kulcsár edina
Létrehozva: 2023.04.20.
Guruló dollárok: Újabb részletek
A buszoztatási botrány sok mindent leleplez.
Már a Nemzeti Adó- és Vámhivatali (NAV) vizsgálja az egyesült ellenzék kampányfinisben történt buszoztatását – értesült a Magyar Nemzet. A tavaly március 15-i rendezvény tömegének biztosítására ugyanis közel százmilliót költhetett a baloldal, amit a külföldi pénzekből kitömött, Bajnai Gordon fémjelezte DatAdat, illetve a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom finanszírozhatott.
Büntetőeljárásban vizsgálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a baloldal tavalyi buszoztatási botrányát – derült ki a Magyar Nemzet által megismert NAV-határozatból.
A történet előzményéről a Mandiner számolt be, miszerint a Bajnai Gordonhoz kötött DatAdat Professional Kft. összesen több mint 50 millió forintot, míg a Márki-Zay Péter nevével fémjelzett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) mintegy 40 milliót költött buszos utaztatásra, illetve személyszállításra tavaly márciusban.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a hatpárti baloldali összefogás a Műegyetem rakparton tartott nagygyűlést tavaly a választások előtt, akkor a szervezők büszkén számoltak be róla, mekkora tömeg gyűlt össze az eseményre, noha a felvételek tanúsága szerint nem volt jelentős a sokaság.
A portál cikkében úgy fogalmazott, hogy a baloldalhoz köthető, az amerikai kampányfinanszírozási ügyben is érintett DatAdat az ellenzéki összefogás március 15-i, Donald Tusk közreműködésével megtartott kampányrendezvényével összefüggésben bízhatott meg egy személyszállítással foglalkozó vállalkozást autóbuszos szolgáltatással.
Ugyanezzel a céggel márciusban – a Mandiner információi szerint – az MMM is szerződött, mégpedig a fenti összegben. Ezek nyomán az egyesült ellenzék több száz, egyenként ötvenfős busznyi résztvevőt fuvarozhatott az eseményre, ami kétséges, tekintve, hogy alig akad olyan cég, aminek ekkora kapacitása lenne.
Az ügyben a közérdekű bejelentéseiről ismertté vált Tényi István tett feljelentést költségvetési csalás gyanújával. Tényi arról tájékoztatta lapunkat, hogy feljelentését az amerikai pénzek ügyében „folyamatban lévő büntetőeljárásban tett beadványként” kezeli a NAV.
Külföldi milliárdok a baloldal kampányára
Ismert, a dollárbaloldal botránya tavaly augusztusban robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében arról számolt be, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Márki-Zay elárulta, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által fémjelzett Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől.
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik. Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott többek között az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója. A legnagyobb szeletet egyébként a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának, amelyhez másfél milliárd forint érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vette át a rendőrségtől a baloldalnak utalt külföldi pénzek ügyében indult nyomozást – értesült a Magyar Nemzet. A nyomozó hatóság azután rendelt el sikkasztás és pénzmosás miatt eljárást, hogy nyilvánosságra került, az ellenzék tavalyi választási kampányát milliárdokkal segítették az Egyesült Államokból.
Már nem a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), hanem a NAV folytatja azt a sikkasztás és pénzmosás miatt indult nyomozást, amit még tavaly rendelt el a hatóság az ellenzékhez juttatott amerikai pénzek vonatkozásában – derült ki az ORFK Kommunikációs Szolgálatának lapunk megkeresésére küldött válaszából. Kerestük az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészséget is, tőlük azt a választ kaptuk, hogy az ügyben eddig még senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként.
A dollárbaloldal botránya tavaly augusztusban robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, az ellenzék egykori közös miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hang Gulyáságyú című podcastjében arról számolt be, hogy még június közepén is érkezett több száz millió forintos támogatás az Egyesült Államokból. Márki-Zay elárulta, hogy a Karácsony Gergely volt tanácsadója, Korányi Dávid által fémjelzett Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől.
Az első hírek még arról szóltak, hogy több mint 1,8 milliárd forintnyi dollár a Korányi Dávid vezette Action for Democracy nevű szervezeten keresztül érkezett a baloldalhoz. Mivel az amerikai pénzek miatt sérülhetett az ország szuverenitása, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is vizsgálódik. Később egy nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentésből az is kiderült, hogy az Action for Democracy nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának utalt, hanem egymilliárd forintot kapott az Ezalényeg.hu nevű ellenzéki propagandalap kiadója. A legnagyobb szeletet egyébként a Bajnai Gordonékhoz köthető DatAdat nevű cég hasította ki magának, amelyhez másfél milliárd forint érkezett részben a magyar címzettektől, részben közvetlenül a tengerentúlról.
