tóth gabi
Létrehozva: 2023.04.21.
Módosítva: 2023.04.22.
Micsoda? Nagyot robbant Orbán Viktor Twitter-bejegyzése
NATO-tag lesz Ukrajna?
Micsoda?!” – reagált Twitter-bejegyzésében Orbán Viktor miniszterelnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki közleményére, miszerint „Ukrajna jogos helye a NATO-ban van”.
Azóta a katonai szövetség főtitkára a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét támogató országok tanácskozása előtt tett nyilatkozatában ismertette, hogy előző napi kijevi látogatásán meghívta Volodimir Zelenszkijt a júliusi NATO-csúcsra, és az ukrán elnök el is fogadta a meghívást.
Hangsúlyozta: a szövetség valamennyi tagja beleegyezett, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. Azonban egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna érvényesíthesse az önvédelemhez fűződő jogát az orosz támadás elleni védekezésben.
A magyar kormány álláspontja Ukrajna NATO-csatlakozása kapcsán eddig sem volt titok, nemrégiben hangot adott ennek Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is Brüsszelben, a katonai szövetség külügyminisztereinek kétnapos találkozóján. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében hangot adott annak, hogy az ukrán külügyminiszter meghívása sérti a szövetségesek egységének elvét, emellett ismertette a magyar kormány céljait: „mindent meg kell tenni egy közvetlen NATO–Oroszország-konfliktus kialakulásának megelőzése érdekében”.
Posztjában akkor azt írta Szijjártó Péter,
most is világossá fogom tenni, hogy Magyarország csak és kizárólag abban az esetben fogja támogatni Ukrajna bármilyen integrációs törekvéseit, ha az ukránok visszaadják a kárpátaljai magyaroknak azokat a jogokat, amelyekkel 2015 előtt már rendelkeztek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a NATO júliusi csúcstalálkozóján Vilniusban – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken. Jens Stoltenberg a németországi Ramstein amerikai légi támaszponton az Ukrajna önvédelmét támogató országok tanácskozása előtt tett nyilatkozatában ismertette, hogy előző napi kijevi látogatásán meghívta Volodimir Zelenszkijt a júliusi NATO-csúcsra, és az ukrán elnök el is fogadta a meghívást.
Hangsúlyozta: a szövetség valamennyi tagja beleegyezett, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz. Azonban egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna érvényesíthesse az önvédelemhez fűződő jogát az orosz támadás elleni védekezésben.
Mint mondta, a vilniusi csúcstalálkozón a szövetség tagjainak meg kell erősíteniük elkötelezettségüket az iránt, hogy ameddig csak szükséges, jelentős katonai támogatással segítik Ukrajnát annak érdekében, hogy megmaradjon szuverén, független európai nemzetként. A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek a litván fővárosban arról is dönteniük kell, hogy egy több évre szóló programmal segítik Ukrajnát az átállásban a szovjet időkből származó fegyverekről, szabványokról és doktrínákról a NATO szabványaira és doktrínáira, és a szövetség és Ukrajna fegyveres erői közötti együttműködési képesség, interoperabilitás biztosításában – mondta Jens Stoltenberg.
A főtitkár a németországi Ramstein támaszponton 54 ország – a 31 NATO-tag és további 23 állam – képviselőivel együtt egyeztet Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel az ország védelmi képességének további erősítéséről. A Rajna-vidék–Pfalz tartományi amerikai bázison az Ukrajna önvédelmét szolgáló nemzetközi kapcsolattartó csoport (Ukraine Defense Contact Group) 11. miniszteri szintű tanácskozását tartják. Az amerikai kezdeményezésre alakult informális egyeztető fórum ülését megnyitó rövid beszédében Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter kiemelte, hogy a csoport tagjai által Ukrajnának nyújtott katonai segítség értéke elérte az 55 milliárd dollárt, ami tízszeres emelkedés az egy évvel korábbi alakuló ülés idején regisztrált szinthez képest.
