Erőszakoskodhatott egy brüsszeli politikus

Nemi erőszakkal vádolják az Európai Parlament (EP) egy baloldali politikusát, a görög Alexisz Georgouliszt, akinek mentelmi jogának felfüggesztését már kezdeményezték is a belga hatóságok. Az Euractiv hírportál értesülései szerint állítólag az EP egy korábbi tagja az áldozat, aki most az Európai Bizottságban dolgozik, emellett tagja a görög szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalomnak (Pasok). Az áldozat nevét nem hozták nyilvánosságra, ám a portál azt írta a hölgy Facebook-bejegyzésére hivatkozva, hogy az eset még 2020 elején történt, miután az áldozat azonnal panaszt nyújtott be.

Négy hónappal később, 2020 májusában úgy éreztem, készen állok arra, hogy kiadjam a bántalmazó nevét a belga hatóságoknak; egyedül ők felelősek az ügyért – fogalmazott az áldozat. 

ZT AZONBAN NEM TUDNI, HOGY MIÉRT CSAK MOST, A PANASZ BENYÚJTÁSÁT KÖVETŐEN HÁROM ÉVVEL INDULT ELJÁRÁS ALEXISZ GEORGOULISZ ELLEN.

Brüsszeli jogászok szerint a hatóságok már évekkel ezelőtt elindíthatták a vizsgálatot, azonban csak most állt elegendő információ rendelkezésre ahhoz, hogy a görög politikus mentelmi jogát felfüggesszék. Az EP-képviselő ugyanakkor azt állítja, nem tudott a panaszról, ügyvédei pedig ragaszkodnak ártatlanságához.ALEXISZ GEORGOULISZT KEDDEN AZONNALI HATÁLLYAL MENESZTETTE PÁRTJA, AZ ALEXISZ CÍPRASZ VEZETTE BALOLDALI SZIRIZA.

"Nincs tolerancia, nincs eltussolás, nem számít, ki milyen magas pozícióban van" – reagált az ügyre a párt elnöke.

A kormányzó görögországi Új Demokrácia párt azonban kérdőre vonta riválisát, feltételezve, hogy a Szirizának már korábban tudomása volt az ügyről. Az Euractiv úgy értesült,

A BALOLDALI PÁRT AZONNAL VIZSGÁLATOT INDÍTOTT, EREDMÉNY VISZONT NEM SZÜLETETT.

Az Alexisz Georgoulisz körüli botránynak nemcsak uniós szinten, hanem a görög belpolitikában is nagy jelentősége van, ugyanis május 21-re tűzték ki a parlamenti választásokat A Europe Elects portál múlt héten közölt felmérése szerint az Új Demokráciának a legnagyobb a támogatottsága, 35,6 százalékponttal vezeti a listát. Utána következik a Sziriza 30,2 százalékpontos támogatottsággal, a harmadik helyet pedig a Pasok foglalja el, mindössze 10,8 százalékpontos támogatottsággal.

A Magyar Nemzet arról számol be cikkében, hogy egyre több európai parlamenti képviselő követeli, hogy az Európai Bizottság tisztázza, hány ingyenes utazáson vettek részt a Bizottság tisztviselői, akiknek sajtóinformációk szerint több ízben lobbisták és ügyvédi irodák fizették a kiküldetéseit.

Az EU versenyjogi tisztviselői tavaly 150 olyan kiküldetésen vettek részt, amelyet részben vagy egészben harmadik felek fizettek – közölte a Bizottság a brüsszeli Politicóval. Ezek közül 23 kiküldetést legalább részben ügyvédi irodák, tanácsadó cégek és gazdasági csoportok finanszíroztak. 

Újabb botrány van kibontakozóban

FORRÁS: ANADOLU AGENCY/DURSUN AYDEMIR

A leleplezés számos politikus szerint aggodalomra adhat okot.AZ ÁTLÁTHATÓSÁGÉRT KÜZDŐ POLITIKUSOK SZERINT AZ IPARÁGI LOBBISTÁK, A VILÁG LEGNAGYOBB VÁLLALATAI ÉS A LEGÉRTÉKESEBB ÜZLETI ÜGYLETEK SZABÁLYOZÁSÁÉRT FELELŐS UNIÓS TISZTVISELŐK KÖZÖTT MÁR ÍGY IS TÚL SZOROS A KAPCSOLAT.

