Kievbe érkezett a NATO főtitkára

Meglepetésszerű látogatásra Kijevbe érkezett csütörtökön a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg, akinek ez az első látogatása az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban – közölte az észak-atlanti szövetség szóvivője.

A főtitkár először tesz látogatást az ukrajnai háború tavaly februári kezdete óta az ukrán fővárosban. Stoltenberg a Szent Mihály-kolostor külső falánál tisztelgett az elesett ukrán katonák emléke előtt, és megtekintette egy kilőtt orosz páncélos kiállított roncsát a főváros központjában – jelentette a Reuters a helyszínről. Látogatásának programjait nem hozták nyilvánosságra.

Stoltenberg a háború kezdete óta fáradhatatlan támogatója Ukrajnának. Április elején úgy nyilatkozott, hogy „a NATO Ukrajna mellett fog állni, ameddig szükséges”, és meghívta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a katonai szövetség július 11-12-én a litván fővárosban rendezendő csúcsértekezletére.

Ukrajna a NATO-szövetségben látja a jövőjét, és tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország annektálta az általa részben elfoglalt négy ukrajnai régiót.

Nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral szerdán Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A cseh elnök a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajna támogatása kötelesség. Szavai szerint a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna.

Szavai szerint a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna.

Azon 2014-es kötelezettségvállalással összefüggésben, mely szerint a tagországok 2024-ig közelítik védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) két százalékához, a cseh elnök azt mondta,

a cél nem a vállalás teljesítése, hanem az országok védelmi képességének szavatolása bármi fajta katonai fenyegetéssel szemben.

Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban azt mondta, nehéz a csatlakozás pontos dátumáról beszélni a háború közepette. “Először a háborúnak be kell fejeződnie, aztán lehet majd időpontokról beszélni” – fogalmazott. A cseh elnök szerint a háborút követően Ukrajnának katonailag és gazdaságilag is meg kell erősödnie, stabil országgá kell válnia, ami időt és erőfeszítést igényel.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta, hogy alapvető fontosságú a gazdasági, pénzügyi és politikai támogatás fenntartása Ukrajna számára. Közölte: a NATO-tagországok ez idáig mintegy 750 milliárd euró értékben segítették a megtámadott ország önvédelmét.

„Ukrajna támogatása morális kérdés. Amikor egy európai országot megtámad egy másik állam, akkor morális kötelesség támogatni a megtámadott országot, amellett, hogy a segítség saját biztonsági érdekünk is”

– fogalmazott.

A NATO-főtitkár arra hívta fel a figyelmet, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyeri a háborút, az „a világot még veszélyesebb hellyé változtatja”. Az orosz elnöknek és minden tekintélyelvű vezetőnek tudnia kell, ha katonai erőszakot alkalmaznak, és azt tesznek, amit csak akarnak, az a világot veszélyesebbé és sebezhetővé teszi – mondta.

A védelmi kiadásaikat érintő vállalással kapcsolatban a főtitkár közölte, a megváltozott biztonsági környezet a védelmi kiadások további emelését teszi szükségessé. Erről a tagállamok a július közepén, Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozón tárgyalnak majd – tájékoztatott.

Nem látni egyelőre, hogy Ukrajna mikor csatlakozhat a NATO-hoz, hiszen a szövetség vonakodik konkrét időpontot vagy lehetséges csatlakozási utat felvázolni az ukránoknak, akik ettől érthető módon egyre frusztráltabbak. Szakértők, politikusok és magas rangú katonatisztek a háború kitörése óta rengeteg vitát lefolytattak azzal kapcsolatban, hogy mi lenne a megfelelő lépés Ukrajna integrációjával kapcsolatban, egyetértés azonban továbbra sem alakult ki. Lengyelország és a balti államok gyorsítanák a folyamatot, míg több tagállam megfontoltságra int.

Annak ellenére, hogy az Oroszországgal vívott háború közepette hatalmas mennyiségű nyugati katonai támogatást kapott Ukrajna, a NATO közvetlen támogatása a nem halálos segítségnyújtásra korlátozódott. És bár Kijev tavaly szeptemberben hivatalosan gyorsított csatlakozást kért a NATO-hoz, a szövetség megosztott abban, hogyan kezelje ezt a kérést.

A kényes kérdésre többféle válasz született – írja a Politico, és ugyan a szövetségen belül abban csaknem egyetértés van, hogy Ukrajna nem csatlakozhat azonnal a NATO-hoz, arról vita folyik, hogy a milyen politikai jelzéseket és konkrét lépéseket lehetne felajánlani addig Kijevnek.

Egyesek szerint minél előbb egyértelmű választ kell adni az ukránoknak. Főleg a NATO keleti szárnyán erős ez a meggyőződés.

A brüsszeli lap emlékeztet, Magyarország továbbra sem támogatja Ukrajna integrációját a szövetségbe. (A miértekről a Politico nem ejt szót, pedig Szijjártó Péter külügyminiszter számtalanszor kihangsúlyozta már, a kormány semmilyen integrációs döntéshez nem járul hozzá a NATO-n belül Ukrajna vonatkozásában mindaddig, amíg az ukránok vissza nem adják a kárpátaljai magyaroknak az őket egészen 2015-ig megillető jogokat.)

A NATO 2008-ban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna végül csatlakozik a szövetséghez, de a folyamat megrekedt. A jelenlegi helyzetben a legtöbben úgy érvelnek, most az a prioritás, hogy segítsenek Ukrajnának megnyerni a háborút, és hogy a NATO Kijevvel való politikai kapcsolatának megvitatására várni kell.

