időjárás
Létrehozva: 2023.04.24.
Egy lépéssel közelebb kerültünk az uniós pénzekhez
Technikai megállapodás az igazságügyi csomagról .
Technikai megállapodás az igazságügyi csomagról – jelentette be a közösségi oldalán Varga Judit. Az igazságügyi miniszter tájékoztatása szerint a délelőtt folyamán konstruktív megbeszélést folytatott Didier Reynders jogérvényesülésért felelős európai uniós biztossal. Az igazságszolgáltatási vállalásokkal kapcsolatos technikai tárgyalások lezárultak. Most a biztosi kollégium döntését várják – írta a tárcavezető.
Mint ismert, a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) között tavaly nyár óta intenzív egyeztetések, konstruktív tárgyalások folynak annak érdekében, hogy a magyar emberek hozzájussanak az őket jogosan megillető uniós forrásokhoz. A szóban forgó igazságügyi reformcsomag a 2021–2027 közötti felzárkóztatási (kohéziós) támogatások odaítélésének legfontosabb feltétele. A magyar magyar kormány a EB minden vállalását teljesítette, így tett az igazságügyi csomag esetében is.
Magyarország maradéktalanul végrehajtotta a kondicionalitási eljárásban a magyar kormány által tavaly augusztusban tett vállalásokat – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön, miután munkaebéden fogadta Laurence Boone francia EU-ügyi államminisztert. Hozzátette:
nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz az igazságügyi csomag esetében is a bizottsággal, nem látunk olyan nyitott politikai kérdéseket, amelyek még fennállnának.
Varga Judit a 2024-es uniós magyar elnökségi prioritásokról francia kollégájának elmondta: Magyarország a demográfia és a versenyképesség kérdéseit jelölte meg legfőbb programpontokként. Mindemellett nyugtázták, hogy több olyan közös kapcsolódási pont is van a két ország között, amelyben szorosan együttműködhetnek az elnökségi fél év során.
A tárcavezető emlékeztetett: 2024 második felében Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsa soros elnöki feladatait. A miniszter szerint az érdeklődés egyre nagyobb, februárban már fogadta a belga és a német Európa-minisztert is.
Magyarország a konstruktív együttműködés híve és az is marad
– írta Varga Judit.
Újabb fontos lépés a pedagógusbér-emelés felé: részleges megállapodás született Brüsszelben.
A folyósítást követően azonnal 561 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére
– jelezte a Facebook-oldalán Rétvári Bence államtitkár a mai hírekre reagálva. Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, technikai megállapodás született Brüsszelben, egy lépéssel közelebb kerültünk az uniós forrásokhoz.
A Belügyminisztérium (BM) egyébként ezzel párhuzamosan egy részletesebb közleményt is kiadott. A köznevelést és a pedagógusok új életpályáját támogató törvénytervezetek a köznevelés színvonalának javítását szolgálják, a pedagógusok pedig további béremelésre és egyszerűsített előmenetelre számíthatnak – közölte a tárca hétfőn az MTI-vel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének nyilatkozatára és hétfői akcióira reagálva.
Folyamatos az egyeztetés a pedagógusokkal
Közleményükben azt írták: a törvénytervezetekről másfél hónapja tart a szakmai egyeztetés, rendszeresek a tárgyalások az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. A minisztérium a szakmai egyeztetések lezárását követően terjeszti a törvényjavaslatokat a kormány elé.
A törvénytervezetek a pedagógusok új életpályáját, a köznevelés színvonalának javítását szolgálják. Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésre, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet – emelték ki.
Úgy fogalmaztak:
Sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét.
A pedagógusok közszolgálatot látnak el, hiszen a gyermekek oktatása, nevelése a feladatuk, a köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetése ezt teszi egyértelművé. Az új felmondási szabályok is ennek megfelelően azt szolgálják, hogy a gyermekek és a szülők számára kiszámíthatóvá váljon a tanév, és a tanárok ne tanév közben váltsanak munkát, hanem vigyék végig az osztályaik tanítását a tanév végéig – közölte a BM.
Januárban is emelt a béreken a kormány
A közleményben emlékeztettek, a Belügyminisztérium célja, hogy a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését emelje, a kormány ezért
januártól tízszázalékos pedagógusbér-emelést tudott megelőlegezni.
Amikor Magyarország megkapja a neki jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet: az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz, ezt követően – 2021-hez képest – 2024-ben 25 százalék, 2025-ben pedig 29-30 százalék lehet a béremelés mértéke – fejtették ki a béremelésről, hozzátéve, hogy a kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér nyolcvan százalékát.
Megjegyezték azt is, hogy
a dollárbaloldal hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére. Az idei pedagógusbér-emeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik.
A kormányt okolta és büszkén vállalta Molnár Csaba, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) azon dolgozik Brüsszelben, hogy hazánk ne kapja meg a neki járó EU-s forrásokat – minderről maga Gyurcsány Ferenc beszélt a minap egy rádióinterjúban.
A célunk egyértelmű: addig ne jöjjön pénz, amíg az nem a magyar emberekhez, önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz kerül. Nekem hazafias kötelezettségem, hogy megakadályozzam, hogy az uniós pénzek Magyarországra érkezvén négy-öt ember zsebének tűnjön el. Ez hazafias kötelezettségem, aminek minden áron eleget fogok tenni
– jelentette ki a DK EP-képviselője a párt árnyékkormányinfóján. Molnár szerinte a hazánknak járó uniós források visszatartása abban a pillanatban meg fog szűnni, amikor a kormány garantálja, hogy ezeket a pénzeket nem lopják el.
A politikus kérdésre válaszolva tagadta, illetve találgatásnak nevezte, hogy Karácsony Gergely Gyurcsány Ferenc utasításának eleget téve fordult szembe a kormánnyal és helyezte kilátásba, hogy a főváros nem fizeti meg a rá kirótt szolidaritási adó teljes összegét.
Az árnyékkományinfón részt vevő Kálmán Olga viszont úgy fogalmazott: ha a főpolgármester úgy dönt, hogy a szolidaritási adót csak a budapestiek kárára tudja befizetni, „akkor ez egy helyes cselekedet, politikailag és a gondos városvezetőként is”.
Arra azonban Kálmán Olga és Molnár Csaba sem volt hajlandó egyértelműen válaszolni, hogy elégedettek-e Karácsony munkájával, és hogy beállnak-e mögé a jövő évi önkormányzati választásokon. Szavaik szerint erről csak ősszel dönt majd a DK.
A DK árnyékkormányinfóján szóba került az is, hogy a baloldalnak vajon van-e felelőssége abban, hogy immár negyedik alkalommal maradt alul az országgyűlési választáson. Molnár Csaba szerint nem. Mint mondta, a baloldal kudarcának az oka az, hogy Magyarországon nincs demokrácia, illetve tisztességes és szabad választások sincsenek.
Mindez ezért is érdekes, mert az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vizsgálóbizottsága 45 országból 312 megfigyelőt delegált az áprilisi országgyűlési választásokra. A szervezet megállapítása szerint a választás demokratikus volt és megfelelő jogi körülmények között zajlott le.
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