„Ez sajnálatos" – mondta René Repasi, az Európai Parlament német S&D-képviselője a Politicónak. A képviselő szerint nagy a kockázata annak, hogy a Bizottság tisztviselői olyan cégek által fizetett utakon is részt vettek,

AMELYEKET A BIZOTTSÁG ÁLTAL VIZSGÁLT VÁLLALATOK FINANSZÍROZTAK.

A nyilvánosságra hozott információk fokozzák az Európai Unió nagy intézményeire nehezedő nyomást, amelyek már most is küzdenek az etikus magatartásuk hírnevének helyreállításáért egy sor korrupciós és összeférhetetlenségi váddal kapcsolatos botrány közepette.

A múlt hónapban a Bizottság megszigorította az utazási költségekre vonatkozó saját szabályait, miután a Politico feltárta, hogy az EU mobilitásért és szállítmányozásért felelős vezetője, Henrik Hololei saját maga írta alá ingyenes katari repülőútjait. A tisztviselők az új szabályozások értelmében többé nem fogadhatnak el szponzorált utazást vagy szállást, kivéve, ha azt egyetemek, uniós kormányok és olyan nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ vagy a G20-ak fizetik.

Margrethe Vestager versenypolitikai biztos elmondta, hogy az uniós végrehajtó testület megvizsgálja azokat a kiküldetéseket, amelyek során a munkatársak tavaly ügyvédi irodáktól és gazdasági csoportoktól fogadtak el utazásokat.

Meg kell állapítanunk a tényeket

– mondta a biztos a Bizottság e heti strasbourgi ülésén.

Vestager hozzátette: szerinte túl korai lenne megmondani, hogy a Hololei utáni új szabályok elfojtják-e a tisztviselők utazási lehetőségeit. Mások azonban azt mondták, hogy az új rendszer hatásai már most is érzékelhetők. Több tisztviselő elmondta, hogy a Bizottság korlátozott költségvetése miatt kénytelenek voltak lemondani a konferenciákról vagy inkább távolról részt venni azokon.

Arianna Podesta, a Bizottság szóvivője elmondta: a fizetett utazásokat csak azokban az esetben fogadták el, amikor ez elősegítette a missziók érdekérvényesítő képességét. „Az ingyenes utazások elfogadása lehetővé tette a tisztviselők számára, hogy a Bizottság költségvetését a vizsgálatokkal kapcsolatos küldetésekre összpontosítsák."

A konferenciákon való felszólalások, előadások tartása és a tudományos vitákhoz való csatlakozás mindig is fontos részét képezte a Versenypolitikai Főigazgatóság érdekérvényesítő tevékenységének"– mondta Podesta, aki hozzátette, hogy a Bizottság a szénlábnyomának csökkentésére is törekszik, éppen ezért arra ösztönzi a személyzetet, hogy online vegyenek részt ezeken az eseményeken.

Szigorít az Európai Parlament a katari és marokkói diplomatákkal való kapcsolattartás területén - erről ír a Magyar Nemzet a Politico hírportálra hivatkozva. A lap szerint a brüsszeli korrupciós botrányban leginkább érintett két országon túl Kínával, Belorusszal, Iránnal és Oroszországgal kapcsolatban is korlátozásokat állapítottak meg a döntéshozók. A szabályok betartása azonban semmilyen szankcióhoz nincs kötve, így minimum kétséges, mennyire működhet az új rendszer.

Vezető európai parlamenti képviselők által csütörtökön zárt ajtók mögött tartott ülésen elfogadott új irányelvek szerint a képviselőknek és munkatársaiknak engedélyt kell kérniük a parlamenttől, ha meghívják az országok diplomatáit a parlament épületébe, és a törvényhozóknak tájékoztatniuk kell Roberta Metsola elnököt is, ha találkoznak velük - írja a Politico.

