Mennyire reálisak az ukrán hadsereggel kapcsolatos elvárások?

„Kissé túlfűtöttek” az orosz erők elleni ukrán ellentámadással kapcsolatos várakozások az ukrán lakosság, a politikusok, illetve a Nyugat részéről – vélekedett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter az RBK-Ukrajina hírportálnak adott, csütörtökön megjelent interjújában.„Korábban nem hittek a győzelemben. Korábban azt akarták, hogy Ukrajnának legalább egy része megmaradjon. Amikor azonban az ukrán fegyveres erők sikereket mutattak, a Kígyó-szigeten, a kijevi régióban, Csernyihiv, Szumi, majd Harkiv és Herszon megyékben, mindenki hinni kezdett a győzelemben. Most a következő sikert várják, ami normális” – fejtette ki a miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Oroszországnak megvannak a forrásai lőszerek vásárlására, és a készletei sem fogytak ki annak ellenére, hogy „gondolkodás nélkül” zúdítanak olykor-olykor tűzzáport az ukrán oldalra. Szavai szerint Oroszország – miközben a saját termeléséből származó készletei jelentősen fogynak -, vásárlási lehetőségeket keres Iránban és Észak-Koreában.

Reznyikov az interjúban arról is beszélt, hogy a légvédelem változatlanul elsődleges fontosságú az ország számára. „Szovjet légvédelmi rendszerünk van, amihez a rakétakészletek kimerültek. Ha nem nálunk gyártják, és csak olyan országokban kaphatók, ahonnan nem tudjuk beszerezni, akkor valami mással kell pótolni, méghozzá nyugati légvédelmi rendszerekkel. Elvileg már eldőlt, hogy milyen rendszerekről van szó, most pedig a számukat, és a hozzájuk tartozó rakéták számát kell növelni. És ráadásul ne felejtsük el, hogy a légierő is a légvédelem része. Vagyis a modern, új generációs repülőgépek, minthogy azok képesek teljesen lezárni azokat réseket a légvédelemben, amelyeknél a szovjet típusú rendszerek kudarcot vallanak” – jelentette ki. Hozzátette, bizonyos abban, hogy csak idő kérdése, és Ukrajna kap korszerű nyugati vadászgépeket.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a honlapján csütörtökön közzétett egy újabb lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyben egy orosz katona arról beszél ismerősének, hogy ukrán hadifoglyokat végeznek ki a kihallgatásuk után. A felvétel állítólag a kelet-ukrajnai fronton készült. Az SZBU közölte, hogy megállapították az orosz katona személyazonosságát. A férfit Jevgenyij Szucskónak hívják, 1995-ben született, Oroszország novgorodi területéről származik és tavaly ősszel mozgósították, jelenleg pedig Harkiv megyében teljesít szolgálatot. A felvételen a férfi egyebek mellett azt mondja, hogy nincs értelme foglyokat tartaniuk. Elmondja, hogyan vágta el egy fogoly torkát, majd hozzáteszi, hogy van elég ilyen esete, és ezt éjszaka kell csinálnia.

Az SZBU azon dolgozik, hogy Szucsko és minden oroszországi háborús bűnös megkapja méltó büntetését az ilyen atrocitásokért. Az ukrán különleges szolgálat több mint 35 ezer büntetőeljárást vizsgál a háborús törvények és szokások megsértése miatt – fűzte hozzá közleményében az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

Mikola Ursalovics, az ukrán nemzeti gárda tervezési részlegének helyettes vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy az orosz erők Herszon és Zaporizzsja megyékben védekezésbe mentek át. Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében pedig azt írta, hogy folytatódnak a heves harcok Donyeck megyében Bahmut és Marjinka településekért. A beszámoló szerint az ukrán védelmi erők tartják magukat, az említett frontszakaszon előző nap 54 orosz támadást vertek vissza.

Továbbra is öldöklő harcok folynak Ukrajnában a Donyeck megyei Bahmut és Marjinka településeknél, ahol az ukrán erők lassú, de folyamatos visszaszorulásban vannak. Ott harcoló ukrán katonák elmondása szerint a legsúlyosabb problémát nem az ember-, hanem elsősorban a lőszerhiány jelenti. Bahmut védői azon félelmüknek is hangot adtak, hogy amennyiben nem sikerül Ukrajnának a következő hónapokban számottevő eredményeket elérniük, akkor könnyen lehet, hogy nyugati szövetségeseik leállítják a támogatásokat.

A BBC ukrajnai tudósítója, Jonathan Beale, az ostromlott Bahmutban tudott megszólaltani ukrán katonákat, akik elmondták, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, és milyen várakozásaik vannak a jövőre nézve.

Egyikük, Volodimir, azt hangsúlyozta, hogy egy évvel ezelőtt ő és emberei BM-21 Grad rakétavetőjükkel képesek voltak folyamatos tűz alatt tartani az ellenséget, azonban ma már ez nincs így, mert be kell osztaniuk készleteiket. „Nincs elég lőszer a fegyvereinkhez” – magyarázta. Egysége, a 17. páncélos zászlóalj dolga, hogy tűztámogatást nyújtson a városban védekező ukrán erőknek. Szerinte sokkal hatékonyabban is tudnák támogatni bajtársaikat, ha lenne hozzá elég muníciójuk.

