POLITIK
Folytatódik egy szép hagyomány.
Több mint száz éve minden húsvétkor Krisztus-katonák őrzik a szent sírt a vajdasági Szenttamáson. Idén nyolc fiatal fél óránként váltotta egymást az őrségen. A Délvidéken csak kevés településen él ez a hagyomány. Szenttamáson azonban van olyan család, ahol már a negyedik generáció áll őrséget.
Kivont karddal őrzik a szent sírt a Krisztus-katonák, akik a feltámadásig szolgálnak. Idén nyolc fiatal legény, kettesével, vigyázban állva, egymással szembe fordulva őrködik – számolt be róla az M1 Híradója. „Ez az első évem. És amiatt szerettem volna jönni, mivel ezt a hagyományt meg kell tartani, és nekünk ez a dolgunk” – mondta az egyik kiskatona.
Majoros Ferenc egykori Krisztus-katona annak idején szintén elhivatottan vigyázta a szent sírt, akárcsak édesapja és nagyapja.
Ez a húsvéti szokás generációról generációra száll a településen, így most a fia viszi tovább a tradíciót.
„Valamikor ezzel a karddal volt a nagyapám, és az apám is Krisztus-katona. Én is ezzel voltam, ma pedig a fiam Krisztus-katona, ugyanezzel a karddal. Ő a negyedik generáció a családban” – hangsúlyozta Majoros Ferenc.
Szenttamáson, ahogyan régen volt, úgy ma is kitüntetett feladat Krisztus-katonának lenni, ám az idők változásával a hagyomány egyes részei átalakultak. Sokáig csak az lehetett Krisztus-katona, aki letöltötte a katonaidejét, napjainkban viszont egyetlen feltétel, hogy nőtlen legyen a fiatal.
„A Krisztus-katonákat mindig nagyböjtbe toborozzuk, hogy meglegyen a létszám. Mivel tizenketten kellene, hogy legyenek. De az idén is csak nyolcan vannak. Azt nézzük, hogy komolyak legyenek, legyen állóképességük, hogy templomba járó, katolikus keresztények legyenek” – tette hozzá Majoros Ferenc.
A Krisztus-katonák harminc percenként váltják egymást.
Öltözékük fekete csizmanadrág és zakó, keményszárú fekete csizma, fekete göndör báránybőr kucsma, kard. A feltámadáskor a kucsma elejére korábban jácintot tűztek a lányok.
„A misén a liturgia alatt őrséget állnak, és részt vesznek a szentmisén. Felvonulnak az oltárhoz. És ott a plébános miséje alatt karddal jelképezik azt, hogy Krisztus feltámadt. A szent ostya adásakor szintén különféle mozdulatokkal jelképezik, hogy itt a húsvét” – fogalmazott Robotka Angéla a Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának elnöke.
Az utolsó pár Krisztus-katona a feltámadási szentmisén, a körmenetnél hagyja el a sírt, ezzel jelképezve, hogy Jézus feltámadt.
„Nagyon szép, mert egy ősi hagyományról van szó. Van egy mondásunk nekünk magyaroknak, hogy Krisztus sírját se őrizték ingyen. A Krisztus-katonaság is arra hívja fel az ember figyelmét, hogy mikor eljönnek ide, és imádkoznak a szent sír előtt, akkor ott rend legyen” – ismertette Zsúnyi Tibor plébános.
A településen több mint száz éve kisebb nagyobb megszakításokkal őrzik ezt a hagyományt. A történelem viharai ugyanis többször is megszakították a tradíciót, a Krisztus-katonák azonban, ha kellett titokban adták tovább a szent sír őrzésének szokását, hogy az fennmaradhasson.
Hatalmas energiát adhat majd a helyi közösségnek Ferenc pápa látogatása – ezt mondta a Magyar Nemzetnek az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom plébániai kormányzója. Kampfmüller Sándor kiemelte: a találkozás örömét, a közös élményt mindenki elviszi majd a saját családjába. Közben a pápa magyarországi miseruháját tervező Fecske Orsolya festőművész arról beszélt: magyar motívumok is helyet kapnak majd az öltözéken. A közmédia a pápalátogatás minden részletéről beszámol majd.
