Kiev nem kér az újabb tűzszüneti javaslatból

A tűzszünet most azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van maradni az általa megszállt ukrajnai területeken – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteken a Twitteren.

Az ukrán tisztségviselő ezt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aznap Minszkben tett felhívására válaszul írta, aki azonnali, feltétel nélküli tűzszünetet és béketárgyalásokat sürgetett az ukrajnai háború lezárása érdekében.

„Bármilyen tűzszünet azt jelentené, hogy Oroszországnak joga van a megszállt területeken maradni. Ez semmiképpen sem engedhető meg” – szögezte le a tanácsadó. Hozzátette: Ukrajnának joga van csapatokat és haditechnikai eszközöket mozgatni a saját területén úgy, ahogy szükségesnek látja.

Ukrajna soha nem bocsátja meg az orosz csapatoknak a Bucsa városában elkövetett atrocitásokat – jelentette ki közösségi oldalán pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa kisváros tavalyi, 33 napos orosz megszállását követő visszavételének első évfordulóján.

Az ukrán kormány a „felszabadítás” évfordulójának alkalmából ünnepélyes keretek között megemlékezést tart a településen, ahol a kijevi vádak szerint orosz katonák számos súlyos atrocitást követtek el a helyi lakosok ellen az Ukrajna elleni támadás kezdetén.

Kijev állítása szerint a város 33 napos orosz megszállása több mint 1400 halálos áldozatot követelt, köztük 37 gyermekét. Több mint 175 ember holttestét találták tömegsírokban és kínzókamrákban, és 9000 orosz háborús bűntényt azonosítottak.

Zelenszkij a közösségi médiában az orosz hadsereg „kegyetlenkedései szimbólumának” nevezte a megszállt kisvárosban történteket.

A bucsai megemlékezésen, valamint az azt követő csúcstalálkozón, amelyen az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények és Moszkva felelőssége kerül terítékre, részt vesz Andrej Plenkovic horvát és Eduard Heger szlovák kormányfő, valamint Maia Sandu moldovai elnök.

Az ukrán erők tavaly március végén foglalták vissza Bucsa és Irpin településeket, azután, hogy az orosz csapatok feladták a főváros elfoglalására tett kísérleteiket, és kivonultak a térségből.

A Bucsa utcáin heverő holttestekről készült képek bejárták a világot.

Az orosz védelmi minisztérium tavaly április 3-án elutasította Kijev vádját, amelyek szerint orosz katonák civileket öltek meg Bucsában. A tárca szerint az orosz fegyveres erők már március 30-án kivonultak a településről, a bűncselekmények „bizonyítékai” pedig csak a negyedik napon kerültek elő, amikor az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) tisztjei megérkeztek a városba.

Az orosz állami tévécsatornákon bemutatott felvételek és magyarázat szerint a visszafoglalást követően feltárt sírokba áprilisban olyan – harcokban elesett – ukrán katonákat temetett el az orosz hadsereg, akiknek holttestét az ukrán kormány nem volt hajlandó átvenni. A jelentések szerint a halottaktól azonosítás céljából DNS-mintát vettek, az elhantolást videóra rögzítették.

Több évig tarthat még Oroszország Ukrajna elleni háborúja Olaf Scholz német kancellár szerint.

A szociáldemokrata politikus pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap frankfurti olvasói fórumán arra a kérdésre, hogy miként értelmezendő az a többször megismételt kijelentése, miszerint Oroszország nem győzhet, Ukrajna pedig nem veszíthet a háborúban, kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa „identitárius” elképzelések alapján területi követeléseket támaszt és „imperialista agressziót” követ el egy szomszédos ország ellen, amivel veszélyezteti a határok erőszakos megváltoztatásának lehetetlenségéről kialakult egyetértésre épülő európai békét.

Ezért meg kell akadályozni a „békediktátumot”, vagy azt, hogy „befagyasszák” a konfliktust, aminek révén Oroszország ugyan nem hivatalosan, a nemzetközi közösség elismerésével, de gyakorlatilag mégiscsak „imperialista módon bekebelezi Ukrajna egy részét”.

Mindez azt jelenti, hogy „Ukrajna nem veszíthet és nem lehet orosz békediktátum, és természetesen azt is jelenti, hogy elkerülhetetlen az orosz csapatok visszavonása”

– mondta Olaf Scholz.

Arra a kérdésre, hogy az orosz csapatokat a 2014-ben a nemzetközi jog megsértésével Oroszországhoz csatolt ukrajnai Krím félszigetről is ki kell-e vonni, kifejtette: Németországnak nem az a feladata, hogy Ukrajna helyett tárgyaljon és mérlegelje, hogy milyen megoldás lehet elfogadható, hanem az, hogy kiálljon Ukrajna mellett és támogatást biztosítson az önvédelemhez.

Mint mondta, nem is igen örvend az arról szóló „tanácsoknak”, hogy milyen engedményeket kellene tennie Ukrajnának a békéért. Nagy visszafogottságra van szükség ebben az ügyben, és inkább világossá kell tenni, hogy „mindent megteszünk azért, hogy fenntarthassuk támogatásunkat, amíg csak szükséges”.

