RETRO RÁDIÓ

Hazánk kilép a Nemzetközi Beruházási Bankból

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2023. 04. 13. 17:54

Visszahívjuk a delegáltakat.

A szerdai amerikai bejelentés után a kabinet áttekintette az Nemzetközi Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy visszahívja a delegáltjait – értesült a Világgazdaság.

A szerdai bejelentés fényében a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait.

David Pressman amerikai nagykövet Budapesten jelentette be, hogy az Egyesült Államok szankciós listára tette a magyarországi központtal működő NBB-t, illetve három vezetőjét. Közülük ketten orosz állampolgárok, egy pedig magyar: Laszlóczki Imre, a bank alelnöke.

A diplomata arról beszélt, hogy az Egyesült Államok több mint ötven intézményre (köztük az NBB-re) és személyre vetett ki szankciókat, mert véleményük szerint „Oroszország pártját fogják.” A szankciókkal akarják elérni, hogy Oroszország kevésbé férjen hozzá a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Mint mondta, az USA nem ért egyet azzal, hogy „Magyarország vendégül látja” a pénzintézetet, amelynek vezető tisztviselői diplomatakiváltságokkal rendelkeznek. Ez szerinte olyan probléma, amelyet muszáj megoldani. Azt is leszögezte továbbá, hogy az USA fontos szövetségesének tekinti Magyarországot, és konstruktív kapcsolatot kíván fenntartani vele.

A gazdasági portál információi szerint

a kormány megvizsgálta az NBB körüli kérdéseket, és arra a döntésre jutott, hogy nem képviselteti tovább magát a nemzetközi pénzintézetben.

Mit lehet tudni az orosz bankról?

Az 1970-es alapítású NBB eredetileg a KGST-országok bankja volt, és a tagországok vállalatait hitelezte. A jelenlegi fő tevékenységei szerint kis- és középvállalkozásokat támogat a bank tagországaiban, valamint a társadalmilag jelentős infrastrukturális projektek finanszírozásában vesz részt. Az NBB székhelye 2019 óta Budapesten van. Ennek előzménye, hogy 2018 végén a kormányzótanácsi ülésén a tagállamok egyhangúlag támogatták a költözést. Magyarország még 2014 októberében írt alá egyetértési nyilatkozatot az NBB-tagságának tervezett megújításáról,

miután a bank tevékenysége a 2010-es évek elején a modern nemzetközi normákhoz igazodva gyökeresen átalakult.

Ezt bizonyítja, hogy az NBB az ENSZ-nél multilaterális kormányközi fejlesztési bankként bejegyzett intézmény, amelynek célja a társadalmi és gazdasági fejlesztés, a jólét és a gazdasági együttműködés elősegítése a tagállamokban. Az orosz és a magyar fél új kormányközi megállapodás keretében átdolgozták a bank alapítását és működését szabályozó dokumentumokat is. Az akkori tájékoztatás szerint új alapokra helyezett bank céljai, működési stratégiája és hitelezési mechanizmusa egybevágott a magyar nemzetgazdaság fejlesztésére kidolgozott elképzelésekkel, és illeszkedett a keleti nyitás politikájához.

Miért volt tagja az orosz banknak Magyarország?

Az NBB legnagyobb tulajdonosa jelen állás szerint Oroszország 45,44 százalékkal, majd Magyarország következik 25,27 százalékkal. Kuba részesedése 2,83 százalék, Mongóliáé 1,8 százalék, Vietnámé pedig 1,26 százalék. Egészen a közelmúltig Csehország és Szlovákia is tagja volt a nemzetközi pénzintézetnek, Bulgária és Románia jelenleg is tag, igaz, a napvilágot látott hírek szerint a bolgárok augusztus 15-től megszüntetik a részvényesi tagságukat.

Mindenesetre a régiós országok tagságának oka, így a magyar jelenlété is, egészen egyszerű – mutatott rá a Világgazdaság:

az NBB Kelet-Közép Európában elvitathatatlanul fontos szerepet játszott, ezért volt tagja Magyarország is.

Csakhogy az orosz–ukrán háború kitörése óta, az arra válaszul adott nyugati szankciók miatt az NBB-t a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti, arról lehetett hallani, hogy legkésőbb 2023 májusában kénytelen lesz átstrukturálni a kötvényeit, így pedig nem volt értelme fenntartani a magyar jelenlétet – tette hozzá a portál.

Az Egyesült Államok több mint ötven személyt és intézményt sújtott büntetőintézkedéssel oroszországi kapcsolatai miatt, többek között a Nemzetközi Beruházási Bankot (IIB) és Laszlóczki Imrét, az IIB magyar alelnökét, Magyarország korábbi kazahsztáni és azerbajdzsáni nagykövetét – jelentette be David Pressman budapesti amerikai nagykövet szerdai rendkívüli nemzetközi sajtótájékoztatóján.

A Washington által szankcióval sújtott személyek között szerepel az IIB több más vezetője is, többek között Nyikolaj Koszov, az IIB elnöke és Georgij Potapov, az IIB kormányzótanácsának elnökhelyettese is.

Aggódunk amiatt, hogy a magyar kormány továbbra is szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal” – fogalmazott a budapesti amerikai nagykövet.

Az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgető óriásplakátok jelentek meg a napokban országszerte, amelyek az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által támogatott Facebook-csoport megbízásából készültek.

A plakáton látható felirat szerint a kampány a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából készült, és az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége támogatta.

