Mikor indulhat meg az ukrán ellentámadás?

A sokat emlegetett katonai ellentámadás időpontjával kapcsolatos találgatásokra reagált az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.

A biztonsági főnök a Twitteren írva kijelentette, hogy az ukrán ellentámadás minden nap zajlik, és hogy a kijevi erők nyugodtan, szisztematikusan és következetesen járnak el – fogalmazott az oroszhirek.hu.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára

Fotó: AFP/Sergei Supinsky

„Minden olyan információs felhajtás, amely egy nagyszabású ukrán szárazföldi hadművelet lehetséges időpontjára vonatkozik, nem kedvez az ukrán védelmi erők terveinek" – mutatott rá Olekszij Danyilov. 

A múlt héten Danyilov arról beszélt, hogy a leendő hadművelet részleteit legfeljebb négy-öt ember ismeri, és azt mondta, hogy az ukrán tisztségviselők szándékosan hamis nyilatkozatokat tesznek annak menetrendjéről, hogy összezavarják az orosz hadsereget és a Kremlt.

A közelgő ellentámadásról szóló találgatások és pletykák már hónapok óta keringenek, amelyeket különböző ukrán és nyugati tisztségviselők nyilatkozatai tápláltak. A múlt hónapban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt közölte, hogy áprilisban vagy májusban kerülhet rá sor. Ezeket a becsléseket a múlt héten Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megerősítette, aki azt állította, hogy a művelet a következő hetekben kezdődhet.

Feltételezések szerint Kijev nagyszabású szárazföldi támadást kíván végrehajtani, hogy visszavegye a sajátjának vallott területeket. Ezek a területek közé tartozik a Krím félsziget, a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon régió. Ezek mindegyike hivatalosan az Oroszországi Föderáció része lett, miután tavaly nyilvános népszavazásokon elsöprő többséggel szavaztak a lépés mellett.

Eközben a CNN-nek a hétvégén nyilatkozó névtelen források szerint a Washington ukrajnai háborús terveit részletező titkos dokumentumok kiszivárgása arra kényszerítette Kijevet, hogy felülvizsgálja a hadműveletre vonatkozó egyes terveit. A kiszivárogtatás a Pentagonban is felborzolta a kedélyeket, amely állítólag vizsgálatot indított a forrás felderítésére.

Moszkva a maga részéről közölte, hogy továbbra is figyelemmel kísér az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos minden releváns információt, Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök pedig azt közölte, hogy az állítólagos ellentámadás csupán propaganda. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy különösen a Krím elleni katonai támadás esetén Oroszország minden védelmi eszközzel válaszolna, beleértve a nukleáris fegyvereket is.

Nemcsak egymással, hanem a zord időjárással is meg kell küzdeniük a katonáknak az orosz-ukrán fronton. A hideg, ködös és csapadékos időjárás miatt az arcvonal megmerevedett, az oroszok hosszú ideje nem értek el nagyobb eredményeket, az ukránok pedig tartalékolják az erejüket a tavaszi offenzívára. Közben egyre inkább úgy tűnik, hogy az oroszok és az ukránok is lőszerhiánnyal küzdenek.

Teljes menetfelszerelésben, a sárban szinte térdig süllyedve haladnak az ukrán katonák a lövészárkokban egy nemrég megjelent felvételen. A katonák szó szerint a sárban ülnek, a mozgásukat a csúszós agyag mellett az összegyűlt víz is nehezíti.

Elképesztő állapotok uralkodnak a fronton, a katonáknak nem csak az ellenséggel, hanem a hosszú ideje tartó hideg, csapadékos, ködös időjárással és a mocsárral is meg kell küzdeniük.

Közben a harcok is folytatódnak és sorban esnek el a katonák. Bahmut térségében az oroszok az utánpótlási vonalak elvágásán dolgoznak. A támadásokban rengetegen vesztik életüket, az ukrán hadsereg arról számolt be, hogy kitartanak, de nagyon nehéz a helyzet.

„Az orosz erők küszködnek az előrenyomulással Ukrajna egész területén”

Az oroszok napok óta nem hajtottak végre érdemi előrenyomulást, a támadások üteme csökken vagy stagnál – számolt be az amerikai Hadtudományi Intézet.

