Erdő Péter: legyünk békében Istennel!

Aki valóban békében van Istennel, az képes kell, hogy legyen áldozatot hozni a békéért a másik emberrel is – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából.

A bíboros kiemelte: Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között, és aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, az testvérének érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen velük.

A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét, kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt a földön is „nagyobbat nyertünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával”

– fogalmazott a bíboros. Az ukrajnai háborúról szólva úgy értékelt: „az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk”. A magyar társadalom a háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket amennyire csak lehet és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb.

Arra kérdésre, hogy a Szentszék képes-e közvetíteni ilyen és ehhez hasonló konfliktusokban, a bíboros felidézte az 1970-es években Argentína és Chile között kialakult konfliktust, amelynek megoldásában a Szentszék fontos szerepet vállalt.

Megemlítette Ferenc pápa közbenjárását is, amellyel segített elkerülni 2013-ban Szíriában azt a támadást, amelyet az Amerikai Egyesült Államok helyezett kilátásba Szíria állítólagos vegyifegyver-használatára válaszul.

Máskor is előfordult a történelem során, hogy a Szentszék közvetített, de az igazán nagy hatalmak igazán nagy háborúiban az utóbbi időben nem sokszor hallgattak a Szentszékre. Ezzel együtt lehetnek olyan pillanatok, amikor a Szentszék sokak véleményét, törekvését, vágyait tolmácsolja, és ez olyan erőt ad a fellépésének, hogy képes közelebb vinni egymáshoz a konfliktusban álló feleket – vélekedett.

Erdő Péter húsvét ünnepéről szólva kiemelte: nagyszombaton ér véget a negyvennapos bűnbánati idő, a felkészülés a föltámadt Krisztussal való találkozásra.

A bűnbánat legfőbb cselekedetei már az Ószövetségben is világosan szerepelnek. Ezek az imádság; a böjt, ma inkább az önmegtartóztatás, hiszen sok mindentől tartózkodhatunk, nemcsak az evéstől, ivástól, hanem például a közösségi médiától is; és az alamizsna, vagyis a segítő szeretet gyakorlása.

Megjegyezte: ez is lehet sokféle, hiszen nemcsak természetbeni adományokat vagy pénzt adhatunk, hanem személyes közelséget, társaságot, látogatást, fizikai segítséget is. Továbbá a tárgyi adománynak sem a pénzbeli értéke a döntő.

Jézus nagyon szépen beszél erről a szegény asszony két fillérjéről szóló példabeszédben – idézte fel. Adakozhat valaki szerény körülményei ellenére nagylelkűen, míg egy jómódú ember jelentős adományt is adhat fél kézzel, mellékesen.

Ahogy valamikor egy gazdag ember mondta, úgy kell adakozni, hogy „fájjon nekünk”. Tehát amikor felmerül bennünk, hogy ez talán túlzás, „akkor értük el a határt, ami már valóban épít, alakít bennünket”.

Erdő Péter kitért arra: „nálunk, katolikusoknál az ünnepre készülés fontos eleme a húsvéti szentgyónás, ami különösen alkalmas arra, hogy Krisztussal találkozzunk és hozzá igazítsuk az életünket”. De már nemcsak ahhoz a Krisztushoz, aki szeretetből még a szenvedést is vállalta értünk, hanem ahhoz, aki győztesen föltámadt a halálból és minket is örök boldogságra hív.

A bíboros Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról szólva azt mondta, a program – amelyben szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal és beteg gyerekekkel való találkozás is szerepel – kifejezi, hogy a Szentatya közösséget vállal a szenvedő emberrel, a halmozottan beteg gyerekek pedig különösen közel állnak a szívéhez.

A pápa látogatása emellett a figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt. Az egyházfő korábban volt a szomszédos országokban, Romániában és Szlovákiában is lelkipásztori látogatáson, magyarországi útjával pedig megmutatja, hogy egyformán szereti ezeket a népeket, és ez nagyon fontos – fűzte hozzá a bíboros.

Arról is beszélt, „Krisztus végtelen értékű áldozata” minden érvényes szentmisén megvalósul, de a pápa, Krisztus földi helytartója által bemutatott szentmisén az univerzális egyház, a világegyház képe jelenik meg látható módon. A Kossuth téri pápai mise a bíboros reményei szerint megerősít minket abban, hogy egy nagy, világot átfogó közösség tagjai vagyunk, és ez a közösség nem áll meg a földgolyó határainál: Isten az, aki akarta az emberiséget, ő az, aki elküldte Krisztust, hogy megváltson minket, ő az, aki célt tűzött az emberiség elé és mindannyiunk életét külön-külön is számon tartja.

Ferenc pápa vasárnap a világhoz intézett húsvéti üzenetében arra kérte az oroszokat, hogy „keressék az igazságot” országuk ukrajnai háborújával kapcsolatban. A katolikus egyházfő továbbá párbeszédre szólított fel az izraeliek és a palesztinok között a közelmúltbeli erőszakos cselekmények után.

