Oroszország kikéri magának a sértést

Oroszország ENSZ-nagykövete hétfőn visszautasította, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok „áprilisi tréfának” nevezze Oroszországnak az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) betöltött elnöki szerepét.

Az ENSZ-nagykövet egyben bejelentette, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezetésével értekezletet tartanak az ENSZ Alapokmánya elveinek védelméről, mivel Moszkvát azzal vádolják, hogy Ukrajna megtámadásával megszegte őket.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete korábban hétfőn azt mondta újságíróknak, hogy országa szerint Oroszország BT-elnöksége professzionális lesz, de arra használja majd a pozíciót, hogy „dezinformációt terjesszen, és Ukrajna ügyében a saját álláspontját támogassa, mi azonban készen állunk, hogy erre felhívjuk a figyelmet minden egyes pillanatban, amikor megkísérlik”.

Thomas-Greenfield és Josep Borrell, az Európai Unió (EU) külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „áprilisi tréfának” nevezte, amikor Oroszország átvette az ENSZ BT elnökségét.

A BT szabályzata szerint az elnöki pozíciót felváltva tölti be a 15 tag ábécésorrend szerint. Vaszilij Nyebezja orosz ENSZ-nagykövet újságíróknak elmondta, nem változnak a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért felelős tanács szabályai.

Hozzátette, hogy Oroszország „becsületesen tárgyalt” korábbi elnökségei idején, és a szerepet „nagyra értékelik”. A BT elnöke vezeti a tanács üléseit, eldönti a legfontosabb ülések témáit.

Lavrov április 24-én vezeti a Hatékony többoldalúság az ENSZ Alapokmánya alapelveinek védelme révén elnevezésű ülést.

Nyebezja az amerikai ENSZ-nagykövet azon vádjára, hogy Oroszország dezinformációt fog terjeszteni, azt válaszolta, hogy ez „nyugati narratíva, valamint hangsúlyozta, hogy ők ”ennek pont az ellenkezőjét gondolják”.

Arra is kitért, hogy az orosz tervek szerint szerdán informális tanácsülést tartanak, mivel Moszkva szerint nyugati tisztségviselők dezinformációt terjesztenek arról, hogy ukrán gyerekeket hurcolnak Oroszországba. Hozzátette, hogy az értekezleten „ezzel a narratívával akarnak szembeszállni”.

Lengyelország a napokban átadta a MiG-29-es vadászgépszállítmány első tételét Ukrajnának – erősítette meg hétfőn Marcin Przydacz államtitkár, a lengyel államfői hivatal külügyi irodájának főnöke.

Przydacz az RMF FM lengyel kereskedelmi rádióban bejelentette: szerdán Varsóba hivatalos látogatásra érkezik Volodimir Zelenszkij. Ez lesz az ukrán elnök első bejelentett lengyelországi útja az ukrajnai háború kitörése óta.

A tárgyalások témáiról szólva Przydacz elmondta: Lengyelország a napokban átadta Ukrajnának a szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászgépek „első néhány darabját”.

Az ukránok „biztosan további támogatásért fognak folyamodni” –tette hozzá.

A MiG-29-esek átadását Andrzej Duda lengyel elnök jelentette be március közepén, Petr Pavel új cseh elnök varsói látogatásakor. Duda akkor négy vadászgépet tartalmazó első szállítmányról beszélt. A lengyel hadsereg jelenleg 12 MiG-29-essel rendelkezik, a többi MiG-29-est karbantartás után folyamatosan adják át.

Przydacz az interjúban arra is rámutatott: az orosz hadseregnek több ezer harckocsija van.

Ezért Ukrajnának „sokkal gyorsabban, sokkal nagyobb mennyiségben kell felszerelést szállítani”

– húzta alá. Hozzátette: Ukrajna ma, mint fogalmazott, „mindnyájunk stabilitását védi”.

