Egyre furcsább találgatások a világpolitikában

Csak annyi biztos, hogy világszerte zajlik a találgatás.ű

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Geopolitikai Műhelyének kutatója, Somkuti Bálint szerint különös módon nincs információ arról, mekkora delegációval érkezett Pekingbe Emmanuel Macron francia elnök, Ursula von der Leyen kínai látogatása pedig ad-hoc utazásnak tűnik.

Somkuti szerint elképzelhető, hogy Kína arra készül, becsapja a Nyugatot, ahogy az fordítva már sok esetben megtörtént. 

A hadtörténész nem tartja valószínűnek, hogy egy amerikai–európai–kínai trojka rá tudná kényszeríteni Oroszországot az orosz–ukrán háború lezárására, mivel számos olyan terület van, amellyel kapcsolatban Moszkva kényelmetlen helyzetbe hozhatná később Pekinget: a szakértő Tibet és Tajvan példáját emelte ki. 

Somkuti Bálint a NATO-val kapcsolatban arról beszélt, a szövetség hadereje erős, modern vadász- és lopakodóbombázóval rendelkezik, olyan eszközökkel is, amelyekkel senki más nem rendelkezik a világon. A modern hadviselés megkerülhetetlen elemévé vált az információs fölény, az, hogy melyik fél tud többet a másikról, ebben pedig Amerika továbbra is világelső műholdjai révén, tette hozzá a szakértő. 

„Bár politikailag rossz irányba halad a NATO, a katonai képességei – alapvetően Amerikának köszönhetően – még megvannak”, összegzett az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója. 

A beszélgetés végén Somkuti úgy fogalmazott, nem hisz a tárgyalásos békében, mert, mint mondta, mostanra mindkét fél túl sokat költött el erre a háborúba, olyan erőforrásokat emésztett fel az elmúlt 13 hónap, amely után addig nincs visszaút, amíg a helyzet nem éri el azt a végkifejletet, amíg legalább az egyik fél bele nem rokkan, kivéve, ha valami előre nem látható extrém helyzet lép fel. 

Az amerikai kongresszus engedélyezné a közvetlen katonai konfrontációt Kínával, ha Peking támadást indítana Tajvan ellen – mondta Michael McCaul, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke a Fox Newsnak. A texasi republikánus képviselő Tajpejből nyilatkozott az önigazgatású szigetre látogató háromnapos kétpárti delegáció látogatása során – írta meg az oroszhirek.hu.

Az amerikai törvényhozók beleegyeznének a szárazföldi bevetésbe, ha az Egyesült Államokban az emberek támogatnák az intézkedést – mondta McCaul, anélkül, hogy részletezte volna, hogy pontosan hogyan mérnék ezt a támogatást.

„Ha a kommunista Kína megszállná Tajvant, ez minden bizonnyal napirenden lenne, és ezt a kongresszus és az amerikai nép is megvitatná” – mondta, hozzátéve, hogy „ha at amerikai nép támogatja ezt, a kongresszus is követni fogja”.

McCaul azonban ragaszkodott ahhoz, hogy „a konfliktus mindig a végső megoldás”, és az amerikai küldöttség látogatását úgy jellemezte, hogy az „elrettentést jelent Kína számára”.

Az amerikai–kínai kapcsolatokat korábban is megterhelték az amerikai delegációk tajvani látogatásai, amelyet Kína szuverén területének elidegeníthetetlen részének tekint.

A képviselő azt is fenntartotta, hogy az indiai–csendes-óceáni térségben az USA esetleges erőhasználatáról szóló megbeszélések „elrettentő példaként szolgálnak a béke számára, mivel a Csendes-óceánon nincs jelen a NATO”. Másképp cselekedni azt jelentené, hogy agresszióra és háborúra szólítunk fel, állította McCaul.

Peking többször is ellenezte Tajvan és az Egyesült Államok kapcsolatfelvételét. A kínai külügyminisztérium szerdán arra figyelmeztetett, hogy a tajvani kérdés „az első vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni a Kína-USA kapcsolatokban”. Washington formálisan ragaszkodik az Egy Kína-politikához, amely szerint Tajvant Kína szerves részének tekintik. Ugyanakkor az Egyesült Államok szoros informális kapcsolatokat ápol az önigazgatású szigettel, és fegyverekkel látja el azt.

Washington az elmúlt hónapokban növelte a Tajvannak nyújtott katonai támogatást. A Wall Street Journalban arról számoltak be, hogy az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 30-ról 100-200 katonára növeli csapatjelenlétét a szigeten, mivel segíteni akar Tajvannak abban, hogy a szigetet „ehezebben lehessen megtámadni”. Március elején az amerikai külügyminisztérium azt is bejelentette, hogy jóváhagyja a Tajpejnek történő fegyvereladásokat, köztük 619 millió dollár értékű lőszert F–16-os vadászgépekhez.

Szombaton a kínai hadsereg bejelentette, hogy háromnapos hadgyakorlatot indít a Tajvani-szorosban. A gyakorlatokat, amelyeket McCaul tajpeji látogatásával egy időben tartottak, és mindössze egy nappal az után kezdték meg, hogy Cai Jing-ven tajvani vezető visszatért az Egyesült Államokból, a kínai hadsereg szerint Tajvan és a „külső erők” figyelmeztetésének szánták.

