Miért kell Európának mindig az USA-ra hallgatnia?

Meglepőnek tűnő gondolatokat fogalmazott meg Brüsszelben a kínai EU-nagykövet. Kijelentette például, hogy Oroszország és Kína kapcsolata közel sem olyan szoros, mint azt sokan látni vélik. Szót ejtett arról is, hogy a kínai elnök azért nem hívta fel eddig Volodimir Zelenszkijt telefonon, mert nagyon elfoglalt. Az Európai Unió pedig szerinte össze van zavarodva Kínával kapcsolatban, amin egyáltalán nem segít az, hogy fél szemmel mindig az Egyesült Államok aktuális hozzáállását figyeli.

Fu Kong, Kína Európai Unióba küldött diplomáciai képviseletének vezetője szerint Kína nem áll Oroszország oldalán az ukrajnai háborúban.

A diplomata a The New York Timesnak beszélt arról, hogy a kritikusok félreértelmezték országa és Oroszország kapcsolatát. Három héttel azelőtt, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben kijelentették, országaik barátságának nincsenek határai. Fu Kong úgy látja, ezt sokan félreértelmezik.

Szerinte ez nem több, mint egy retorikai fogás.

Kijelentette, Kína nem nyújtott katonai segítséget Oroszországnak, és nem ismerte el az ukrán területek, köztük a Krím és a Donbasz annektálására irányuló erőfeszítéseit.

Peking azért nem ítélte el az inváziót a diplomata szerint, mert számításba vette Oroszország szempontjait a NATO terjeszkedésével kapcsolatban, és mert kormánya úgy véli, hogy a kiváltó okok sokkal bonyolultabbak, mint ahogy azt a nyugati vezetők állítják.

Arra a kérdésre, hogy Hszi Csin-ping miért nem hívta még fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, úgy válaszolt, a hívás elmaradása nem bír nagy jelentőséggel. Az elnök szavai szerint nagyon elfoglalt, ugyanakkor a két ország között gyakoriak az alacsonyabb szintű kapcsolatfelvételek.

Fu Kung, Kína Európai Unióba küldött diplomáciai képviseletének vezetője. (Forrás: Twitter/Fu Cong)

„Az a tény, hogy Hszi elnök nem beszél Zelenszkijjel, nem jelenti azt, hogy Kína Oroszország oldalán áll az ukrán kérdésben” – fogalmazott Fu.

A diplomata elmondta azt is, hogy amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter februárban kijelentette, hogy Kína halálos fegyverek küldését fontolgatja Oroszországnak, akkor

„hazugságokat terjesztett a televízióban”.

A nagykövet szerint az Európai Bizottság elnökének beszéde az EU Kínával kapcsolatos politikájának következetlenségét tárta fel. „Olyan benyomásom volt, mintha két ember veszekedne egymással” – fogalmazott Fu Kong. „Tehát ez az ambivalencia azt jelzi, hogy Európa nem fogalmazott meg koherens politikát Kínával kapcsolatban.”

Fu üdvözölte az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek azon kijelentését, miszerint az EU-nak kockázatmentessé kellene tennie kapcsolatát Kínával azáltal, hogy új alapszabályokat állapít meg, ahelyett hogy teljesen elszakadna tőle. „Szerintem ez egy pozitív üzenet, ezt meg kell hagynunk” – jelentette ki.

A nagykövet sürgette Európát, hogy hozzon létre saját, az USA-tól eltérő politikát, ami szerinte Kínában igen gyakori beszédtéma mostanság. Európának stratégiai autonómiát kellene kialakítania ahelyett, hogy Washington példáját követné, véli Fu.

„Az EU azt állítja, hogy (…) független hatalmi központ a világon, ugyanúgy, mint az Egyesült Államok vagy mint Kína.”

„Miért kell tehát mindig az Egyesült Államokra hallgatnia?”

– tette fel a kérdést Fu Kong.

Ismét hangot adott Emmanuel Macron annak a meggyőződésének, hogy Európának nem kellene mindenben az Egyesült Államokat követnie világpolitikai kérdésekben. A francia elnök egy interjúban ezúttal arról beszélt, hogy Tajvan kérdésében sem az amerikaiakhoz, sem a kínaiakhoz nem kell alkalmazkodni. Macron azt is mondta: Európának fel kell ébrednie, különben vazallussá válik.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus” – ilyen, meglepően

erős kijelentésekkel tarkított nyilatkozatot adott úton hazafelé Kínából

a francia köztársasági elnök, aki korábban háromnapos, hivatalos látogatást tett a távol-keleti országban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kíséretében – számolt be az M1 Híradója.