Minden apró részletét kidolgozta már a szentatya miseruhájának Fecske Orsolya. Az öltözék fehér és arany színekből áll össze – amely a húsvéti időszakra utal –, a feltámadott úr alakja áll a középpontjában. De több magyar szimbólum is megjelenik majd rajta.
A magyar festőművészt kérték fel arra, hogy tervezze meg a szentatya ünnepi öltözékét. Azt, amelyet a budapesti, Kossuth téri szentmisén visel majd. A közmédia Katolikus Krónika című műsorában azt mondta:
nemcsak grafikai, liturgikus feladat is a miseruha elkészítése.
„Egyrészt a húsvéti időszaknak az öröme az, ami visszaköszön ebben. Másrészt én magam is átélem, megélem, hogy Krisztus a jövőnk, hogy van feltámadás, hogy az úrban van a reményünk és a bizalmunk, és hogy ezt fontos valamilyen módon kifejezni, és amibe bele fogunk kapcsolódni, akár a liturgikus öltözetek kapcsán, akár abban a liturgiában, az tényleg valamilyen módon a mennyország és annak az öröme fog ránk áradni ebben a rendkívüli eseményben” – fejtette ki Fecske Orsolya.
Ferenc pápa két éven belül immár másodszor érkezik Magyarországra április végén. Erdő Péter bíboros az MTI-nek azt mondta: a magyarországi látogatás programja kifejezi, hogy a Szentatya közösséget vállal a szenvedő emberrel, a halmozottan beteg gyerekek pedig különösen közel állnak a szívéhez. A pápa útja emellett a figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt.
Martos Levente Balázs Esztergom-budapesti segédpüspök pedig az M1-en azt mondta: a szentatya látogatása megtisztelő a magyarságnak.
„Én úgy tekintek az ő jövetelére, mint aki az Isten jelenlétét és a belőle fakadó reményt hirdeti, olyat tapasztaltam meg tőle a legutóbbi látogatásán, mint aki nagyon a jelenben él, nagyon szereti a körülötte zajló életet, és megérinti az élet szeretete, amivel találkozik”
– magyarázta.
A helyi közösségek is hónapok óta készülnek már Ferenc pápa magyarországi látogatására. A szentatya április 29-én a budapesti Rózsák terei templomban szegényekkel és menekültekkel találkozik majd – emlékeztet a Magyar Nemzet. A Szent Erzsébet plébánia kormányzója a lapnak úgy fogalmazott: ez az esemény hatalmas energiákat adhat majd a helyi közösségnek, és a találkozás örömét, a közös élményt mindenki elviszi majd a saját családjába.
Kampfmüller Sándor korábban az M1 Híradónak az mondta: a segélyszervezetek hozzák majd a rászorulókat a különböző egyházmegyékből. Úgy fogalmazott: ezeknek az embereknek különösen fontos a találkozás a szentatyával.
„Krisztust szeretné közvetíteni az emberek számára, és talán a rászorulóknak még inkább szüksége van erre a találkozásra, hogy meglássák Istennek az emberi arcát, amelyet Ferenc pápa szeretne az emberek felé elvinni.”
Az áprilisi pápalátogatás eseményeit a közmédia csatornáin is követhetik a nézők és a hallgatók. A budapesti látogatás minden mozzanatáról beszámolnak majd. A szentatyáról készülő műsorok az internetre is felkerülnek. Így a hirado.hu-n vagy a Médiaklikken bárki visszanézheti majd ezeket a tartalmakat később az online felületeken is.
Kibővült Ferenc pápa magyarországi látogatásának programja. A katolikus egyházfő április 29-én, szombaton a görögkatolikus hívekkel is találkozik a Rózsák terén, az Istenszülő oltalma görögkatolikus templomban. A három napos eseménynek több kiemelt helyszíne is lesz. Köztük a Szent István Bazilika, ahol a katolikus egyházfő egyházi személyekkel találkozik, és a Szent Jobb ereklyénél is tiszteletét teszi.
Szerencsésnek mondhatják magukat a Rózsák terei görögkatolikus templom hívei, ők szinte testközelből láthatják majd Ferenc pápát. A kis templomban mintegy 200-an férnek el.