(Kép forrása: Telex)

Az Facebook-oldalt az USA budapesti nagykövetségének támogatásával a Flow PR (Splendidea Communications Kft.) kommunikációs ügynökség üzemelteti.

Az Ad Library adatai szerint 138 millió forintot költöttek Facebook-hirdetésekre 2019 óta, ezzel a tizenharmadik helyet foglalják el a legnagyobb magyar politikai-közéleti hirdetők listáján.

 

A Biden-féle amerikai adminisztráció a hírek szerint szankciókat tervez bevezetni Magyarországgal szemben

Deák Dániel a XXI. Század Intézet vezető elemzője mindeközben közösségi oldalán arról számolt be, hogy „a Biden-féle amerikai adminisztráció a hírek szerint szankciókat tervez bevezetni Magyarországgal szemben a háború kapcsán képviselt békepárti álláspontja miatt”.

Az elemző szerint az amerikai kormányzat azt akarja egyebek mellett elérni, hogy Magyarország az oroszokkal fenntartott minden gazdasági kapcsolatát adja fel, és álljon be a háborút támogató országok sorába.

Szintén friss hír, hogy az amerikai hírszerzés poloskával hallgathatott le magyar vezetőket. 

Mindeközben Emmanuel Macron francia elnökre is kiakadtak az amerikaiak, és árulózzák amiatt, hogy vasárnap arról beszélt: Európának nem szabad vazallusként mindenben követnie az amerikaiakat” – tette hozzá Deák Dániel.

Az amerikaiak rombolják a nyugati szövetségesi rendszert

A szakértő továbbá kiemelte: „ez az amerikai viselkedés nem vezet jó útra, rombolja a nyugati szövetségesi rendszert. Ha valóban barátként és szövetségesként tekintenek az európai országokra, akkor úgy is kellene viselkedniük, nem pedig gyarmattartóként. Lehetne ezt jól is csinálni: a Donald Trump vezette amerikai kormány például az akkor hazánkba akkreditált nagyköveten keresztül jelentősen javította a két ország kapcsolatát. A magyar kormány azóta nem változott, sokkal inkább az amerikai vezetés változtatott negatív irányba a hozzáállásán…”

Ismét hangot adott Emmanuel Macron annak a meggyőződésének, hogy Európának nem kellene mindenben az Egyesült Államokat követnie világpolitikai kérdésekben. A francia elnök egy interjúban ezúttal arról beszélt, hogy Tajvan kérdésében sem az amerikaiakhoz, sem a kínaiakhoz nem kell alkalmazkodni. Macron azt is mondta: Európának fel kell ébrednie, különben vazallussá válik.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus” – ilyen, meglepően

erős kijelentésekkel tarkított nyilatkozatot adott úton hazafelé Kínából

a francia köztársasági elnök, aki korábban háromnapos, hivatalos látogatást tett a távol-keleti országban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kíséretében – számolt be az M1 Híradója.

Nem az alkalmazkodás a feladat

Macron a Les Échos című vezető gazdasági lapnak adott nyilatkozatában kijelentette:

„Európának sem az Egyesült Államokat, sem Kínát nem kell követnie a tajvani kérdésben”.

Cáfolta, hogy „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz.” A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.

A lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.

Emmanual Macron szerdán kezdte meg látogatgatását Kínában. Elemzők szerint a francia elnök – kimondatlanul – azért utazott Pekingbe, hogy megakadályozza Kína esetleges „végzetes döntését” azaz, hogy katonailag támogassa Moszkvát. A tárgyalások hangsúlya azonban nagyon hamar inkább a gazdaság felé terelődött.

„Kereskedni akarunk önnökkel”

„A mi megközelítésünk nem Kína-ellenes, hanem Európa-párti. Mi európaiak kereskedni akarunk önnökkel, tiszteletben tartva, hogy a kínai elnök Kína-barát eltökéltséggel rendelkezik, mi pedig Európa-párti elszántsággal” – mondta Emmanuel Macron azon a megbeszélésen, amelyen Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett.

„Kínának és Európának meg kell őriznie a világ békéjét és stabilitását és

össze kell fognia a globális kihívásokkal szemben”

– jelentette ki a kínai elnök.

A Poltico rámutat: míg Emmanuel Macront a legnagyobb pompával, kiemelt elbánásban részesítették, állami banketten ünnepelték, katonai parádéval és ágyúlövésekkel fogadták a Tiananmen téren, addig

az Európai Bizottság vezetőjét alig hívták meg egy-egy programra.

Elhatárolódott Von der Leyentől

Volt olyan hivatalos kínai sajtóorgánum, amiben azt írták, hogy „Ursula von der Leyen egy jól ismert USA-párti személyiség, aki kiárusítja Európát.” Emmanuel Macron később el is határolódott az Európai Bizottság elnökének múlt heti beszédétől, amelyben Kínát bírálta.

Azt, hogy Európának függetlenednie kellene az Egyesült Államok döntéseitől, már korábban is megfogalmazta a francia elnök. Egy tavaly decemberi interjúban arról beszélt:

Európának nem szabad függő viszonyba kerülnie az Egyesült Államokkal.

Erre reagált akkor a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor Twitter-oldalán akkor azt írta: „Igaza van Emmanuel Macron elnöknek: az orosz-ukrán háború költségei nem azonosak az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Ha azt akarjuk, hogy az európai ipar fennmaradjon, gyorsan kezelnünk kell az európai energiaválságot. Legfőbb ideje újraértékelni a szankciókat!”

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.