Nem az alkalmazkodás a feladat

Macron a Les Échos című vezető gazdasági lapnak adott nyilatkozatában kijelentette:

„Európának sem az Egyesült Államokat, sem Kínát nem kell követnie a tajvani kérdésben”.

Cáfolta, hogy „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz.” A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.

A lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

Emmanual Macron szerdán kezdte meg látogatgatását Kínában. Elemzők szerint a francia elnök – kimondatlanul – azért utazott Pekingbe, hogy megakadályozza Kína esetleges „végzetes döntését” azaz, hogy katonailag támogassa Moszkvát. A tárgyalások hangsúlya azonban nagyon hamar inkább a gazdaság felé terelődött.

„Kereskedni akarunk önökkel”

„A mi megközelítésünk nem Kína-ellenes, hanem Európa-párti. Mi európaiak kereskedni akarunk önnökkel, tiszteletben tartva, hogy a kínai elnök Kína-barát eltökéltséggel rendelkezik, mi pedig Európa-párti elszántsággal” – mondta Emmanuel Macron azon a megbeszélésen, amelyen Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett.

„Kínának és Európának meg kell őriznie a világ békéjét és stabilitását és

össze kell fognia a globális kihívásokkal szemben”

– jelentette ki a kínai elnök.

A Poltico rámutat: míg Emmanuel Macront a legnagyobb pompával, kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren, addig

az Európai Bizottság vezetőjét alig hívták meg egy-egy programra.

Elhatárolódott Von der Leyentől

Volt olyan hivatalos kínai sajtóorgánum, amiben azt írták, hogy „Ursula von der Leyen egy jól ismert USA-párti személyiség, aki kiárusítja Európát.” Emmanuel Macron később el is határolódott az Európai Bizottság elnökének múlt heti beszédétől, amelyben Kínát bírálta.

Azt, hogy Európának függetlenednie kellene az Egyesült Államok döntéseitől, már korábban is megfogalmazta a francia elnök. Egy tavaly decemberi interjúban arról beszélt:

Európának nem szabad függő viszonyba kerülnie az Egyesült Államokkal.

Erre reagált akkor a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor Twitter-oldalán akkor azt írta: „Igaza van Emmanuel Macron elnöknek: az orosz-ukrán háború költségei nem azonosak az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ha azt akarjuk, hogy az európai ipar fennmaradjon, gyorsan kezelnünk kell az európai energiaválságot. Legfőbb ideje újraértékelni a szankciókat!”

Emmanuel Macron francia elnök megismételte felhívását az európai szuverenitás megerősítésére kétnapos hollandiai látogatásán, kedden.

„A koronavírus-járvány és az ukrajnai háború olyan helyzetbe hozta Európát, hogy fel kellett ismernünk: csökkentenünk kell függőségünket, ha meg akarjuk őrizni az európai identitást” – mondta az elnök a Nexus Institute kulturális kutatóközpontban elmondott vitaindító előadásában. Macron szerint mindkét tragédia nagyobb európai szuverenitást kényszerített ki.

A francia elnök emellett az erős európai iparpolitika mellett foglalt állást, rámutatva, hogy Kína és az Egyesült Államok is aktívan támogatja saját nemzeti iparát. Mindkét országnak határozott iparpolitikája van, és folyamatosan erősíti azt. „Nekünk is szükségünk van egy európaira” – hangsúlyozta. Az EU az ukrajnai háború hatására jórészt megszabadult az orosz energiától való függőségétől, és ezen az úton tovább kell haladnia – mondta.

„Olyan új stratégiát kell kidolgoznunk, amely egyre jobban csökkenti függőségünket, különösen az energiaforrások területén, ez döntő fontosságú most, amikor a gazdaságot egyre inkább fegyverként használják” – jelentette ki.

Véleménye szerint a szuverenitás védelme azt jelenti, hogy „megválogathatjuk partnereinket, és saját magunk alakíthatjuk a sorsunkat, nem csupán szemlélőként veszünk részt a világ eseményeiben” – tette hozzá.

Macron beszédét tüntetők zavarták meg, a franciaországi demokrácia állapotát bírálták, különösen a nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban vonták kérdőre az elnököt. A demonstrálók feltartottak egy transzparenst, amelyen az állt:

„Az erőszak és a képmutatás elnöke”.

