a szerdai Kremlben tartott szertartáson, amelyen az Egyesült Államok, Dánia, Paraguay, Norvégia, Egyenlítői-Guinea, Omán, Szíria, Észak-Macedónia, Brunei, Mexikó, Honduras, Zimbabwe, Abházia, Irak, Kambodzsa, és Guinea új nagykövete is átadta megbízólevelét, szavait az unió új misszióvezetőjéhez, Roland Galharague-hoz intézve kijelentette:

„Az Európai Unió itteni missziójának vezetője talán osztja azt a véleményt, hogy az elmúlt években – nagy sajnálatunkra – nagyon megromlott a kapcsolat ezen egyesülés és Oroszország között. Ennek okát abban látjuk, hogy az Európai Unió, félretéve eredeti fő küldetését és funkcióját, a gazdasági együttműködés és integráció fejlesztését az európai kontinensen, geopolitikai konfrontációt kezdeményezett Oroszországgal”.

Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy „éppen az EU kezdeményezte a konfrontációt”. Mindemellett kifejezte reményét, hogy az unióval fennálló rossz kapcsolatok a múltat képezik majd, és a kölcsönös együttműködés logikája fog érvényesülni.

Csehország további mintegy 600-700 millió korona (9900 – 11550 millió forint) értékben küld a közeljövőben hadianyagot Ukrajnának – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter szerdán Prágában, miután a témáról Petr Pavel államfővel egyeztetett.

„A segítség értéke, amelyet a hadsereg vezérkari főnökével (Karel Rehka) együtt terveztünk meg mintegy 600-700 millió korona. Nem pénzbeli segítségről, hanem a raktárainkban lévő hadianyagokról van szó” – jelentette ki a tárcavezető újságírók előtt.

„Úgynevezett felesleges anyagról van szó, amelyet anélkül küldhetünk Ukrajnába, hogy ezzel veszélyeztetnénk saját védelmi képességeinket”

– tette hozzá Jana Cernochová. Hangsúlyozta: nagyon ügyel arra, hogy csak olyan hadianyagot és fegyvereket küldjön Csehország Ukrajnába, amelyet a hadsereg nélkülözni tud, illetve gyorsan képes mással helyettesíteni.

Tekintettel a háborús helyzetre Cernochová nem részletezte, milyen hadianyagról is van szó.

Petr Pavel cseh államfő a Süddeutsche Zeitung nevű német lapnak a közelmúltban azt mondta:

Csehország továbbra is segíteni fogja az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, de már nincs sok lehetősége további hadianyagot és fegyvereket küldeni az ukránoknak.

Az elnök szerint nagyobb tartalékok még a légvédelmi fegyverek, illetve a lőszer terén vannak.

A prágai sajtóban megjelent nemhivatalos értesülések szerint Csehország eddig több mint 50 milliárd korona értékű segélyt küldött Ukrajnába, ebből a kormányzat által küldött segély értéke mintegy 15 milliárd koronát tesz ki. Ennek nagyobbik részét fegyverek és hadianyagok képezték.

KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá szerdán Varsóban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot. Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.

Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

Morawiecki ebben az összefüggésben a sajtókonferencián elmondta: többszáz lengyel cég már kész arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, szerdán már aláírták az erre vonatkozó első szerződéseket.

Az ukrán gabona kivitele kapcsán Zelenszkij a Morawieckivel közös sajtóértekezleten közölte, hogy „megtalálták a kiutat”.

„Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben”

– tette hozzá az ukrán elnök.

A lengyel kormányfő arra is kitért, hogy Lengyelország az Európai Bizottsággal és Ukrajnával együtt az Oroszországba elhurcolt ukrán gyermekek hazatérésére törekszik, és „rendkívüli barbárságnak” nevezte a történteket.

Beszámolója szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások napirendjén szerepelt az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálása is.

„Ma esély van arra, hogy újból, igazságra alapozva, megírjuk ezt a történetet”

– utalt Morawiecki az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által elkövetett tömeggyilkosságokra, amelyeket Varsó népirtásnak tekint.

Morawiecki közölte továbbá: a két ország között új vasúti határátkelőt nyitnak. Zelenszkij erről elmondta: a Varsó-Kijev vasútvonalon nyíló Rawa Ruska-Hrebenne átkelőt várhatóan hamarosan megnyitják.

A határátkelőn 2005 óta szünetel a közlekedés. Volodimir Zelenszkij szerda délután Andrzej Duda lengyel elnökkel együtt részt vett a lengyel-ukrán gazdasági fórumon is, este pedig a két elnök beszédet mond a varsói Királyi Várban.

A fehérorosz légierő képessé vált nukleáris robbanótöltetek bevetésére – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden, az orosz fegyveres erők parancsnoki értekezletén.

„A fehérorosz támadó légierő repülőgépeinek egy része képességet szerzett arra, hogy ellenséges objektumokra nukleáris felszereltségű megsemmisítő eszközökkel mérjen csapást” – mondta a tárcavezető.

Emellett a fehérorosz hadsereg hagyományos és nukleáris rakéták indítására egyaránt alkalmas Iszkander-M komplexumot is kapott, amelynek személyzetét hétfőn kezdték el kiképezni. Sojgu szerint mindez válasz a NATO egyesített erőinek fokozott harckészültségére és a szövetség felderítő tevékenységének fokozására Oroszország és Fehéroroszország határai közelében.

A miniszter szerint a Donyec-medencében a harci cselekmények tervszerűen alakulnak Artyomovszk (Bahmut), Avgyijivka, Liman és Kupjanszk irányában, az ukrán katonai létesítményekre mért precíziós csapások pedig megzavarták „számos fegyver gyártását” és az utánpótlást. Beszámolója értelmében a külföldi fegyverek közül az orosz hadsereg csak az év eleje óta 59 amerikai M777-es tarackot, 13 Paladin önjáró löveget, 14 HIMARS indítóegységet, valamint harminc, Lengyelországból, Németországból, Franciaországból és Csehországból származó önjáró tüzérségi rendszert semmisített meg lőállásban vagy a szállítás során.

Mint mondta, a Nyugat lépései, köztük Finnország NATO-csatlakozása, magukban hordozzák a konfliktus „jelentős kiszélesedésének” kockázatát, de nem befolyásolhatják a „különleges hadművelet” kimenetelét. A miniszter szerint a NATO „erősíti oroszellenes kurzusát, ami a konfliktus eszkalálódásához vezet”, egyebek között az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek növelésével.

„Bejelentették, hogy csak ebben az évben több mint 200 nyugati gyártmányú harckocsit és több mint 400 modern páncélozott harcjárművet készek szállítani” – mondta.

Hozzátette, hogy nyugati országok, amelyek már ma akár 150 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállítanak, fontolóra vették, hogy 300 kilométeres hatótávolságú ATACMS operatív-taktikai rakétákkal és F-16-os vadászrepülőgépekkel lássák el Kijevet.

Elmondta: a tavaszi behívás „a terveknek megfelelően” és „az orosz jogszabályok által előírt időkereten belül”, a digitális technológiák széles körű alkalmazásával zajlik.