Mikor indulhat az ukrán válaszcsapás?

 Volodimir Zelenszkij kedden a keleti frontvonalon található Avgyijivkába utazott. Az ukrán elnök meglátogatott egy hadikórházat, kitüntetéseket adott át a fronton harcoló katonáknak, és a harci helyzetről is tájékozódott.

A frontvonalra tett lágotatásomat követően felvettem a kapcsolatot az Egyesült Államok képviselőházának elnökével. Beszámoltam neki a harctéri helyzetről, és felvetettem azt is, hogy a védelmi kapacitásaink fogytán vannak. Szükségünk van F-16-os vadászgépekre, hosszú hatótávolságú fegyverrendszerekre és még több tüzérségre” – közölte kedd éjjel kiadott videó-üzenetében az ukrán elnök, a szövetségesek péntekre összehívott ramsteini találkozójára készülve.

Orosz dróntámadás érte az éjjeli órákban a dél-ukrajnai Odesszát, miközben Bahmutban sem csitulnak a harcok. Kijev továbbra sem tett le arról, hogy ellentámadást indítson a tavasszal, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ehhez ismét fegyvereket kért a Nyugattól. Harci repülőkre, nagy hatótávolságú fegyverekre, és légvédelmi eszközökre lenne szüksége a hadseregnek.

Bahmut utcáin tovább zajlik a küzdelem az oroszokkal akik tavaly nyár óta próbálják bevenni a kelet-ukrajnai várost. A testkamerával készült felvételeket az ukrán határőrség hozta nyilvánosságra kedden. Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt állította: a Wagner magánhadsereg fegyveresei újabb területeket foglaltak el a rommá lőtt városban, és visszaverték az ukránok ellentámadását is.

A Csasziv Jar és Kosztantinivka felől érkező ukrán erők ellentámadását légicsapásokkal és tüzérségi tűzzel akadályozták meg – közölte Igor Konasenkov, aki elmondta:

az elmúlt 24 órában az orosz harci repülőket hatszor, a tüzérséget pedig több mint hatvanszor vetették be Bahmut környékén.

Országszerte több mint 60 orosz légicsapásról számoltak be az ukrán jelentések, amelyek szerint Donyeck mellett Zaporizzsja és Herszon megyékben is heves harcok folynak.

Herszon belvárosát is több támadás érte kedden. Orosz rakéták csapódtak be a belvárosi piacra is, egy civilt megöltek, tízet megsebesítettek. Az éjjel Odesszát is rakétatalálatok érték, áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés.

Kijev figyelmeztetett: fogytán vannak a légvédelmi eszközeik, hamarosan képtelenek lesznek hatékonyan védekezni az orosz légierő és tüzérség csapásaival szemben.

Orosz dróntámadás érte szerdára virradóra a dél-ukrajnai Odesszát, áldozatokról nem tudni – közölték a fekete-tengeri kikötőváros hatóságai.

A tájékoztatás szerint az iráni gyártmányú Sahed-136 típusú drónok nagy részét az ukrán légvédelem megsemmisítette, egy épületet találat ért.

A támadás nyomán keletkezett tűz oltását megkezdték.

Az ukrán hadsereg részéről bejelentették, hogy előző nap összesen tíz drónt semmisítettek meg: a többi között orosz Orlan-10 megfigyelő drónokat és Sahed-136 típusú harci drónokat.

Hozzátették, hogy kedden az orosz erők összesen négy rakétatámadást és 60 légicsapást hajtottak végre, több civil megsebesült.

Az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) januárban világörökségi helyszínné nyilvánította Odessza történelmi óvárosát. A kikötőváros kulcsszerepet játszik az ukrajnai gabonaexportban.

Mindeközben a német kormány egyik, Berlin Kijevnek szánt fegyverszállítmányait listázó weboldala Németország Patriot légvédelmi rendszert küldött Ukrajnának.

Németország és az Egyesült Államok korábban arról egyezett meg, hogy mindketten küldenek ilyen típusú légelhárító rendszert Kijevnek azért, hogy az ukrán erők hatékonyan védhessék ki a polgári infrastruktúrát érő orosz támadásokat.

Német katonai források azt közölték a sajtóval, hogy emellett a német és az amerikai hadsereg ukrán katonákat képez ki egy NATO-tagország területén.

Peking alaptalan vádaskodásnak tartja, hogy drónokat exportálna az ukrajnai háború bármely hadviselő felének, de a hatóságok figyelik, mely országokba irányul a drónexport – közölte szerdán a kínai kereskedelmi minisztérium.

Az ilyen vádat tartalmazó jelentések célja „a kínai vállalatok befeketítése” – olvasható a dokumentumban.

Washington különösen a világ legnagyobb dróngyártójának, a DJI-nak a termékeit látja veszélyesnek, mert quadkoptereik jellemzően jelen vannak a frontvonalak mentén. A cég, amelyet bevontak az amerikai exportellenőrzésbe, már korábban közölte, hogy egyaránt felfüggesztette szállításait Oroszországba és Ukrajnába.

Az ukrajnai konfliktus kezdete óta csaknem 70 kínai vállalat 26 különböző típusú drónt értékesített Oroszországba. A második legnagyobb szállító az Autel nevű kínai dróngyártó volt, amelynek leányvállalata van az Egyesült Államokban, Németországban és Olaszországban.

A közelmúltban elsősorban amerikai részről gyakran hangoztatták, hogy különböző kínai drónokat is felhasználnak az orosz erők Ukrajnában. Ugyanakkor amerikai szakértők megerősítették, hogy ugyanaz a drón modell például, amelyet ingatlanok felmérésre használnak, bevethetők Ukrajnában is felderítési célokra.

