Mit vár Varga Judit jövőre az európai választásokon?

Egy jobboldali többséggel az Európai Parlament (EP) következő ciklusában talán új korszak kezdődhetne – emelte ki Varga Judit igazságügyi miniszter az olasz Libero című napilapban vasárnap megjelent interjúban, amelyben a gyermekvédelmi törvényre, az olasz–magyar kapcsolatokra, az Oroszországhoz fűződő viszonyra és a migrációra is kitért.

Varga Judit Olaszország távolmaradását a magyar gyermekvédelmi törvény elleni perhez csatlakozó 15 uniós tagállamtól úgy értékelte: az olasz kormány egyedül is meg tudta érteni, hogy Magyarországnak ebben a jogvitában szilárd érvei vannak.

Hangsúlyozta: az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban a magyar gyermekvédelmi törvény egyértelműen kimondja: a szülők és a családok joga, hogy filozófiai és pedagógiai meggyőződésüknek megfelelően döntsenek gyermekeik neveléséről. Ezért nincs ellentmondás a törvény és az európai jogszabályok között.
Varga Judit szerint érzékeny pontra tapintott rá a kormány, „a genderpárti lobbi sok országban jelen van, és ennek tudható be ez a politikailag és ideológiailag motivált reakció”.
Jelezte, a törvény Magyarországon széles társadalmi támogatottságot élvez: a tavalyi országgyűlési választások napján tartott népszavazáson többen álltak ki a törvény mellett, mint ahányan a kormánypártokra szavaztak.
  Az igazságügyi miniszter reményeit fejezte ki, hogy az Európai Unió Bírósága elismeri a magyar érveket. A jogállamiságnak az EU-ban is érvényesülnie kell – emelte ki, hozzátéve, a vita folyamatban van, hosszú lesz, és nem számít ítéletre az idén.
Arról is beszélt: a kétoldalú kapcsolatok a jelenlegi olasz kormánykoalíció pártjaival és Giorgia Melonival már a politikus miniszterelnökké válása előtt is jók voltak, és meg is maradtak annak. Sok stratégiai kérdésben, például a bevándorlási politikában és a családok védelmében egyetértés van – húzta alá.
Fontosnak nevezte, hogy az olasz kormányfő erős maradjon, hogy együtt tudjanak fellépni az Európai Tanácsban a konzervatív értékek védelmében.
Hozzátette: Carlo Nordio és Raffaele Fitto olasz miniszterekkel folytatott megbeszélésein különösen egyetértettek a 2024. július 1-jén induló magyar EU-elnökség prioritásaiban, amelynek csúcsán az európai demográfiai kihívás áll.
Az európai társadalom öregszik, ezért kell támogatni a családokat. A bevándorlás nem lehet válasz. Magyarországnak és Olaszországnak egyesítenie kell az erejét ezekben a kérdésekben – fogalmazott.
Az orosz kapcsolatokat Varga Judit pragmatikus kérdésnek nevezte. Ha energiát akarunk biztosítani Magyarországnak, akkor üzletelni kell Moszkvával – jelentette ki. Rámutatott: az országnak nincs tengeri kijárata, és bár az elmúlt évtizedekben a konzervatív kormány mindent megtett azért, hogy összeköttetéseket hozzon létre a környező országokkal, a Szlovákiával és Ausztriával összekötő gázvezetékek nem változtatnak azon a tényen, hogy a fő forrás még mindig az orosz gáz.    
 

   Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország stratégiai pozíciója független a gáztól. Az ország az Egyesült Államok partnere, NATO- és EU-tag, és továbbra is az kíván maradni, de kompromisszum nélkül nem védhetjük meg nemzeti érdekeinket – jelentette ki Varga Judit. Példaként említette, hogy a tavaly júniusi oroszolaj-embargó alól kapott mentességgel Magyarország Németország keleti régióinak, Szlovákiának és más országoknak is segített.
   Leszögezte: Magyarország a kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót, kiáll Ukrajna függetlensége és területi integritása mellett, és az elsők között javasolták Ukrajna EU-tagságát.
   A fegyverszállítmányok eszkalációját Varga Judit veszélyesnek látja, az „nukleáris összecsapásba torkollhat”. Közölte: a konfliktus megállításának egyetlen módja az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások, ezt támogatja a magyar közvélemény is.
   Jelezte, egyetért Sergio Mattarella olasz elnökkel abban, hogy a dublini szerződés elavult, de egy újraelosztási mechanizmus bevezetését meghívólevelet jelentene az EU-ba. Ezzel kapcsolatban Magyarország nem változtatja meg álláspontját – mondta.
   Kiemelte, teljesen új stratégiára van szükség, nem a bevándorlás következményeivel kell foglalkozni, hanem az okaival. Ahelyett, hogy a problémát Európába hoznánk, a megoldást oda kell vinni, ahonnan a probléma ered – jegyezte meg.
   Varga Judit szerint a dolgok változóban vannak, Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője most is arról beszélt, hogy az illegális bevándorlást a harmadik országok együttműködését elérve kell megállítani.
 

   Felidézte a kormánypártok tavalyi kétharmados választási győzelmét, majd azt mondta, bár nem tartoznak európai pártcsaládhoz, a kontinentális jobboldal nagy közösségének tagjai. Ez egyre erősebb, és egyetlen célja kell, hogy legyen: meggyőznie magát arról, hogy a jövő évi európai választásokon legyőzheti a baloldalt, és többséget tud szerezni.
   Varga Judit szerint ez sikerülhet, mivel a progresszívek, a szocialisták és a baloldali liberálisok képtelenek válaszokat adni az európai polgárok valódi szükségleteire.
   Közölte: egy jobboldali többséggel az EP következő ciklusában talán új korszak kezdődhetne, egy olyan új Európai Bizottsággal, amelyben a bürokrácia és az NGO-k többé nem kerekedhetnek felül a demokratikus folyamatokon. Ahol a tagállamok vezetői fogják meghatározni az EU irányvonalát, nem egy olyan európai adminisztráció, amely a saját politikai agendáját követi – jelentette ki.

Csak meghosszabbítja a migrációs krízist az, hogy az Európai Parlament (EP) továbbra is ugyanazokat a nem működő megoldásokat erőlteti az illegális bevándorlás kapcsán, mint korábban – mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője vasárnap, a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A politikus kiemelte, hogy nyolc éve, a migrációs krízis kezdete óta az EP álláspont ugyanazokat a nem működő megoldásokat erőlteti: az elosztást és annak a rögzítését, hogy az Európába érkezőket különböző tagállamoknak kell befogadnia. Megjegyezte, Olaszországban szükségállapotot hirdettek a tarthatatlan helyzet miatt, mert háromszor-négyszer annyian érkeznek a Földközi-tengeren keresztül az olasz partokhoz, mint egy évvel korábban.

