Házkutatás az Európai Néppártnál

Razziát tartott a belga rendőrség az Európai Néppárt (EPP) brüsszeli székházában az Euractiv.com forrásai szerint.

„A belga rendőrök április 4-én rajtaütöttek a párt Rue du Commerce utcai székházának első és harmadik emeletén” – idézi egyik forrását az uniós ügyekkel foglalkozó portál. Az első információk szerint a házkutatás során a hatóság számítógépeket foglalt le, mert a gyanú szerint azok értékes információkat rejthetnek a 2019-es uniós választási kampány során állítólag elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban.

Az ügy főszereplője Mario Voigt CDU-s törvényhozó, aki a néppárt digitális kampányának felelőse volt, így döntő szerepe lehetett abban, hogy a választási központ tisztázatlan körülmények között egy türingiai céggel kötött szerződést a pártszövetség internetes kampányának megszervezésére. Voigt jelenleg egyébként a CDU Türingiai elnöke.

Az Euractiv hozzátette: a razziáról és annak céljáról a rendőrség egyelőre nem adott ki hivatalos tájékoztatást.

Rövid közleményében az EPP megerősítette, hogy „a belga és a német rendőrhatóságok képviselői április 4-én meglátogatták a párt brüsszeli székházát”, hozzátéve, hogy „a látogatás összefüggésben van egy folyamatban lévő nyomozással.”

„A párt teljeskörüen együttműködik a hatóságokkal, és minden releváns információt és dokumentumot átad a rendőröknek” – fűzték hozzá.

Az Európai Néppártba tartozó több párt is elégedetlen a pártcsaládot vezető Manfred Weber munkájával – írtja az Euronews. A portál szerint aggályosnak tartják, hogy a politikus a párt megkérdezése nélkül kezdett tárgyalásokba Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Sokaknak szúrja a szemét továbbá, hogy két fizetést is felvesz.

Weber helyzete ingatag, ugyanis – olvasható a cikkben – alig vannak szövetségesei. A vele szemben táplált indulatokat pedig egyre fokozza, hogy Weber gyakran úgy nyilatkozik a sajtónak, vagy tesz lépéseket bizonyos ügyekben, hogy előtte nem egyeztet a párt vezetőségével. Erről már az Euractiv számolt be egy névtelenséget kérő néppárti politikus nyilatkozata alapján. A legnagyobb szálka szerinte az volt, hogy a közelmúltban Weber tárgyalásokat kezdett Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, akit a centrista néppártban többnyire radikálisnak tartanak. Leginkább a Weber hátországának számító német CDU/CSU ellenez bármiféle együttműködést az Olasz Testvérekkel, amely egyébként az Európai Konzervatívok és Reformisták pártszövetségéhez tartozik.

Weber 2022. május 31-én lett az Európai Néppárt elnöke, amiért külön juttatásban részesül. Mindemellett fenntartja a Néppártban betöltött frakcióvezetői posztját is az Európai Parlamentben, amiért szintén fizetést kap. Az Euractivnak nyilatkozó néppárti politikus szerint a dupla fizetésről senkivel sem egyeztettek. A cikkből kiderül továbbá, hogy Webernek jelenleg két erős szövetségese van: a görög miniszterelnök és az osztrák kancellár, Karl Nehammer. Görögországban azonban idén nyáron választásokat tartanak, és egyelőre nem Micotákisznak áll a zászló. Ha kikap, könnyen magával ránthatja Webert.

Miközben a szocialista és liberális politikusok dühöngenek az őket érintő korrupciós botrány miatt, addig a jobboldal azon dolgozik, hogy egyesítse az erőit – hívta fel a figyelmet a Politico. A brüsszeli lap rávilágít: nem véletlen, hogy az elmúlt hónapokban egymás után keresik fel meghatározó uniós politikusok az olasz miniszterelnököt.

Az Európai Parlament néppárti frakcióvezetője már január elején felkereste az olasz kormányfőt, hogy az EPP és az ECR közötti szövetség jövőjéről tárgyaljanak. Giorgia Meloni ugyanis az elnöke a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek elnevezésű képviselőcsoportnak. A két politikai tömörülésnek egy közös célja biztosan van, háttérbe akarják szorítani a szocialistákat és a liberálisokat.

Számos kérdésben azonban nincs egység az EPP és az ECR között. Ilyen például a migráció, az LMBTQ-jogok, valamint a nemzeti szuverenitás kérdése.

A Politico úgy fogalmazott: az előrejelzések szerint a 2024-es EP-választáson az ECR képviselőcsoport biztosan növelni tudja támogatottságát, miközben az elmúlt években meggyengült Néppártnak szövetségesre lesz szüksége, hogy megtarthassa a legfontosabb pozíciókat az uniós intézményekben, anélkül, hogy a szocialistákkal, a liberálisokkal vagy a Zöldekkel kellene egyezkednie.

A Politico szerint az EPP nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt években, míg az ECR egyre népszerűbb. A brüsszeli lap szerint viszont aggodalomra ad okot, hogyha a két párt szövetséget köt, akkor még nagyobb hatalomhoz juthatnak a radikális jobboldali vezetők.

