Erősödik a Németországba irányuló illegális migráció

Erősödik a Németországba irányuló illegális migráció – írta a Bild című német lap kedden a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) és a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség adatait ismertetve.

A BAMF kimutatása szerint a január-februári időszakban 54 333 ember nyújtott be menedékjog iránti kérelmet Németországban, 85 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A szövetségi rendőrség szerint a menedékkérők három fő útvonalon érkeznek. Az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon kissé csökken a nyomás: míg tavaly 136 százalékkal nőtt az országot a Balkánon keresztül elérők száma, ez idén február végéig 28 százalékkal csökkent.

A Földközi-tenger középső medencéjén keresztül érkezők, vagyis a líbiai-tunéziai térségből Olaszországba átkelő, majd onnan Németországba továbbutazó menedékkérők száma viszont nagyságrendekkel emelkedett:

idén február végéig 21 ezren érkeztek ezen az útvonalon, ami 255 százalékos növekedést jelent.

Új fejlemény továbbá, hogy egyre több afgán állampolgár használja a Törökországból Olaszországba vezető tengeri útvonalat – állapította meg a szövetségi rendőrség.

Elemzésükben kiemelték, hogy ismét egyre nagyobb az úgynevezett keleti migrációs útvonal jelentősége. A menedékkérők ezen az útvonalon Oroszországon, Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül érkeznek Németországba. A tavalyi év azonos időszakához képest február 28-ig 141 százalékkal nőtt az ezen útvonalon érkezők száma.

Egyre több szíriai, afganisztáni és iraki menedékkérő irataiban szerepel oroszországi beutazási bélyegző, amivel kapcsolatban ugyan nincsenek arra utaló „konkrét adatok”, hogy Moszkva ismét menedékkérők révén igyekezne nyomást gyakorolni, az viszont megállapítható, hogy az orosz szervek nem lépnek fel aktívan az illegális migráció ellen – ismertette a Bild a szövetségi rendőrség elemzését.

A BAMF-hoz tavaly 226 467 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ez 52 százalékos növekedés az egy évvel korábbi 148 233-hoz képest.

Ennél több kérelmet az ország újraegyesítése óta csak öt alkalommal regisztráltak: a legutóbbi nagyobb menekülthullám éveiben, 2015-2016-ban, és a délszláv háború idején, az 1991-1993-as időszakban.

Az orosz támadás ellen védekező Ukrajnából nagyjából egymillió ember menekült Németországba, ők automatikusan, külön eljárás nélkül védelmet kaptak. Velük együtt 2022-ben minden korábbinál többen érkeztek Németországba a menekültügyi rendszer révén.

A római kormány erőfeszítései ellenére megnégyszereződött a 2023 januárja óta Olaszországba érkezett migránsok száma az előző év ugyanezen időszakához képest – közölte az olasz belügyminisztérium kedden.

A hivatalos adatok szerint idén eddig mintegy 27 ezer migráns érkezett tengeren Olaszországba, míg tavaly ugyanebben az időszakban mindössze 6543. Csak a múlt hétvégén 5573-an tették meg a veszélyes földközi-tengeri utat, és értek partot Dél-Olaszországban.

A Mediterranea nevű civil szervezet hétfőn felszólította Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt és Sergio Mattarella államfőt, hogy ne harcoljanak a civil szervezetek és hajóik ellen, hanem hagyják őket együtt dolgozni annak érdekében, hogy minél több emberéletet tudjanak megmenteni. A szervezet egyúttal arra kérte az Európai Uniót, hogy indítson közös mentési akciót a Földközi-tengeren.

Újabban a Lampedusa kikötőjében lefoglalt Louise Michel nevű NGO-hajó okoz feszültséget a hatóságok és a civil szervezetek között. Az olasz közlések szerint a hajó kapitánya, Reimar Beckert három mentőakciót hajtott végre líbiai és máltai vizeken, miközben figyelmen kívül hagyta az az olasz hatóságok kikötésre vonatkozó utasításait, és a megengedettnél jóval több embert vett fel a fedélzetre.