Hidvéghi Balázs szerint az igazi megoldás, az embercsempészet és az illegális belépési kísérletek visszaszorításának kezdete az lenne, ha a határvédelemre helyeznék a hangsúlyt, illetve azt az alaptételt rögzítenék végre, hogy illegálisan, törvénysértő módon nem lehet az Európai Unióba (EU) jönni, és ha valaki így érkezik, azt visszaszállítják oda, ahonnan elindult.
Problémaként beszélt arról, hogy nagyon sokan bejutnak az EU-ba és itt is maradnak. Ezt kellene rendbe tenni, de az EP  bevándorláspárti része nem így gondolja és továbbra is erőlteti a rossz megoldásokat – mondta. A magyar baloldali EP-képviselők szavazataival is, akik a csütörtöki voksoláson nem mondtak nemet ezekre a javaslatokra – fűzte hozzá.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének a határvédelmi kerítések építésével kapcsolatos kijelentésére reagálva azt mondta, „Manfred Weber már nagyon sok mindent mondott az elmúlt években, ő inkább egy lavírozó típusú politikus és most úgy érzi, hogy az idők szele azt követeli, hogy ő is most forduljon, és egyszer csak a határvédelemről, kerítésekről kezdjen beszélni.”
Korábban támadta Magyarországot és Orbán Viktor miniszterelnököt a határvédelmet erősítő döntéseiért – mutatott rá Hidvégi Balázs, aki szerint valamiféle elmozdulás van, és ez üdvözlendő, ugyanakkor a parlamenti pozíció, amit elfogadtak, az nem ezt mondja, és a hangsúlyokat továbbra is rossz helyre teszi.
Kijelentette: csak meghosszabbítja a migrációs krízist, hogy a saját törvényeinket és szabályainkat nem vesszük komolyan. Ha nem tartjuk és nem tartatjuk be, akkor nem várhatjuk el azt, hogy ennek vége legyen, hiszen ki fogják használni a bevándorlók, akiknek a nagy része nem menekült, hanem egyszerűen gazdasági bevándorló - mondta a fideszes politikus, hozzátéve: a bevándorlók kihasználják Európa gyengeségét és az embercsempészekkel, az őket sokszor segítő ngo-kal együttműködve tömegesen érkeznek Európába törvénysértő módon.
Leszögezte: ez a probléma, aminek a megoldásától sajnos még távol vannak.
Az Európai Bizottság több tisztviselőjének utazásaival kapcsolatos ügy kapcsán arról beszélt: ez egy újabb bizonyítéka annak, hogy rendszerszintű korrupció van Brüsszelben. „Mi ezt a kezdetektől fogva mondtuk már. Nem arról van szó, hogy egy-két képviselő megbotlott, engedett a kísértésnek és elfogadott vesztegetési pénzeket, hanem arról, hogy egyre inkább látható: az egész brüsszeli politikai döntéshozási folyamat korrumpálódott” – fogalmazott Hidvéghi Balázs, aki szerint ennek a jele az is, hogy egy sor kérdésben visszaélnek a hatalmukkal, például politikai bosszúhadjáratot folytatnak Magyarország és Lengyelország ellen, zsarolnak és fenyegetőznek.

„Tarthatatlan, hogy komoly tétekkel zajló tárgyalásokra úgy érkeznek európai tisztviselők, hogy a másik oldal fizeti az útjukat és a szállodájukat” - jelentette ki, majd rámutatott: így nem lehet elfogulatlanul és objektíven tárgyalni, álláspontot képviselni.
Hidvéghi Balázs szerint ez „iskolapéldája” a megvesztegetésnek, és úgy tűnik, az Európai Bizottság számos tisztviselője ennek részese volt.
Ahogy Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője fogalmazott korábban, az egész mocsár lecsapolására van szükség. Átfogó változás kell, mert ez így nem fenntartható és nem érdemes az emberek bizalmára – jelentette ki.
Hidvégi Balázs kiemelte: a 2024-es EP-választásokon erre „csattanós választ” lehet adni. Akkor kell választ adni a problémákra és ezekre a rendszerszintű visszaélésekre, amit tapasztalunk - mondta.
A luxemburgi miniszterelnök bírálata kapcsán azt mondta: Magyarországgal szemben éles támadás indult, és ennek a gyermekvédelmi törvény az egyik kicsúcsosodása. Itt várhatóak a legnagyobb összetűzések – tette hozzá, majd megjegyezte, egy per is folyamatban van, és több ország is felsorakozott Magyarország ellen.
Hidvéghi Balázs azt mondta: próbálják úgy beállítani ezt a törvényt, mintha az a más szexuális orientációjú emberek ellen irányulna, miközben a gyermekek védelméről és a szülők neveléshez való jogának a védelméről szól. Állni kell ezeket a támadásokat és vissza kell utasítani őket – jelentette ki.
A politikus kitért arra is, „magyarellenes kirohanást” nemcsak a luxemburgi miniszterelnök követett el a héten az EP-vitában, hanem Cseh Katalin (Momentum) és Gyöngyösi Márton (Jobbik) is, akik az ukrajnai háborúról szóló vitában engedtek meg maguknak „egészen elképesztő és igazságtalan, álságos” támadásokat a magyar kormányzati állásponttal és a magyar békepárti javaslatokkal szemben.