Az orosz trikolór alatt most a gonosz uralkodik: megaláztatás, elnyomás, gyilkosság és háború zajlik – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írta a karpatalja.info.

De ahol a gonoszság kezdődött, ott vár ránk a győzelem is, ebben biztos vagyok. A Krím visszafoglalásának nincs alternatívája, nemcsak Ukrajna, hanem az egész világ számára. A világ rendje, amely az egyezményeken és az ENSZ alapokmányán alapul, nem pedig a gyilkosok, erőszaktevők, rablók bűnös szokásain, amelyeket Oroszország próbál terjeszteni – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök szerint, ha Ukrajna visszakapja a Krímet, akkor visszatér a béke a világba, „mert az agresszor veszít” – számolt be az Unian ukrán hírügynökség alapján a karpatalja.info.

A Pentagon közölte, hogy Ukrajna átáll a NATO-felszerelésre a szovjet típusú fegyverekről, és az eszkaláció Oroszország teljes körű inváziója, közölte Sabrina Singh, az amerikai védelmi minisztérium képviselője tájékoztatóján, számolt be a Liga.net alapján a karpatalja.info.

Elmondása szerint a régi szovjet felszerelésről a NATO-szabványoknak megfelelő fegyverekre és rendszerekre való átállásról van szó. Kiemelte, hogy a szövetségesektől Ukrajnának nyújtott katonai segítség növeli a NATO-val és az USA-val való összeegyeztethetőségét.

Arra a kérdésre, hogy a Pentagont aggasztják-e Vlagyimir Putyin diktátor állításai, miszerint a NATO fegyverszállítása „eszkaláció” volt, azt mondta, hogy a szövetség nyitott ajtók politikáját követi.

„Amire jelenleg mi és Ukrajna összpontosítunk, az a szuverén területek védelme. Ezért Ukrajna támogatását nem tartom eszkalációhoz hasonlónak. Ami minden bizonnyal az eszkalációhoz vezetett, az az egy évvel ezelőtt elkezdődött Ukrajna elleni invázió” – mondta Singh, olvasható a portálon.

Egy sokat emlegetett tavaszi ukrán ellentámadás valójában Oroszországnak kedvezne, mivel a moszkvai csapatok kedvezőbb körülmények között harcolhatnának – vetette fel szombaton Ramzan Kadirov csecsen vezető, tudatta az oroszhirek.hu

Egy Telegram-posztban Kadirov azt mondta, hogy meglepik az „üres spekulációk” és az aggodalom, amely Kijev állítólagos offenzívatervei körül kavarog, amely széles körben várhatóan néhány héten belül megindulna.

„Személy szerint én mindenben benne vagyok. A sikeres ellentámadáshoz nagy erőforrásokra van szükségük, a támadók között elkerülhetetlenek a veszteségek. Ugyanakkor mi kedvező és megerősített pozíciókat foglaltunk el” – írta.

A csecsen vezető azt is számításba vette, hogy Oroszország csiszolta a taktikáját, és meg tudja jósolni Ukrajna manővereit a csatatéren.

„Csapataink védekező pozíciója lehetővé teszi, hogy kevesebb erőforrást használjunk fel” – jegyezte meg.

Kadirov úgy érvelt, hogy a kijevi erők ellentámadása „és a NATO zsoldosai minden szempontból a kezünkre játszanak”. Hozzátette, hogy „trófeák, külföldi technológiai minták, hadifoglyok tömegei, akik, mint mindig [azt állítják, hogy] mezei szakácsok vagy villanyszerelők, miközben felveszik az adataikat” „a hab a tortán” lesznek.

A Kijev közelgő ellentámadásáról szóló pletykák már hónapok óta keringenek, amelyeket ukrán és nyugati tisztviselők egyaránt megerősítenek. Pénteken Antony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy a kijevi támadás a következő hetekben kezdődhet, míg a múlt hónapban Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter azt jósolta, hogy áprilisban vagy májusban kezdődik, és több irányba is fejlődhet.

Március végén azonban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Kijevnek még nincs elég hadianyaga az offenzíva megindításához. Ugyanebben a hónapban Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke azt mondta, hogy Kijevnek rendkívül nehéz lesz visszaszereznie minden korábbi területét Oroszországtól.

Ezen a héten Mihajlo Podoljak, Zelenszkij egyik tanácsadója azt a további állítást tette, hogy Kijev hét hónapon belül el akarja foglalni a Krímet, miközben azt is kijelentette, hogy Ukrajnának „ki kell irtania mindent, ami orosz” a félszigeten.

A Krím 2014-ben, egy nyugati támogatású kijevi puccs után elsöprő többséggel szavazott az újraegyesülésre Oroszországgal.

Pénteken a Kreml sajtófőnöke, Dmitrij Peszkov a várható ellentámadással kapcsolatos Blinken megjegyzéseit kommentálva megjegyezte, hogy az orosz hadsereg „alaposan nyomon követ minden releváns információt” az ügyben.