Már a tizenegyedik szankciós csomag készül az oroszok ellen.

Az Európai Unió újabb szankciós csomagjában betiltana számos olyan árucikket, amely Oroszországon keresztül érkezik az Európai Unióba vagy harmadik országokba.

Az Európai Unió számos, Oroszországon keresztül érkező árura vonatkozó tilalmat fog javasolni, amivel megpróbálják szigorítani az elmúlt évben bevezetett szankciókat, illetve azok végrehajtását – írta meg a Bloomberg hírügynökség.

Moszkva eddig több, szankciókkal sújtott technológiával kapcsolatban tudta kijátszani a korlátozásokat. A Bloomberg által korábban közölt adatok arra utalnak, hogy az EU-ban és más szövetséges országokban gyártott fejlett csipeket és integrált áramköröket harmadik országokon, köztük Törökországon, az Egyesült Arab Emírségeken és Kazahsztánon keresztül szállítják Oroszországba. 

Más jelentésekből kiderült, hogy egyes Oroszországgal határos uniós országok, köztük Finnország és Észtország közép-ázsiai országokkal folytatott kereskedelme megugrott, ezeket az árukat pedig gyakran Oroszországon keresztül szállították hozzájuk. A jelentések szerint azonban a szóban forgó termékek egy része Oroszországban marad, vagy ide exportálják őket újra a harmadik országokból.

Sajtóinformációk szerint Lengyelország, Észtország és Litvánia azt szorgalmazta, hogy az EU vezesse be az Oroszországon keresztül történő tranzittilalmat az olyan áruk és technológiák esetében, amelyeket Oroszország hadiipari, légi és űrkutatási ipara használhat, valamint az olyan termékek esetében, amelyek hozzájárulhatnak Moszkva ipari kapacitásának növeléséhez.

A javasolt új szankciócsomag, amely az EU 11. szankciója lenne Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziója óta, a tartályhajókat és olyan hajókat is célba vehetné, amelyek nem kapcsolják be a mozgásuk nyomon követését lehetővé tevő navigációs rendszereket.

A csomag valószínűleg nem fogja célba venni a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalatot, annak ellenére, hogy számos tagállam követeli a cég szankcionálását az ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű átvételében játszott szerepe és az ott dolgozó személyzet állítólagos fogva tartásában való bűnrészessége miatt. Azonban sok tagállam továbbra is ellenzi az orosz nukleáris ágazat szankcionálását. 

Egy informátor szerint az intézkedéscsomag részeként várhatóan további korlátozó intézkedéseket fognak bevezetni a több cég és szervezet ellen is. A javaslatok elfogadásához valamennyi tagállam támogatására szükség van, a szankciós csomag tartalma pedig még megváltozhat, mielőtt hivatalosan bemutatnák őket a diplomáciai megbízottaknak, a csomag elfogadásáról szóló egyeztetések során.

Miközben a büntetőintézkedések tizenegyedik csomagjáról tárgyalnak döntéshozói, szakértők úgy vélik, elérhette a szankciók szélesítésének határát az Európai Unió. Az ukrajnai háború kirobbantása miatt Oroszország elleni korlátozások már minden olyan területen hatályban vannak, amelyek egyik európai uniós állam érdekeit sem sértik, így új területek felé nem nyit a korlátozási rendszer. A nyomás a szankciók mélyítésére azonban folyamatos.

Európai tisztviselők azt állítják, hogy a Moszkva elleni nemzetközi szankciók nem érintették az orosz gazdaság olyan ágazatait, amelyek számos európai uniós ország számára kritikusak, így a korlátozások bevezetésére irányuló újabb kísérletek vétóba ütköznének – írja a Financial Times. Egy tisztviselő szerint, ha további szankciókat vezetnek be, akkor több lesz a mentesség, mint a korlátozás. Az EU február végén fogadta el a tizedik szankciócsomagot. Az mindenekelőtt a már elfogadott korlátozások végrehajtásának szigorúbb felügyeletére vonatkozott. Az orosz akkor fél illegitimnek nevezte a korlátozásokat, és azt mondta, hogy az EU nyomást gyakorol a nemzetközi kereskedelmi mechanizmusokra.

Íme, a tizenegyedik

A tizenegyedik szankciócsomagról szóló informális tárgyalások április 21-én kezdődnek. A megbeszéléseken az Európai Bizottság tisztviselői és az uniós tagállamok képviselői vesznek részt. Az ezeken résztvevő hivatalnokok arról beszéltek a Financial Times-nak, hogy a korlátozások valószínűleg a szankcionált személyek listájának bővítésére irányul. Korábban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője bejelentette, hogy az új korlátozások a már érvényben lévő szankciók kijátszása elleni küzdelemről szólnak majd, nem pedig további intézkedések bevezetéséről.

Virgijus Sinkevicius litván uniós biztos úgy nyilatkozott, hogy nem lát olyan területeket, ahol ezeket a szankciókat valami újjal kellene kiegészíteni. Megjegyezte azt is, hogy ha már egyszer a gazdaság kulcsfontosságú ágazataira vonatkozó döntések megszülettek, nem sok hely marad a korlátozások kiterjesztésére. Az Európai Tanács vezetője, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke egyetértett ezzel a nézettel. Az uniós vezetés ugyanakkor kezdettől fogva hangsúlyozta, hogy a szankciók hatása hosszú távon fog megmutatkozni.

Ukrán oldalon nincs hiány ötletekből, még az EU kárára sem

Mintegy 12 uniós tagállam külügyminisztériumának képviselői jelezték, hogy a meglévő tíz szankciócsomagon túl továbbiak bevezetése inkább magára az unióra, mint Oroszországra nézve lenne káros. 

Az orosz bankokat is ki kellene zárni a normális üzleti életből, mondta Alekszandr Goncsarenko ukrán parlamenti képviselő. „Az EU-nak ki kellene kapcsolnia az összes orosz és fehérorosz bankot a Swiftből [globális banki átutalási hálózat], mindenekelőtt a Gazprombankot [amely az orosz gázértékesítést bonyolítja]” – mondta Goncsarenko.

– mondta Robert Habeck, német szövetségi gazdasági és éghajlatvédelmi miniszter.

Az Egyesült Államok is készenlétben áll. Pénzügyminisztériuma várhatóan újabb nagyszabású szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, amelyek 2023-ban valószínűleg a logisztikai és feldolgozóipari cégekre fognak összpontosítani, értesült korábban az AP hírügynökség.