Ez fontos vállalás, hiszen „előfordulhat, hogy kettő, három vagy akár négy évig is eltart még a háború, és nagyon megterhel mindannyiunkat”

– tette hozzá Olaf Scholz.

Szólt a többi között kormányának azokról a törekvéseiről is, hogy az „irreguláris migrációt” úgynevezett migrációs partnerségi megállapodásokra alapozva szorítsák vissza.

Itt hangot adott annak a véleményének, hogy tehetnek a menekültekről „borzalmas” kijelentéseket egyes politikusok, mint Donald Trump volt amerikai elnök, Orbán Viktor magyar miniszterelnök vagy mások, a maradásra nem jogosult menedékkérőkkel ők sem tudnak mit kezdeni, ha az adott ország nem fogadja vissza ezeket az embereket.

A megoldás „egyetlen reális esélye” szerinte a migrációs partnerségi megállapodás a származási országokkal és a tranzitországokkal. Ezekben a megállapodásokban Németország megnyitja a munkavállalási célú szabályozott, legális bevándorlás lehetőségét a Németországban tartózkodásra nem jogosult emberek visszafogadásáért cserébe – fejtette ki Olaf Scholz.

Jelenleg a „különleges hadművelet” az egyetlen eszköz Oroszország céljainak elérésére Ukrajnában – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.

„Ukrajna ügyében semmi sem változik. A különleges hadművelet folytatódik, mert most ez az egyetlen eszköz az országunk előtt álló célok elérésére” – mondta Peszkov Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnöknek arra a felhívására válaszolva, hogy haladéktalanul kössenek tűzszünetet Ukrajnában.

A magyar emberekre nézve a háború aggasztó és veszélyes, a világháború veszélye „nem irodalmi túlzás” – jelentette ki a miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor kifejtette: Magyarországon természetesnek tűnik, hogy ha egy háború egyre véresebb és brutálisabb, és az áldozatok száma mindkét oldalról már jóval százezer fölött van, az megtorpanásra kényszerítené az embereket, és akik a háborút kívülről támogatták eddig, azok is inkább a béke felé mozdulnának el.

Azonban nem így van, a háború helyett a béke mellé álló országok és vezetők száma egyáltalán nem növekedett, „hiába egyre brutálisabb a háború, hiába egyre véresebb, mégis a tűzszünet és a béke mellett érvelő európai vezetők száma nem nő” – jelentette ki a kormányfő.

Kitért arra:

az európai emberek azért elindultak a béke irányába, azonban a vezetőket ez még nem érte el, tehát egyelőre Európa nagy része továbbra is háborúpárti álláspontot képvisel, „és egyre durvább eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére”.

Azt mondta: közel vagyunk hozzá, hogy elfogadott kérdéssé váljon az európai vezetők közötti beszélgetésben, hogy valamilyen békefenntartó típusú csapatokat küldhetnek-e az Európai Unió tagállamai; közel vagyunk ehhez a korábban átléphetetlennek hitt határhoz.

Orbán Viktor kifejtette: miután a háború a szomszédunkban van, a magyar emberekre nézve a konfliktus aggasztó és veszélyes, veszélyben van a biztonságunk.

Miután egyre újabb és nagyobb teljesítményű pusztító eszközök bevetéséről hoznak döntéseket, és a Nyugat egyre modernebb eszközöket bocsát az ukránok rendelkezésére, ezért meggyőződése, hogy a világháború veszélye „nem irodalmi túlzás”

– mondta a miniszterelnök.

Hozzátette: amikor azt mondják európai és amerikai vezetők, hogy ha ez így megy tovább, akkor megérkezhetünk a harmadik világháborúba, akkor ez első hallásra hihetetlenül túlzónak tűnik, de ez reális veszély ebben a pillanatban.

A kormányfő elmondta: mindenki érzi, hogy ez a konfliktus világháborúvá terebélyesedhet, és őt is elérheti. A nyugat-európai háborút támogató álláspont erkölcsi megalapozottságú, „a nyugatiak azt állítják, hogy azért kell ezt a háborút, illetve Ukrajnát támogatni, mert ez helyes dolog” – fogalmazott.

Hangsúlyozta:

Magyarország szerint viszont erkölcsi alapon a béke mellett kell állást foglalni, és a világ inkább a magyar állásponton van. Magyarország a globális többséghez tartozik: Európában kisebbségben van a véleménye, de a világban a többséghez tartozik

– jelentette ki.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a direkt és indirekt nyomások, zsarolások mindennaposak, „bele akarnak bennünket préselni ebbe a háborúba”. Ugyanakkor ez egy olyan súlyú ügy, amelyben nem lehet megkerülni a nemzeti parlamentet. Azt a kérdést, hogy Magyarország részt vegyen-e, és ha igen, milyen formában a háborúban vagy ki akarjon maradni, csak egyetlen helyen dönthetik el megkérdőjelezhetetlenül, és ez a magyar parlament – emelte ki.