Lengyelország mellett Szlovákia is bejelentette, hogy átadja Ukrajnának a MiG-29-es vadászgépeket saját állományából. Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke múlt heti szlovákiai látogatása során közölte: a március második felében Szlovákia által szállított négy vadászgépet Harkiv védelmére vetették be.

Az ukrán hadsereg történelmi lépésnek nevezte a Lengyelországtól kapott, szovjet gyártmányú MiG-29-es vadászrepülőgépek érkezését.

„Immár öt elfogó légi dandárral rendelkezünk: két dandár Szu–27-essel és három MiG–29-essel” – mondta Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője az ukrán televíziónak.

Kijevnek ezzel együtt továbbra is szükségesnek tartja a nyugati vadászgépek érkezését, mivel „a MiG-ek, még a szövetségesek által biztosítottak is, morálisan és fizikailag elavultak” – fogalmazott a szóvivő.

Az ukrán vezérkar tegnap esti helyzetjelentésében arról számolt be, hogy erőik hétfőn több mint 45 orosz támadást vertek vissza, a harci cselekmények epicentrumában továbbra is a donyecki régió három települése, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka van.

A jelentés szerint az ukrán légierő a nap folyamán öt csapást mért orosz élőerő- és fegyverzetgócpontokra, valamint megsemmisítettek egy orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy orosz csapatösszpontosulásra mértek csapást. Eközben az orosz erők három rakéta- és 17 légicsapást intéztek, valamint több mint húsz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásai, és a települések polgári infrastruktúrája ellen – írta az ukrán vezérkar.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az elmúlt egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét mintegy 465 főben nevezte meg. Mint mondta, a Donyeck körzetében vívott harcokban közülük mintegy 285 katona és „zsoldos” esett el.

Az orosz ellenőrzés alá került városok több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. A donyecki régióban lévő Horlivkában egy 68 éves nő belövés következtében életét vesztette.

Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten.

Jens Stoltenberg úgy fogalmazott:

„nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot”. Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell

– húzta alá.

A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erők számára, hogy több területet szabadítsanak fel.

Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.

„Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg”

– fogalmazott.

A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.

A főtitkár beszámolt arról, hogy

a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea -, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik.

Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, úgy fogalmazott: „Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet”.

Végezetül közölte, kedden összeül a NATO-Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével.

A fehérorosz-lengyel határra telepítik a Fehéroroszországba szánt orosz taktikai atomfegyvereket – közölte Minszkben az orosz nagykövet a helyi Belta hírügynökség hétfői jelentése szerint.

A fegyverek elhelyezésére szolgáló bunkereknek július elsejéig el kell készülniük – jelentette ki Borisz Grizlov, aki korábban belügyminiszter és az orosz alsóház elnöke is volt. Hozzáfűzte: „Az európai és amerikai hangzavar ellenére ez meg fog történni”.

„Végre az emberek odafigyelnek arra, hogy szükséges némi erőegyensúly” – mondta Grizlov.

„Amikor szóba kerül az Egyesült Államok európai atomfegyver-telepítése, a mi államszövetségünk biztonságát is növelnünk kell” – fogalmazott a diplomata.

Oroszország és Fehéroroszország közös Szövetségi Államot, egy „törvényes területet” alkot, szemben azokkal a területekkel, amelyeken az Egyesült Államok nukleáris fegyvereit állomásoztatja – mondta Grizlov.

„Számukra ezek az országok csak bábok, míg nekünk közös területünk van” – fűzte hozzá.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök nemrégiben a nemzethez intézett beszédében közölte, hogy a Nyugat Lengyelországban, a fehérorosz határ mentén fegyverkezik, és azt tervezi, hogy megszállja és elpusztítja országát.

Fehéroroszország, Oroszország szövetségeseként, lehetővé tette, hogy Moszkva fehérorosz területről is támadást indítson Ukrajna ellen 2022 februárjában. Oroszország a közelmúltban jelentette be, hogy taktikai atomfegyvereket telepít Fehéroroszországba.

Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.

Stoltenberg kifejtette: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál.

A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is.