Eközben az olasz kormány igyekszik kibővíteni az országba érkezés legális útjait. Idén 82 705-en kaphatnak tartózkodási engedélyt az országban munkavégzés céljából, tizenháromezerrel többen, mint tavaly. Negyvennégyezer ember számára tartanak fenn engedélyt szezonális mezőgazdasági munkákra.

Több mint ötszáz határsértővel szemben intézkedtek a magyar határőrök hétvégén. A horvát határt is folyamatos nyomás alatt tartják az illegális bevándorlók. A tavaszias időjárás egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a számukra, ezért egyre többen indulnak el a hegyvidékes tájakra, hogy onnan próbáljanak meg az Európai Unió területére lépni. A szakértők szerint továbbra sem csökken a migrációs nyomás Európában.

Terepmintás és kék színű sátrak állnak a Szabadka környéki erdőkben. Körülöttük eldobált cigarettás dobozok, telefonkártyák és orvosi papírok. A határ menti övezetben bujkáló illegális bevándorlók gyakran változtatják táborhelyüket. A közelben húzódik a magyar határkerítés, amelynek a migránsok által megbontott elemei a szerbiai oldalon hevernek.

A szabadkai befogadóközpontban migránsokat csak elvétve látni, ugyanis napközben pihennek. Ramadán van, a muszlim böjt, amikor napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak.

A Szabadka külvárosához közeli makkhetesi erdő tele van illegális sátortáborokkal. A rendőrség rendszeresen járőrözik a környéken. Az illegális bevándorlókat időnként begyűjtik, a helyiek szerint azonban az utánpótlás folyamatos, taxisok hordják őket.

Folyamatos nyomás alatt tartják a migránsok a bosnyák–horvát határt is. Egyre többen indulnak el a hegyvidékes tájak felé, hogy onnan érjék el az Európai Uniót. Embercsempészek segítségével akarnak továbbjutni Bosznia-Hercegovinából. Az országban az egyik legkifizetődőbb illegális tevékenységnek számít az embercsempészet.

Az állítólagos segítségért cserébe akár több ezer eurót is hajlandók fizetni a migránsok.

„Kétezer-ötszáz eurót kért az embercsempész az útért. Ő Afganisztánban van, onnan irányít minket. Ott kellett neki odaadni a pénzt. A testvérem és az apám fizették ki az összeget” – mondta egy pakisztáni migráns.

Az illegális bevándorlók állandó félelemben tartják a lakosságot. Feltörik és elfoglalják a lakatlan házakat.

„Biztos, hogy mindannyian veszélyesek. Mindegyik fekete öves. Képzettek a harci sportok területén. Legyőzhetetlenek. Lehetetlen harcolni velük. Nem is szabad, mert különben bajod eshet. A legokosabb messziről elkerülni őket” – panaszkodott egy helyi lakos.

Szakértők szerint jelentősen erősödött a migrációs áramlás, ezért Európa nehéz nyár előtt áll.

Az Európai Unión belül bár egyre erősebbé válnak azok a politikai vélemények, hogy a külső határokat őrizni kell, a nyilatkozatokat konkrét lépések azonban eddig még nem követték.

„Az az egy biztos, hogy Magyarországnak nagyon fontos, és ezt Orbán Balázs politikai igazgatónak a nyilatkozata is megerősíti, hogy a határvédelemre Magyarország pénzt kapjon, a határvédelmi költségét Magyarországnak térítsék meg, és ebbe beleértendő a határkerítés építésének a költségei is” – fogalmazott Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

A téli időszakban sem csökkent a migrációs nyomás, és az érkezők kivétel nélkül embercsempészek segítségével jutnak a határokhoz. Tunéziában és Líbiában is tömegek tartózkodnak. Törökországban pedig jelenleg csaknem ötmillió illegális bevándorló él.