Az európai stratégia világos Kínát illetően, nem akar bármiféle elválást Kínától, mert ezt illúziónak tartja – jelentette ki Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerdán Washingtonban.

Bruno Le Maire a FoxNews hírtelevíziónak adott stúdióinterjúban hangsúlyozta, hogy Európa Kínával kapcsolatban ugyanakkor szeretne „kockázatmentesítést” és ennek jegyében építi meg saját elektromos akkumulátor-gyárait, valamint kevésbé akar függeni Kínától a nyersanyagokat tekintve is.

Több uniós ország vezetője is egyetérthet Emmanuel Macron francia elnökkel az Egyesült Államoktól való függetlenedés tekintetében – fogalmazott az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

Emmanuel Macron korábbi nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának nem kellene mindenben az Egyesült Államok, valamint Kína érdekeit követnie. A francia elnök továbbá hangsúlyozta, az öreg kontinensnek fel kell ébrednie, különben vazallussá válik.

Míg a francia elnököt kijelentései miatt számos kritika érte, addig Charles Michel, az Európai tanács elnöke La Faute à l’Europe című francia televíziós műsornak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy Emmanuel Macron álláspontja valójában nem egyedülálló, más uniós vezetők is hasonlóan vélekedhetnek.

„A stratégiai autonómia terén a néhány évvel ezelőttihez képest ugrásszerű előrelépés történt” – fogalmazott a tanács elnöke, aki hozzátette:

„az Egyesült Államokkal való kapcsolatot illetően egyértelmű, hogy az Európai Tanács asztalánál eltérő vélemények is felmerülhetnek. Egyes európai vezetők nem mondanák úgy ki a dolgokat, mint ahogy Emmanuel Macron tette. Azt hiszem, ugyanakkor, hogy néhányan egyet értenek a francia elnökkel”.

Macron: Csökkentenünk kell függőségünket, ha meg akarjuk őrizni az európai identitást

Emmanuel Macron keddi hollandiai látogatásán megismételte felhívását az európai szuverenitás megerősítésére, mint fogalmazott, „a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború olyan helyzetbe hozta Európát, hogy fel kellett ismernünk: csökkentenünk kell függőségünket, ha meg akarjuk őrizni az európai identitást.”

A francia elnök emellett az erős európai iparpolitika mellett foglalt állást, rámutatva, hogy Kína és az Egyesült Államok is aktívan támogatja saját nemzeti iparát. Mindkét országnak határozott iparpolitikája van, és folyamatosan erősíti azt. „Nekünk is szükségünk van egy európaira (iparra)” – hangsúlyozta.

Emmanuel Macron többek között a szuverenitás védelméről is beszélt, mely szerinte azt jelenti, hogy

„megválogathatjuk partnereinket, és saját magunk alakíthatjuk a sorsunkat, hogy ne csupán szemlélőként vegyünk részt a világ eseményeiben”.

A miniszter Emmanuel Macron Európa jövőjéről szóló beszédjével kapcsolatban megjegyezte, hogy a francia államfő egy, az Egyesült Államoktól is függetlenebb és szuverénebb Európát képzel el, végső soron pedig ez az Egyesült Államoknak is érdeke, ami egy erősebb Európát jelent, amely többet fektet be saját védelmébe. A francia-amerikai kapcsolatokkal kapcsolatban kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy erősebbek, mint valaha.

Rámutatott, hogy el kell kerülni bármilyen félreértést, mert Franciaország közeli, erős és megbízható szövetségese az Egyesült Államoknak.

A francia miniszter az interjúban arról is beszámolt, hogy ő maga is részt vett a francia államfő kínai látogatásán, és jelen volt minden találkozón Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Megjegyezte, hogy a látogatással kapcsolatba el kell kerülni annak félreértelmezését, és hangsúlyozta: Emmanuel Macron világossá tette kínai partnere számára, hogy Kínának el kell kerülnie Tajvannal kapcsolatban bármiféle katonai eszkalációt. Franciaország a helyzet békés rendezése mellett áll – mondta a francia kormánytag.

Bruno Le Maire az energiapolitikával kapcsolatban kijelentette, hogy Franciaország meggyőződése szerint az atom-erőművek a következő évszázadban a megoldás kulcsát jelentik, és, ha csökkenteni akarják a szén-dioxid kibocsátását, akkor támaszkodni kell ezekre az erőművekre. Ezért is döntött úgy a francia kormány, hogy 2035-ig hat új atom-erőművet épít fel – jegyezte meg a francia gazdaság és pénzügyminiszter a Fox News-nak adott interjúban.