Az elemzés szerint az oroszok vagy a várható ukrán ellentámadásra készülnek és tartalékolnak, vagy pedig tüzérségi lőszerhiánnyal küzdenek.

Pedig januárban még az oroszok tagadták, hogy készlethiánnyal küzdenének, sőt a lőszergyártás fokozásáról számoltak be. Elemzők szerint, ha valóban lőszerhiány alakult ki az orosz oldalon, annak a pontatlan célzás és az lehet az oka, hogy a támadásokhoz rengeteg lövedéket használtak fel.

Az ukránok is kritikus lőszer-hiánnyal küzdhetnek és spórolniuk kell

– a Washington Post szerint, pedig korábban naponta 7700 lövedéket lőttek ki, vagyis 6 másodpercenként egyet. Az amerikai lap azt írta: azok a lövegek, amelyek egykor naponta 20–30 lövést adtak le, most jó ha napi 1–2 lövedéket lőnek ki.

Érkezik a nyugati utánpótlás, de Kijev nehéz helyzetben van

Közben sorra futnak be az Ukrajnának küldött nyugati fegyverszállítmányok is a frontra. A szlovák és lengyel Mig 29-es vadászgépek mellett megérkezett 18 Leopard2-es harckocsi és 40 könnyűpáncélos Németországból.

Nagy-Britannia is folytatja Ukrajna segítését. London Challenger 2-es harckocsikat biztosít és ukrán katonákat is kiképez ezek használatára, amellett, hogy szegényített urántartalmú lövedékeket is ad Ukrajnának.

Az elmúlt hetekben gyorsuló tempóban érkeztek a nyugati országokból a harckocsik, páncélozott járművek, légvédelmi eszközök és lőszerek Ukrajnába. A legtöbb fegyvert az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság, Németország és Lengyelország szállítja a háborúban álló országnak. Elemzők szerint ezeket már a hamarosan következő ukrán offenzívában is bevetik.

Kijev nehéz helyzetben van, ugyanis egyszerre kell beosztania a tartalékait, és eredményeket felmutatni – erről néhány napja beszélt az Alapjogokért Központ szakértője az M1-en. Horváth József szerint a harci morál fenntartásához katonai sikerek kellenek.

„Mondjuk nem képesek egy olyan eredményt elérni, hogy az Azovi-tengerig el tudjanak jutni az ukrán katonák és ezáltal kettészakítsák a frontot, és szárazföldi összeköttetéssel meg tudjanak indulni, reményeik szerint a Krím-félsziget felé.

Ha ezt nem érik el akkor ez a tavaszi hadjárat nem fog túl sokat érni”

– fogalmazott.

A háború kiterjedését kockáztató nyugati politikusokkal szemben a magyar kormány álláspontja az, hogy minél előbb békére van szükség, mert csak így lehet elkerülni, hogy emberek haljanak meg.

A Donyeck megyei Bahmutban az orosz erők a felperzselt föld taktikáját kezdték alkalmazni, a városban a helyzet súlyos, de az ukrán csapatok ellenőrzésük alatt tartják – jelentette ki hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.

A katonai vezető megjegyezte, hogy ugyanezt a taktikát alkalmazták az orosz csapatok Szíriában is. Kifejtette, hogy légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel rombolják le az épületeket és katonai állásokat a városban. Kiemelte, hogy az ukrán katonák támadó műveleteikkel kimerítették a Wagner orosz zsoldoscsoport tartalékait, ezért az orosz hadsereg most kénytelen különleges erőket és légideszant egységeket bevonni a Bahmutért folyó harcokba.

Szirszkij az elmúlt hetekben többször is járt Bahmutnál. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint legutóbb április 9-én kereste fel a város térségében szolgálatot teljesítő ukrán alakulatokat, amelyeknek a parancsnokai jelentést tettek a harcok állásáról.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője a Telegramon közölte, hogy fogolycserével újabb száz ukrán katona térhetett haza orosz fogságból. Jermak nem közölte, hogy Kijev az ukránokért cserébe hány orosz foglyot adott át Moszkvának.

Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzói hivatalok beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy vasárnap az orosz erők Ukrajna nyolc régióját lőtték, öt helyi lakos sérült meg. Az ukrán 110. gépesített dandár hétfőn a Facebookon arról számolt be, hogy lelőttek egy orosz Mi-24-es helikoptert Donyeck megyében.

Az ukrán vezérkar hétfői összesítése szerint az elmúlt napban mintegy 670 orosz katona halt meg Ukrajnában, velük együtt az orosz hadsereg embervesztesége megközelítette a 179 ezret. Az elmúlt napon az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy harckocsit, tíz tüzérségi rendszert és 11 drónt. Az orosz erők eddig 307 repülőgépet, 292 helikoptert, 3637 harckocsit, 2750 tüzérségi rendszert és 2323 drónt veszítettek Ukrajnában.

A Luhanszk megyei kormányzói hivatal a Telegramon arról írt, hogy az orosz erők helyi lakosokat fognak el és szállítanak ismeretlen helyre. Közleményük szerint többek között Sztarobilszk településen kutatták át az Ukrajna-párti lakosok lakásait, és több embert elvittek. Ezen felül a kormányzói hivatal azt is közölte, úgy értesült, hogy több helyről ukrán elhunytak sírköveit vitték el a temetőkből Kagyijivkába, ahol lecsiszolják róluk a neveket, és a helyükre elesett orosz katonák nevét vésik, így háromszor olcsóbban jutnak a sírkőhöz, mintha újat rendelnének.

Ukrajna légvédelme heteken belül kifogyhat a rakétákból és lőszerekből – derül ki a Pentagonból kiszivárgó februári jelentések szerint. A Guardian beszámolója szerint az amerikai védelmi minisztérium tisztviselői próbálják felderíteni, hogyan kerültek nyilvánosságra az akták.

Az egyik február 23-án kelt, „titkos” jelzéssel ellátott dokumentum részletesen leírja, hogy Ukrajna szovjet korabeli Sz-300-as légvédelmi rendszerei a jelenlegi felhasználási ütem mellett május 2-ig teljesen kifogynak a lőszerből. Azt nem tudni, hogy a felhasználási arány a jelentés óta változott-e.

A Pentagon-akták hitelességét egyelőre nem erősítették meg. A minisztérium vasárnapi közleményében közölte, hogy megvizsgálja a lefényképezett dokumentumokat, amelyek „úgy tűnik, hogy érzékeny és szigorúan titkos információkat tartalmaznak” – írta a Guardian.

Minszknek garanciákra van szüksége Moszkvától arra, hogy Oroszország „saját területeként” védelmezi meg Fehéroroszországot abban az esetben, ha utóbbit külső támadás érné – jelentette ki hétfőn Minszkben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel folytatott találkozóján.

Lukasenka – akit a Belta fehérorosz állami hírügynökség idézett – elmondta, hogy az ügyet korábban már Vlagyimir Putyin orosz elnöknél is felvetette, aki egyetértett vele, és úgy nyilatkozott az ügyben, hogy e garanciákra valóban szükség van, és formálisan is rögzíteni kell azokat.

„(A Putyinnal folytatott tárgyalásokon) általánosságban úgy tűnt, hogy egy Fehéroroszországgal szembeni bármiféle agresszió esetén, Oroszország a saját területeként védené meg Fehéroroszországot. Ilyen (biztonsági) garanciákra van szükségünk” – fogalmazott Lukasenka.

Fehéroroszországban állandó jelleggel állomásoznak orosz csapatok, az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta pedig Minszk és Moszkva több közös hadgyakorlatot folytatott.

Fehéroroszország nem vesz részt közvetlenül az ukrajnai háborúban, de egy éve Moszkva rendelkezésére bocsátotta a területét az első, Kijevet célzó, sikertelen támadáshoz. Lukasenka február közepén kijelentette, hogy nem lép háborúba Ukrajna ellen, csak ha Kijev megtámadja Fehéroroszországot.

Bár Minszk mindig is tagadta, hogy Fehéroroszország esetleg csatlakozna az orosz erők ukrajnai hadműveleteihez, a fehérorosz kormány többször leszögezte, hogy bármely fehérorosz területet érő támadás esetén azonnal reagál.