Egészen elképesztő katonai szuperdrónokon dolgozik Kína: a fejlesztés alatt álló WZ-8-as sebessége túllépheti a hangsebesség háromszorosát. Egyes szakértők szerint az egész kelet-ázsiai térség aggodalommal figyelheti a harci eszközöket. Tajvani katonai szakértők úgy vélik, a kínai csúcsfegyver elsődleges célja egyébként nem a szigetország, hanem az Egyesült Államok lehet.

A washingtoni Pentagonhoz tartozó hírszerző szolgálat, a Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség titkos dokumentumai szerint a Kínai Népköztársaság hadserege olyan katonai fejlesztéseket hajt végre, amely segítségével a Tajvan környékén horgonyzó amerikai hajókat és egyéb támaszpontokat is célba vehet.

A jelentés egy 2022. augusztus 9-én készült drónfelvételt is tartalmaz, amelyen a legmodernebbnek számító WZ-8-as drónok két példánya látható egy kelet-kínai légi bázison. A szóban forgó drón 21. századi csúcstechnikát képvisel:

 sebessége pedig túllépheti a hangsebesség háromszorosát.

A pilóta nélküli szerkezet valós idejű felvételek készítésével stratégiai információk gyűjtésére, valamint harci támadások végrehajtására is alkalmas.

A Nemzeti Térinformatikai Hírszerző Ügynökség információi szerint a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg hadrendbe állította a pilóta nélküli légijármű egységét a bázison, amely az ázsiai ország Tajvanhoz közeli részében helyezkedik el.

A hírt közlő Washington Post rámutat, hogy a CIA igazgatója, William J. Burns szerint Hszi Csin-ping 2027-re annektálni kívánja Tajvan szigetét, bár ez nem jelenti azt, hogy addig támadást terveznek a sziget ellen.

A kínai haderő még 2019-ben, egy pekingi katonai díszszemle során mutatta be a WZ-8-as drónokat, amelyekről akkoriban sok szakértő azt gondolta, hogy nem működőképesek. A tajvani Nemzeti Csung-Shan Tudományos és Technológiai Intézet szakértője úgy véli,

a kínai harci eszköz elsődleges célja nem Tajvan, hanem az Amerikai Egyesült Államok lehet.

A szakértő további információkat is közölt a „szuperdrónnal” kapcsolatban, amelyet a tekintélyes amerikai lap idéz. Szerinte nehéz észlelni és elfogni a drónt, a hadrendben álló amerikai fegyverek ehhez nem elég hatékonyak.

Az amerikai elemzők borúsan látják a tajvani légierő helyzetét, és azzal számolnak, hogy Kína képes volna olyan légi fölényt kiharcolni, melyet Oroszországnak nem sikerült Ukrajnában.

Kiszivárgott amerikai hírszerzési jelentésből az derül ki, hogy Kína masszív légi fölényt volna képes kiharcolni, amennyiben támadást indítana Tajvan ellen – írja a The Guardian, hozzátéve, hogy mindez rendkívül nyugtalanító kérdéseket vet fel a sziget katonai felkészültségével kapcsolatban.

A dokumentumok – amelyeket állítólag a 21 éves Jack Teixeira, a Nemzeti Gárda légierejénél tevékenykedő hírszerző szivárogtatott ki – arról tanúskodnak, hogy a tajvani katonai vezetés kételkedik abban, hogy a sziget légvédelme képes „pontosan észlelni a rakétakilövéseket”, és tart attól, hogy a repülőgépek csak mintegy fele képes hatékonyan felvenni a harcot az ellenséggel.

A tajvaniak nem bíznak abban sem, hogy repülőgépeiket képesek lennének gyorsan óvóhelyekre menekíteni, az ugyanis akár egy hétig is eltarthat, így azok sebezhetővé válnának a rakétacsapásokkal szemben. Az pedig, hogy Kína polgári hajókat használ fel katonai célokra, akadályozza az amerikai hírszerzést abban, hogy előre jelezzen egy esetleges inváziót.

A Pentagon elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai légierőnek sokkal könnyebb lenne korai légi fölényt kialakítani, mint Oroszországnak az ukrajnai inváziója során.

A tajvani védelmi minisztérium a The Washington Postnak adott közleményében úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a katonai felkészültségével kapcsolatos külső véleményeket, ugyanakkor a közelmúltbeli kínai hadgyakorlatokra adott válasz azt mutatja, hogy a tisztek „alkalmasak a feladatra, elszántak és magabiztosak”.

Tajvan a múlt héten nagyszabású vészhelyzeti gyakorlatokat rendezett, miután Kína a szárazföldtől 160 kilométerre fekvő sziget körül tartotta legutóbbi hadgyakorlatát.

A védelmi minisztérium vasárnap azt is közölte, hogy Kína műholdindítása miatt törmelék csapódott be egy olyan tengeri területre, amelyet Peking korábban megtiltott a hajózás számára, Tajvantól északra. A műhold Tajvan északi partjai felett haladt el, és a rakétából származó törmelék az említett zónán belülre esett, ami ugyanakkor nem érintette a terület „belső biztonságát”.

A tekintélyes Potomac Institute for Policy Studies munkatársa szerint Kína olyan haditechnikát fejleszt, amely segítségével az egész csendes-óceáni térséget megfigyelése alatt tarthatja.

Ez nemcsak az Egyesült Államok és Dél-Korea ellen irányuló lépés, Japánnak és Indiának, sőt az egész térségnek oka van az aggodalomra

– közölte az intézet szakértője.