Továbbra is aktív a balkáni útvonal, ezt mutatják a legfrissebb adatok és ezt tapasztalják a Boszia-Hercegovinában élő helyi lakosok is. A határ menti települések ismét megteltek migránsokkal. A bevándorlók pedig az előző évekhez hasonlóan most sem csak a befogadótáborban húzzák meg magukat, hanem betörnek a helyiek házaiba és kertjeibe is. Megkeserítve ezzel az ott lakók életét. Egyre többen elkeseredettek, így már a költözést fontolgatják. Itthon közben hiába nagy a nyomás a határon, a kerítés jól működik. Az Eurostat felméréséből ugyanis kiderült, tavaly nálunk adták be a legkevesebb menedékkérelmet az Európai Unióban – hangzott el az M1 Híradóban.

Bevetésre indulnak a boszniai csendőrség alakulatai az M1 Híradójában bemutatott riportban. Fegyverekkel felszerelve, golyóálló mellényben számolják fel a határmenti Gradiška település környékén található migránstanyákat. Az illegális bevándorlók ugyanis a közeli erdőkben és elhagyatott épületekben megbújva várják a megfelelő alkalmat, hogy átszökjenek Horvátországba.

„Tavaly összesen 1904 illegális bevándorlót észleltünk a község területén. Ez a szám mintegy 130 százalékos növekedést mutat a korábbi évekhez viszonyítva.
Elsődleges feladatunk a migránsok mozgásának ellenőrzése a község területén, valamint hogy gondoskodjunk a lakosságunk és vagyonuk biztonságáról” – hangsúlyozta a rendőrkapitányság vezetője.

Erre pedig a helyiek szerint is nagy szükség van. A migránsok ugyanis folyamatosan érkeznek a településre.

„Nagy csoportokban közlekednek. Heten, nyolcan, de akár tizenöten is vannak egy csapatban. Mind fiatal férfiak. Húsz év körüliek lehetnek. Hátizsákokkal a hátukon és szatyrokkal a kezükben sétálnak az úton” – mondta egy helyi nő.

Bosznia-Hercegovina más részeiben sem jobb a helyzet. Bihácsról már sokan elköltöztek a tarthatatlan helyzet miatt. Azt mondják, a népesség összetétele is megváltozott, alig maradtak ismerős arcok.

„Korábban egy szép falusi idill uralkodott itt, senki sem zargatott minket, de ez mára nagyon megváltozott. Nagy csoportokban vonulnak végig a telkünkön. Háborgatják a kutyákat, bemennek a kertekbe és az úton sem lehet közlekedni tőlük. Lehetetlenné vált az élet”

– panaszkodott egy férfi.

Pedig a migránsok teljes ellátást kaphatnak a helyi befogadóközpontban. Minden nap főtt ételt, és gyümölcsöt is biztosítanak nekik. Ha kell orvosi ellátásra is számíthatnak. A határsértőknek azonban ez nem elég, inkább több százezer forintnak megfelelő összegeket fizetnek ki az embercsempészeknek, csak azért, hogy tovább indulhassanak.

„Ők irányítják az embereket. Egész Európában vannak embercsempészek. Megadják a pontos helyszínt, hogy mikor hova kell menni. Két háromezer eurót kérnek egy embertől”

– mondta egy pakisztáni migráns.

Bosznia-Hercegovinában jelenleg több ezer bevándorló várakozik. Az utánpótlás tömegesen érkezik. Útjukat pedig az enyhe időjárás is megkönnyíti. A melegebb napok miatt ugyanis a hegyvidéki útvonalon is könnyebb átjutniuk a horvát határig. Csakhogy a horvát hatóságok sem nézik tétlenül a helyzetet. Az év első két hónapjában már 105 embercsempész ellen indítottak eljárást.