AZ IRÁNYELVEK AZONBAN NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰEK, AZAZ A KÉPVISELŐKET NEM SZANKCIONÁLJÁK, HA NEM TARTJÁK BE AZOKAT.

Egyszerű hivatalos utak nem, nemzetközi rendezvények igen

Céljuk elsősorban az, hogy tisztázzák, az európai parlamenti képviselők hogyan járjanak el, valamint hogy Metsola és a vezető köztisztviselők nagyobb rálátást kapjanak arra, hogy ki kivel találkozik. Eközben Belgiumban folyik a büntetőeljárás Eva Kaili, Marc Tarabella volt európai parlamenti vezetők és társaik ellen. A lépés ugyanakkor nem kapcsolódik a folyamatban lévő átláthatósági és etikai reformhoz, amelyet a parlament nyárig akar lezárni.

Tudnunk kell, hogy kivel és miért találkoznak. Azt hiszem, mindenki megérti, hogy ezentúl ezekre nem lehet szokásos ügymenetként tekinteni

– fogalmazott egy névtelenséget kérő európai parlamenti képviselő.

Roberta Metsola

FORRÁS: AFP/JOHN THYS

A DOKUMENTUM AZT IS TARTALMAZZA, HOGY A KÉPVISELŐK NEM UTAZHATNAK HIVATALOS ÚTON KATARBA VAGY MAROKKÓBA, AMÍG A KAILIÉK ELLENI BÜNTETŐJOGI VIZSGÁLAT TART. UGYANAKKOR NYITVA HAGYJA AZ AJTÓT AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐKNEK, HOGY RÉSZT VEGYENEK A KATAR ÉS MAROKKÓ ÁLTAL SZERVEZETT NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEKEN.

Ilyen például az Unió a Mediterrán Térségért nevű szervezet parlamenti közgyűlése, amely 44 ország törvényhozását – köztük az Európai Parlamentet – tömörítő formátum, és amelyet jelenleg Marokkó elnököl.

A DOKUMENTUM AZT IS KIMONDJA, HOGY AZOK A KATARI ÉS MAROKKÓI LOBBISTÁK, AKIK BEJELENTKEZTEK AZ ÚGYNEVEZETT ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSBA, „A FOLYAMATBAN LÉVŐ ELJÁRÁSOKRA TEKINTETTEL" NEM LÉPHETNEK BE A PARLAMENT TERÜLETÉRE.

Ennek az intézkedésnek a hatása azonban csekély a Politico szerint, mert az irányelvek csak azokra a lobbistákra vonatkoznak, akik önkéntesen jelentik be a nyilvántartásba, hogy tárgyalópartnereik Katarból vagy Marokkóból származnak – amit szinte biztosan nem mindegyikük tesz meg.

Nem csak a korrupciós botrány tette be a kaput

A dokumentum első alkalommal írásba foglalja az intézménynek az Oroszországgal, Belorusszal, Kínával és Iránnal való kapcsolatfelvételre vonatkozó, már meglévő megközelítését is.

A LEGSZIGORÚBBAN MEGFOGALMAZOTT IRÁNYELVEK OROSZORSZÁGRA ÉS BELORUSZRA VONATKOZNAK: A KÉPVISELŐKNEK TILOS HIVATALOS UTAKAT TENNIÜK EZEKBE AZ ORSZÁGOKBA, AMÍG AZ UKRAJNAI HÁBORÚ TART, ÉS AZ ÁLLAMOK KÉPVISELŐI SEM LÉPHETNEK BE AZ EURÓPAI PARLAMENTBE.

A Kínával és Iránnal kapcsolatos álláspont némileg különbözik, mivel mindkét rendszer szankciókkal sújtotta az európai parlamenti képviselőket. Az országok saját parlamenti képviselői nem kaphatnak meghívást az Európai Parlamentbe, és az európai parlamenti képviselők kínai és iráni utazásait csak akkor engedélyezik, ha az utazó csoportban van egy szankciókkal sújtott képviselő is. Roberta Metsola szóvivője úgy összegzett:

Megpróbálunk egy kicsit nagyobb rendet tenni a parlamentben.