A katolikus egyház legfontosabb ünnepén a szentmise után, délben a pápa a Szent Péter-bazilika lodzsájáról mondta el hagyományos húsvéti üzenetét és urbi et orbi (a városhoz, vagyis Rómához és a világhoz intézett) apostoli áldását a Vatikán becslései szerint mintegy százezres tömeg előtt.

„Segítsd a szeretett ukrán népet a béke felé vezető úton, és áraszd a húsvét fényét Oroszország népére!”

– mondta. A pápa arra kérte Istent, hogy „nyújtson vigaszt a sebesülteknek és mindazoknak, akik a háború miatt elvesztették szeretteiket, és adja, hogy a foglyok épségben és egészségesen térhessenek vissza családjukhoz”. Hozzátette: „Nyissa meg az egész nemzetközi közösség szívét, törekedjenek arra, hogy véget vessenek ennek a háborúnak és minden konfliktusnak és vérontásnak a világunkban”.

Ahogy minden húsvét alkalmával tette, a 86 éves egyházfő fölszólalt a Közel-Kelet békéjéért is, felhívásával utalva a közelmúltban Jeruzsálemben történt erőszakos cselekményekre és az Izraelt, Libanont és Szíriát érintő, határokon átnyúló tűzharcokra.

A pápa mélységes aggodalmát fejezte ki az elmúlt napok támadásai miatt, amelyek veszélyeztetik az izraeliek és a palesztinok közötti párbeszéd újraindítását, hogy – mint mondta – „béke uralkodjon a Szent Városban és az egész térségben”.

Húsvéti beszédében Ferenc pápa szokás szerint felsorolta a világ háború és szenvedés sújtotta térségeit. Reményét fejezte ki, hogy a mianmari „mártírrá vált rohingja népnek” igazságot szolgáltatnak, és további segítséget kért a februárban Törökországban és Szíriában 56 ezer ember halálát okozó földrengések áldozatainak.

Nicaraguát említve, ahol feszültté vált a kormány és a katolikus egyház kapcsolata, a pápa arra kérte Istent, hogy „emlékezzen meg mindazokról, akiket megakadályoznak abban, hogy szabadon vállalhassák hitüket”.

A hívők több tízezres tábora előtt Ferenc pápa azt kérte mindenkitől: „Siessünk a béke és a testvériség útjára lépni!”.

A Szentszék közleménye szerint a húsvéti ünnepek alkalmából és „Jézus Krisztus feltámadásának örömét kifejezendő” a Szent Péter-bazilika előterét mintegy 35 ezer Hollandiából szállított virággal és növénnyel díszítették fel, és virágoskertté alakították át.

A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe.

Az egyházfő vezette a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelési misét, amelyen bíborosok és püspökök koncelebrálnak. Ahogyan virágvasárnap is történt, a 86 éves pápa többnyire ülve követte a szertartást, a homíliát személyesen olvasta fel.  Nagycsütörtöki homíliájában Ferenc pápa szokás szerint a papi hivatásról beszél.

Ferenc pápa Róma püspökeként ilyenkor megszenteli a szentségek kiszolgáltatásakor használt szent olajat, a bérmáláskor használt krizmát, valamint a keresztelendők és betegek olaját. A püspök és az egyházmegye papsága megújítja papi ígéretét.

Csütörtök délután az utolsó vacsora emlékére a lábmosás szertartása elevenedik fel: Ferenc pápa ugyanoda látogat el, ahova 2013 húsvétján, közvetlenül pápává választása után vezetett útja. A Róma külvárosában található Casal del Marmo fiatalkorúak börtönében mossa meg elítéltek lábát. Tíz évvel ezelőtt nyolc fiú és két lány lábát mosta meg egyenként letérdelve előttük, és meg is csókolta a lábukat. A különböző nemzetiségű fiataloknak azt mondta, Róma püspökeként kötelességének számít a számukra végzett szolgálatot, és arra kérte őket, ne engedjék, hogy megfosszák őket a reménytől. A szertartás nem nyilvános, a Vatikán interneten élőben közvetíti.

Ferenc pápa elődeivel ellentétben nem paptársai lábát szokta megmosni, hanem megválasztása óta minden évben más helyszínt keres fel. Kivételt egyedül a pandémia időszaka jelentett.

Már járt kórházban, idősotthonban, menekültközpontban, de legtöbbször börtönben: 2015-ben a római Rebibbia börtönben, 2017-ben Paliano börtönében, 2018-ban a Vatikánhoz közeli Regina Coeli börtönben, 2019-ben Velletri börtönében, tavaly pedig Civitavecchia börtönébe látogatott el, ahol 12 elítélt lábát mosta meg.