Azóta újabb, a minősítés alól feloldott titkosszolgálati dokumentum került napvilágra, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy nem egy, hanem két nagy külföldi támogató szervezete van a dollárbaloldalnak: az amerikai Action for Democracy mellett egy svájci alapítvány is közel egymilliárd forintot utalt. A svájci utalások a baloldali előválasztási időszak kezdetétől indultak, 2021 szeptembere és 2022 februárja között zajlottak öt részletben.
Az ügyben nyílt nyomozások is indultak, a DatAdattal összefüggésben a rendőrség személyes adattal való visszaélés, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek vonatkozásában emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást vette át az adóhatóság.
– Nem tudja tartani az Állami Számvevőszék a törvényben előírt, a tavalyi választáson egy százalék feletti eredményt elért pártok kampányköltéseinek ellenőrzési határidejét, miután a vizsgálatok alatt különleges és összetett jelenségekre bukkantunk – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke korábban az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol a 2022-es országgyűlési választáson felhasznált kampánypénzek vizsgálata is napirenden volt. A hivatal elnöke a kampánypénzek ellenőrzésének állásáról tartott előadásában elmondta, az ellenőrzés során olyan körülményekre derült fény, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hatáskörébe tartoznak, ezért az április 8-i határidőre az ÁSZ jelentése nem lesz kész. – Az ellenőrzésekből azt látjuk, hogy
a kampányra fordított összegeknél a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) egy külföldi gazdasági társaságot is megbízott olyan feladatokkal, amelyeket itthon is megrendelt, így a teljesítési igazolások hitelességénél felmerül a kettős gazdálkodás – hangsúlyozta.
Windisch László arról is beszélt, hogy a törvényi előírás szerint a hivatal a pártok kampányköltéseit vizsgálja, de a törvény arra is lehetőséget ad, hogy ha egy nem politikai párt érintettsége is felmerül a finanszírozásban – jelen esetben a Mindenki Magyarországa Mozgalom –, akkor az ÁSZ vizsgálhatja ennek hitelességét is. – Márki-Zay Péter maga nyilatkozott arról, hogy támogatta az ellenzéki pártok kampányát, ezen pártok elnökei pedig a megkeresésünkkor egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról, hogy a mozgalom közvetlenül a kampányhoz köthető eseményeket támogatott – mondta az ÁSZ elnöke.
Kitért a titkosszolgálati jelentésekre is, amelyek nyilvánosságra hozott részeiből tudni lehet, hogy külföldről is érkezett támogatás a Márki-Zay-féle mozgalomnak. – A nemzeti szuverenitás támadása az, ha a pártok kampányát külföldi szervezetek is finanszírozták, az ÁSZ ellenőrzése ezt is vizsgálja – mondta. Hangsúlyozta,
az MMM nem párt, de pártként viselkedett, miniszterelnök-jelöltet adott, részt vett a kampányban és a döntésekben. Összehangoltnak tűnik az, hogy volt hat párt, amibe egy civil szervezetet bevontak.
Az ÁSZ elnöke március közepén tájékoztatta Bánki Eriket, a gazdasági bizottság fideszes elnökét, hogy vizsgálatot indított a guruló dollárok ügyében. Windisch László akkor úgy fogalmazott,
„igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok”.
Bánki Erik ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek korábban úgy fogalmazott, önmagáért beszél, hogy a levél szerint az ÁSZ elnöke olyan visszaélésekre bukkant, ami miatt az egyéves törvényi határidőig nem tudja lezárni a számvevőszék a parlamentbe jutott pártok kampányköltéseinek ellenőrzését. Mint hangsúlyozta, ilyen még nem volt, amióta az átláthatóságot biztosító jogszabály megszületett.
– A levélben említi a számvevőszék elnöke a parlament nemzetbiztonsági bizottsága által nyilvánosságra hozott adatokat, a vizsgálat során pedig megerősítették, hogy a guruló dollárok nagy része a baloldali pártok kampányában landolt. Az ÁSZ vezetője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökéhez fordult, ami ráadásul azt feltételezi, hogy további, adózással kapcsolatos jogsértések történhettek a felhasználás során – húzta alá Bánki Erik. Szót ejtett arról is, hogy a levél szerint a számvevőszék elnöke olyan számlákra bukkant, ami alapján
felmerül a gyanú, hogy az elszámolások nemcsak a pártfinanszírozási törvényt, hanem az adózás rendjét is sértik,
amihez a NAV elnökétől kér megerősítést, valamint további információkat.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