Nemrég derült ki, hogy
Ferenc pápa eredeti programját kibővítve április 29-én szombaton – miután az Árpád-házi Szent Erzsébet katolikus templomban szegényekkel és menekültekkel találkozik – átmegy a mellette lévő görögkatolikus templomba is,
hogy közösen imádkozzon az ott összegyűlt hívekkel.
A háromnapos pápalátogatásnak több kiemelt helyszíne is lesz, köztük a Szent István Bazilika.
A katolikus egyházfő a Szent Jobb előtt is tiszteletét teszi majd a Szent István Bazilikában, ahol magyarországi látogatásának első napján találkozik majd többek között püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és papnövendékekkel.
A pápalátogatásra hetek óta készülnek a vidéki egyházmegyék is. Pécsett is nagy az érdeklődés a programok iránt.
„Ez egy nagyon nagy ajándék, hogy pont most a magyarokat van még ideje, ereje meglátogatni és megújítja a szívünket, hisz most itt a háború szélén nekünk kell ezt a békét, ezt az egységet, ezt az emberi értéket képviselni és megélni”
– fogalmazott Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke.
Emberek százezrei követik majd nyomon Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatásának programjait. Aki személyesen nem tud Budapestre látogatni, a tévén nézi majd a közvetítéseket. A programokról a közmédia részletesen beszámol.
Gazdag vallási műsorkínálattal készül a közmédia a katolikus egyházfő április 28. és 30. közötti budapesti lelkipásztori látogatására. A történelmi jelentőségű vallási eseményre való lelki felkészülést szolgálja a Krisztus a jövőnk című ismeretterjesztő műsor is. A Magyarország és a Szentszék közös történetét bemutató sorozat húsvétvasárnaptól lesz látható minden hétköznap az M1 aktuális csatornán, a Dunán, a Duna Worldön és az M5 kulturális csatornán is.
Krisztus a jövőnk címmel Magyarország és a Szentszék közös történetét új sorozat tárja a közmédia nézői elé. A 15 epizódból álló vallási műsorból megtudható, miként változott a pápa egyházfői szerepe az elmúlt kétezer év során, megismerhető a pápaság intézménye, illetve hogy mi a különbség a Vatikán és a Szentszék között. Történelmi áttekintést nyújt a széria arról, miként alakult Magyarország és a Szentszék története Szent István korától, de olyan érdekességekről is szó lesz a sorozatban, mint például, hogy mi alapján dől el, hova látogat a pápa, mire figyelnek utazásaikor, és hogy miként zajlik az előkészítés. A műsor neves szakértők segítségével nyújt áttekintést az április végén hazánkba látogató Ferenc pápa eddigi utazásairól, valamint a Magyarországon eddig történt pápalátogatások eseményeiről.
A Vatikánban, Rómában és hazánkban forgatott sorozat részleteiről Erhardt Ágoston, az ismeretterjesztő sorozat szerkesztője a Duna Almárium című műsorában osztott meg részleteket a nézőkkel. „A nézők sok archív felvételt is láthatnak a műsorban, különösen gazdag képi anyag állt rendelkezésünkre az 1991-es pápalátogatásról, amely kapcsán az akkori esemény szervezői közül többen is megszólalnak. Forgattunk Rómában is, többek között két olyan atyával látható majd interjú, akik a kulisszák mögött dolgoztak együtt II. János Pál, valamint XVI. Benedek pápával, továbbá olyannal is, aki Ferenc pápával van napi kapcsolatban” – mondta Erhardt Ágoston a hiánypótló sorozatról.
A történelmi jelentőségű vallási esemény minden nyilvános programját élőben közvetíti az M1, a Duna és a Kossuth Rádió. A Szentatya érkezéséig is sokszínű műsorkínálattal szolgálja közönségét a közmédia, a katolikus egyház múltjába és jelenébe betekintést nyújtó ismeretterjesztő- és vallási műsorokról részletek ide kattintva érhetők el.
Krisztus a jövőnk – húsvétvasárnaptól minden hétköznap az M1, a Duna, a Duna World és az M5 kulturális csatorna műsorán.
Ripost hírek