Csoportkép a NATO kétnapos külügyminiszteri értekezletének résztvevőiről a találkozó második napján, 2023. április 5-én. Az első sorban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k), Antony Blinken amerikai (j5) és James Cleverly brit külügyminiszter (j4), a második sorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j5). (Fotó: MTI/EPA POOL/Olivier Matthys)

A megkérdezett magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok kitart a szövetség 2008-as döntése mellett, de a hangsúlyt jelenleg a gyakorlati, biztonsági támogatásra kell helyezni.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetség Ukrajnába történő hosszabb távú befektetésének fokozását szorgalmazta, vagyis a védelmi ágazat reformjainak támogatását és az ország hadseregének a nyugati normákra való átállásában való segítségnyújtást.

Ezzel egy időben az is látszik, hogy kerüli a konkrét út vagy tagsági ütemterv meghatározását.

A keddi tárgyalások után a Stoltenberg újságíróknak elmondta, a szövetségesek növelték hozzájárulásaikat a NATO Ukrajnának szánt nem halálos segítségnyújtási alapjához, amire építve

többéves támogatási kezdeményezés kidolgozását kérte Ukrajna számára, hogy az ország elrettentő és védelmi képességei biztosítva legyenek, valamint segítsék a szovjet korabeli felszerelésekről és doktrínákról a NATO-szabványokra való áttérést.

A litván külügyminiszter szerint azonban a NATO Ukrajnának nyújtott segélyének kiterjesztése nem elegendő. „Meg kell mutatnunk Ukrajnának, hogy komolyan vesszük a kérelmüket, és lépéseket tesznek a NATO felé, ami a végén a teljes jogú tagságukhoz vezet” – fogalmazott Gabrielius Landsbergis.

„Nem látom azt a jövőt – tette hozzá –, ahol Ukrajna nem tagja a NATO-nak.”

A már idézett magas rangú amerikai tisztviselő elismerte, hogy a szövetségen belül széles a vélemények spektruma a kérdésben: egyesek azt támogatják, hogy Ukrajnának kapjon „konkrét időpontot”, míg mások a helyzet alakulása szerint akarják ezt értékelni.

Dánia és Hollandia tizennégy Leopard-2 A4 típusú harckocsit adományoz közösen Ukrajnának – közölte a két ország csütörtökön.

A harckocsikat, amelyeket egy harmadik féltől vásárolnak meg, felújítják, és várhatóan 2024 első negyedévében szállítják le őket.

Troels Lund Poulsen, Dánia ügyvivő védelmi minisztere elmondta: Európa békéje és biztonsága szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy ne hagyjuk, hogy az ukránok egyedül küzdjenek.

Februárban Dánia, Németország és Hollandia bejelentette, hogy egyesítik erőforrásaikat,

és legalább száz régi, Leopard 1-es tankot állítanak helyre, és adnak át Ukrajnának idén és jövőre.

Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt jelentett be szerdán Ukrajnának 325 millió dollár (112 milliárd forint) értékben.

Az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője közölte, hogy a csomag mindenek előtt lőszereket tartalmaz olyan fegyverrendszerekhez, mint például a HIMARS önjáró rakétatüzérségi eszközök. Emellett tartalmaz még több mint kilencmillió darab, kézifegyverekbe való lövedéket, korszerű páncéltörő rakétákat, logisztikai járműveket, tüzérségi lőszereket és harckocsik elleni aknákat. Hangsúlyozta, hogy a támogatást az amerikai hadsereg készleteiből nyújtják.

„Az újabb védelmi segítség lehetőséget nyújt majd Ukrajnának, hogy továbbra is bátran védekezzen Oroszország brutális, nem provokált és igazolhatatlan háborújával szemben” – hangoztatta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Megerősítette az ukrán védelmi miniszter szerdán, hogy országa megkapta az első Patriot légvédelmi rendszereket.

Olekszij Reznyikov kijelentette, hogy ezáltal biztonságosabbá vált az ukrán légtér.

„A légvédelmi egységeink olyan gyorsan elsajátították a kezelésüket, ahogyan csak tudták. A partnereink betartották a szavukat” – írta a miniszter a Twitteren. Arra nem tért ki, kik ezek a partnerek, de Twitter-üzenetében köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, Németországnak és Hollandiának.

A miniszter azt is közölte, hogy francia AMX-10 könnyű harckocsik is érkeztek Ukrajnába.

Washington december közepén, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyesült államokbeli látogatásán vállalta, hogy Patriot föld-levegő légvédelmi rendszereket küld Kijevnek, miközben Oroszország az ukrán energetikai hálózatokat támadta.

Hollandia január 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államokkal és Németországgal közös szállítás keretében két Patriot rakétaindítót és a hozzájuk tartozó elfogó rakétákat szállít Ukrajnának.

Berlin január 5-én vállalta egy Patriot rakétarendszer szállítását. A Patriot rakétarendszert először az Egyesült Államokban állították hadrendbe az 1980-as években.

Több mint húsz orosz dróntámadást hárított el az ukrán légvédelem az utóbbi 24 órában – közölte az ukrán vezérkar csütörtök reggel.

Az orosz csapatok 26, iráni gyártmányú Sahed-136 típusú drónnal indítottak támadást, ezek közül az ukrán légvédelemnek 21-et sikerült lelőnie.

Az ukrán vezérkar arról is beszámolt, hogy 55 szárazföldi támadást tudtak visszaverni a kelet-ukrajnai donyecki régióban. Bahmut körül továbbra is ádáz harcok folynak, az orosz erők nagy veszteségeket szenvednek el, kezdenek kifogyni a lőszerből, és csökken a harci morál – tették hozzá.