Itthon még rosszabb a helyzet. Eddig a horvát adathoz képest dupla annyi, több mint 230 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást a hatóságok. És már csaknem 25 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök. A migránsok az elmúlt éjjel is ostromolták a határt. Egy nap alatt több mint 530 elfogást regisztráltak itthon a legtöbben Csongrád-Csanád vármegyében próbálkoztak.

Bejutni azonban nem tudtak, hiszen a magyar határőrizeti rendszer és a kerítés jól működik – ez derült ki az az Eurostat legfrissebb adataiból is, amely szerint tavaly 64 százalékkal többen kértek menedéket az EU-ban, mint a megelőző évben. Az Európai Unióban pedig a legkevesebb nemzetközi védelem iránti kérelmet Magyarországon nyújtották be. Szakértők szerint ehhez nagyban hozzájárul a déli határon kiépített kerítés is, amelynek segítségével Magyarország 2015 óta védi a schengeni övezet külső határát.

A téli időszakban sem csökkent a migrációs nyomás, és az érkezők kivétel nélkül embercsempészek segítségével jutnak a határokhoz – jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója  az M1-en.

Bakondi György azt mondta, már nem a migránsok választják meg, hogy hol kísérleteznek, hanem jól működő, rengeteg pénzzel rendelkező, komoly technikai hátterű és jelentős létszámot mozgató – egymással is harcban álló – bűnözői szervezetek próbálják megoldani ezeket az igényeket.

A balkáni útvonalon a magyar határra 24,5 ezer határsértő érkezett az idén eddig, és 230 embercsempész ellen indítottak büntetőeljárást

– közölte. Kitért arra is, hogy a magyar börtönökben 2500 embercsempészt tartanak fogva, őket a szabadságvesztés letöltése után kiutasítják az országból.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi hetekben a korábbi útvonal – Észak-Macedónia, Szerbia, Magyarország – mellett egyre fontosabbá válik a Bosznia-Hercegovina-Horvátország-Szlovénia irány. Horvátország és Szlovénia is jelezte, hogy jelentősen nőtt a határsértők és az embercsempészek száma.

A változás nem elsősorban Horvátország schengeni csatlakozásának következménye, inkább annak lehet szerepe, hogy

2015 óta Magyarország komoly műszaki akadályrendszerrel, jogi határzárral és jelentős rendőri, határvadász – korábban katonai – erőkkel szilárd határőrizetet tart fenn, és az átjutás lehetősége nagyon beszűkült

– közölte a főtanácsadó.

Rámutatott: bár az Európai Unión belül egyre erősebbé válnak azok a politikai vélemények, hogy a külső határokat őrizni kell, a nyilatkozatokat konkrét lépések egyelőre nem követték, és ezzel párhuzamosan az Európai Bíróság előtt Magyarországgal szemben eljárás folyik.

Bakondi György a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta,

a határvédelmi feladatok finanszírozásában az Európai Unió nyolc éve nem – vagy csak egészen minimálisan – vesz részt.

Most ugyan hangsúlyozzák, hogy a külső határokat őrizni kell, ezért bizonyos technikai eszközöket finanszíroznának, de továbbra is lehetővé tennék, hogy tömegével az EU területére lépjenek ismeretlen identitású emberek, akik azután nem utasíthatók ki – közölte a főtanácsadó.

Bakondi György leszögezte, ha a lakosságon belül a bevándorlók aránya eléri a 10 százalékot, akkor súlyos demográfiai, társadalmi, biztonsági, gazdasági, politikai következményekkel kell számolni.

A magyar kormány álláspontja egyértelmű:

nem a problémát kell Európába hozni, hanem ott kell kezelni, ahol keletkezik

– hangsúlyozta.

Kitért arra, hogy tömegek tartózkodnak Tunéziában és Líbiában arra várva, hogy jöjjön az embercsempészhajó, és el tudjanak indulni. Törökországban csaknem ötmillió illegális bevándorló él, a számuk most a földrengés miatt kialakult súlyos helyzetben talán még növekedhet is – mondta a főtanácsadó.