Az EPP főtitkára azt nyilatkozta, hogy nyitott az együttműködésre. A Néppárt egy része azonban már az összefonódás gondolatától is frászt kapott.

Az EPP lengyel delegációjának vezetője közölte: öngyilkosság lenne egyesíteni az erőiket, mivel az azt jelentené, hogy összeállnának az euroszkeptikus, szélsőjobboldali erőkkel, akik nem erősebb, hanem gyengébb Európát akarnak.

A német kereszténydemokraták is szkeptikusak. Attól tartanak, hogy az EPP–ECR szövetség megnyitja az utat a radikális jobboldal előtt, és olyan politikusok kerülhetnének vezető pozíciókba, akik korlátozottabb hatáskört akarnak adni Brüsszelnek.

Szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy egy EPP–ECR együttműködés megváltoztathatja az erőviszonyokat az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban is.

Politikai elemzők szerint az egyezséget veszélybe sodorhatja, hogy Giorgia Meloni jó viszonyt ápol a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral, akitől rettegnek Brüsszelben.

Emellett az is beárnyékolja az együttműködést, hogy Meloni azt követeli, hogy Brüsszel reformálja meg a menekültügyi szabályokat, helyezzen nagyobb hangsúlyt a külső határok védelmére. Szintén rossz pont Meloninak, hogy ellenzi az LMBTQ-propagandát.

Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztségviselő úgy fogalmazott: érezhető, hogy már elkezdődtek az alkudozások és a szövetségesek keresése Brüsszelben, arról azonban sokan megfeledkeznek, hogy a nemrég kirobbant korrupciós botrányba még több tucat EP-képviselő bukhat bele.

Magasabb presztízsű, kevesebb felelősséggel, de ugyanolyan fizetéssel járó tanácsadói pozíciót kapott Henrik Hololei, a bizottság lemondott vezető közlekedési tisztviselője, aki Katarba tartó ingyenes repülőutak elfogadásával került a korrupciós vádak kereszttüzébe. Az észt tisztviselő szerint az ügyét nyomon követő Politico hírportál miatt kellett távoznia. Uniós tisztviselők szerint az EP korrupciós botránya miatt Hololei rossz fényt vetett a bizottságra, amely már tarthatatlan volt.

Lemondott posztjáról Henrik Hololei, az Európai Bizottság észt származású vezető közlekedési tisztviselője – hívta fel a figyelmet a Politico brüsszeli hírportál. Az észt tisztségviselő nem marad munka nélkül, ugyanis tanácsadói pozíciót kapott az Európai Bizottság nemzetközi partnerségi osztályán (INTPA) – amely presztízsben felülmúlja korábbi pozícióját.

Egy magasrangú uniós tisztviselő szerint a váltás „ára”, hogy Hololei ugyan megtarthatja rangját és fizetését, de elveszíti vezetői feladatait és beosztottjait – tehát kevesebb felelősséget kap ugyanannyi pénzért.

Henrik Hololei botránya

Mint arról lapunk is beszámolt korábban, már a saját kollégái is munkája felfüggesztésére szólították fel Hololeit, hiszen vizsgálat folyt ellene, miszerint ingyenes repülőjegyeket fogadott el a katari kormánytól, éppen akkor, amikor csapata az európai légtér Katar előtti megnyitásáról tárgyalt Dohával. Már az elmúlt hetekben felmerült az, hogy a tisztségviselő esetleg a fordítási főigazgatóság élére kerülhet, vagy tanácsadói munkát kaphat. 

A Politico brüsszeli hírportál közlése szerint a közlekedési tisztségviselő 2015 és 2021 között összesen kilenc alkalommal repült business osztályon a Qatar Airways katari légitársasággal.

Szokatlan lépés a pozicióváltás az EU-ban

– mondta Hololei az észt ERR hírportálnak bejelentését követően. A portálnak a tisztviselő a Politicót hibáztatta azért, hogy el kellett hagynia „szeretett munkáját”.

Míg egy uniós tisztviselő megerősítette, hogy az EP korrupciós botránya miatt, „a rossz időzítés” fényében kellett Hololei-nek távoznia – ám ez felveti a kérdést: az EP botrányának hiányában megúszta volna az ingyen repülőutak elfogadását a bizottsági tisztviselő?

Mint arra a Politico is emlékeztet, az „álláscsere szokatlan lépés az EU-n belül, ahol a jelentősebb pozíciókat nem szokás cserélni, különösen nem a ciklus végéhez közeledve”. 

A lap beszámolója szerint az iparág hiányolni fogja Hololeit szakértelme miatt.

Biztos is lehetett volna

Henrik Hololei 2015 óta állt az EU közlekedési törvényhozó apparátusának élén és noha a háttérben dolgozott, meghatározó mozgatórugója volt az uniós bürokráciának.

Bukásáig sokan azt is felvetették, hogy a jövő évi európai parlamenti választásokat követően ő kaphatná meg Észtország biztosi pozícióját, ezzel megkoronázva a több mint két évtizedes uniós karrierjét.