Jelezte, hogy a támogatás legnagyobb részét – több mint 35 milliárd dollárnak megfelelő értékű fegyvert és egyéb katonai felszerelést – a hazája biztosította, de számos további ország is igen jelentős mértékben segíti Ukrajnát, Észtország és Lettország esetében például már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát is meghaladja az orosz támadás elhárításához nyújtott támogatás.
Az amerikai védelmi miniszter egyben megerősítette, hogy hazája, Németország és Hollandia a napokban egy-egy Patriot légvédelmi üteggel is hozzájárult Ukrajna védelméhez. A többi között hozzátette, hogy a pénteki tanácskozáson három kulcsfontosságú területtel, a légvédelemmel, a lőszerutánpótlással és az úgynevezett támogató eszközök ügyével foglalkoznak.
Lőszer esett le egy orosz vadászgépről
Az oroszországi Belgorod városában csütörtök este hatalmas robbanás hallatszott. Csaknem 20 méter átmérőjű krátert vájt egy lövedék a talajba. A robbanás a közeli lakóházakat is megrongálta, egy parkoló autót pedig egy közeli áruház tetejére repített.
„Dübörgést hallottunk, olyan volt, mint egy sugárhajtású repülő, de nem vagyok szakértő. A falak is remegtek” – mondja egy nő.
A moszkvai védelmi minisztérium később azt közölte, hogy egy orosz Szu–34-es vadászbombázó véletlenül leejtett valamilyen lövedéket az ukrán határtól 40 kilométerre fekvő városra. A hatóságok csak három könnyebb sérültről tudnak.
A határ túloldalán, az északkelet-ukrajnai Harkiv megyében eközben negyvenezer katona gyakorlatozik a küszöbön álló tavaszi hadjáratra készülve. Teljes készültségben állnak az ukrán 17. harkocsidandár tankjai is Bahmut közelében. Az egység parancsnokhelyettese azt mondta: Ukrajnának további nyugati fegyverekre van szüksége, ráadásul azonnal.
„Szükségünk van a nyugati felszerelésekre. Szükségünk van Challenger és Leopard tankokra. Most van rájuk szükségünk, sőt, már tegnap szükségünk lett volna rájuk” – mondta a parancsnokhelyettes.
Washington továbbra is költ Ukrajna felfegyverzésére
Többek között ezeknek a modern harckocsiknak a karbantartásáról írt alá megállapodást a német, a lengyel és az ukrán védelmi miniszter azon a tanácskozáson, amelyet a Németországban található ramsteini amerikai támaszponton tartanak az Ukrajnát fegyverrel támogató országok képviselői. Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken azt mondta: Washington további összegeket fordít az ukrán haderő felfegyverzésére.
„A héten az Egyesült Államok újabb, 325 millió dolláros biztonsági támogatást jelentett be, így már több mint 35 milliárd dolláros támogatást nyújtottunk Ukrajnának Oroszország inváziójának kezdete óta” – mondta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
A kijevi látogatásról érkezett NATO-főtitkár pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek tett ígéretét megismételve arról beszélt, hogy sokkal szorosabbra kell fűzni a kapcsolatokat Ukrajnával.
„Tegnap azt mondtam Kijevben, hogy Ukrajna jövője az euroatlanti családban van, és minden NATO-tag egyetértett abban, hogy Ukrajna taggá fog válni. Tudjuk, hogy a támogatásunk segíti Ukrajna euroatlani integrációját” – mondta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, hozzátéve: meg is hívta az ukrán államfőt a szövetség júliusi csúcstalálkozójára.
Orbán Viktor hivatalos Twitter-oldalán egyetlen szóval reagált a NATO-főtitkár kijelentésére.
„Micsoda?!” – reagált Orbán Viktor Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozására,
jelezve, hogy a szövetségben távolról sincs egyetértés az ügyben, ráadásul Ukrajna közeledése a NATO-hoz nem segíti a konfliktus rendezését.
Az orosz elnök szóvivője pénteken hangot is adott véleményének, miszerint a NATO fellépése már a műveletek megkezdése előtt is fenyegette Oroszország biztonságát. Dmitrij Peszkov kijelentette: az Ukrajna bekebelezésére irányuló nyugati szándék igazolja a katonai lépések szükségességét.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