Elmondta, Ukrajna már felhasználta saját Grad lőszerkészletét, ezért a más országokból beszerzett rakétákra kell támaszkodniuk, és elsősorban Csehországból, Romániából, valamint Pakisztánból érkezik az utánpótlás. Volodimir arra panaszkodott, hogy a Pakisztánból származó rakéták „nem jó minőségűek”.

Ukrán katonák Bahmut környékén. (Fotó: EPA/Maria Senovilla)

Annak ellenére, hogy a közelmúltban modern fegyverek – például harckocsik és más páncélozott járművek – érkeztek, Ukrajna továbbra is nagymértékben támaszkodik a régi, szovjet időkbeli haditechnikára. Az 1970-es években kifejlesztett Buk közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer, amely repülőgépek, drónok és rakéták célba vételére is alkalmas, még mindig Ukrajna egyik legértékesebb fegyvere, mely segítségével sikerült megakadályozni azt, hogy Oroszország magabiztos légifölényt tudjon kiharcolni.

Josef, a Buk parancsnoka azt mondja, hogy ez az „első számú célpont Oroszország számára”, ezért mindent megtesznek, hogy megvédjék. A hosszú járművet a radarkupolával együtt egy mély árokba temették és álcahálóval borították.

A tudósító rákérdezett a katonáknál a hónap elején kiszivárgott titkos amerikai dokumentumok ügyére is. A hírszerzés szerint Ukrajna kifogyóban van a Buk rakétákból, ám Josef szerint ez az információ hamis. Azt azonban elismerte, hogy a rakétarendszer fenntartása emberpróbáló feladatnak bizonyul, és hogy töltényekre, illetve alkatrészekre volna szükségük.

Arra, hogy a kiszivárgott dokumentumokban olvasható információk kellemetlenül érintik-e Ukrajnát, így válaszolt: „Miért kellene haragudnunk az amerikaiakra? Azért, mert olyan információkat adtak ki, amelyekkel az oroszok már 20 éve rendelkeznek?” Véleménye szerint Oroszország alaposan ismeri az ukrán fegyveres erők képességeit.

Amit viszont továbbra sem tudnak az oroszok, az a várható ukrán offenzíva pontos ideje és helye

– tette hozzá.

Épületek romjai az orosz erők által ostromlott kelet-ukrajnai Bahmutban 2023. április 26-án. (Fotó: MTI/AP/Libkos)

Egy másik Bahmut közeli helyszínen a 80. légi rohamdandár csapatai már használják a Nyugat által szállított fegyverek egy részét: Szerhij és emberei egy brit gyártmányú M119-es vontatott tarackot működtetnek. A katona azonban azt mondta, hogy nekik is be kell osztaniuk a lőszert, átlagosan napi 30 lövést adhatnak le.

„Egyelőre elég emberünk van, de lőszerre van szükségünk. A lőszer a legfontosabb”

– állapította meg.

Szerhij szerint, ha az ukrán erők idén támadásba lendülnek, és sikerül területeket visszavenniük, akkor a végső győzelem is az övék lehet. „De ha ez nem történik meg, akkor nem lesz elég erőforrásunk ahhoz, hogy a háborút még öt vagy tíz évig folytassuk” – fűzte hozzá keserűen.

Volodimir úgy látja, Ukrajna kezd kimerülni katonailag és gazdaságilag is, és attól tart, hogy amennyiben nem sikerül idén eldönteni a háború sorsát, akkor a nyugati támogatás meginoghat.

„Aggódunk, hogy nyugati szövetségeseink belefáradnak a megsegítésünkbe”

– ismerte be.

„Az ellentámadásra készülünk, reméljük, hamarosan elkezdődik. Most azért nem indulunk neki, mert nem tudnánk haladni – minden csupa sár, a járművek beragadnának az agyagba. És a fák sem zöldültek még ki, pedig a lombkorona sokat segít, hogy észrevétlenül megközelíthessük az ellenséget. De talán már a következő hónapban támadunk. És akkor egész Donyecket felszabadítjuk” – mondta bizakodva az egyik katona.

Zaporizzsja megyében is a tavaszi hadjáratra készülnek. Ez a terület is részben orosz megszállás alatt áll, de a frontvonalak mögött folyamatosan képzik ki a helyi területvédő brigádok önkénteseit és a frissen besorozott katonákat is. Hamarosan több ezer újonc jöhet ide, miután Ukrajna a hét elején tovább szigorított az eddig is drákói sorozási szabályokon.

Közben a kijevi vezetés is az év eleje óta várt ellentámadásra készül.

Az ukrán miniszterelnök Washingtonban egyebek mellett arra is ígéretet kapott, hogy Ukrajna 500 millió dolláros hitelt vehet fel a Világbanktól az újjáépítésre. Denisz Smihal szerint azonban országának ennél jóval többre – az év végéig mintegy 14 milliárd dollárra – lenne szüksége, hogy talpon maradhasson.

Ezt a forrást a Nemzetközi Valutaalap bocsáthatja Ukrajna rendelkezésére, amennyiben sikerül a pénzt időben összekalapoznia.