Brazil elnök: az Egyesült Államok hagyjon fel a háborúra buzdítással

Az Egyesült Államoknak fel kell hagynia az ukrajnai háborúra való buzdítással – jelentette ki szombaton Pekingben Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki kínai állami látogatása során a kétoldalú kapcsolatokat erősítette országa első számú gazdasági partnerével.

Kínai látogatása során a baloldali politikus Sanghajban egyaránt bírálta a dollár szerepét a kereskedelmi kapcsolatokban és a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), és találkozott az amerikai piacról gyakorlatilag kizárt Huawei kínai távközlési óriásvállalat képviselőivel.

„Az Egyesült Államoknak le kell állnia a háborúra buzdítással és el kell kezdenie a békéről tárgyalnia”

– mondta újságíróknak Luiz Inácio Lula da Silva Pekingben.

A nemzetközi közösség ily módon képes lesz „meggyőzni” Vlagyimir Putyint és Volodimir Zelenszkijt, hogy „a béke az egész világ érdeke” – vélte a brazil elnök.

Lula, aki januárban tért vissza Brazília élére, amelynek két cikluson át, 2003 és 2010 között volt az elnöke, pénteken találkozott vendéglátójával, Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A két elnök felszólította a fejlett országokat, hogy tartsák be az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítése érdekében a fejlődő országoknak tett 100 milliárd dolláros ígéretüket.

Utazása előtt a brazil elnök országcsoport létrehozását javasolta, amely közvetítene a háborús felek között, és közölte, hogy erről Pekingben is tárgyalni kíván. A Hszi Csin-pinggel ezzel kapcsolatban folytatott megbeszélésére vonatkozó kérdésre a brazil elnök kitérően válaszolt.

„Türelemre van szükség a Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel való tárgyalásokhoz” – mondta. „Mindenekelőtt azonban meg kell győzni a fegyvereket szállító, a háborúra bátorító országokat, hogy hagyjanak fel ezzel” – tette hozzá.

De nem volt sokkal jobb véleménnyel a nyugati szövetségi rendszerről sem, amikor azt mondta,

„Putyinnak nem kellett volna megszállnia Ukrajnát. De nem csak Putyin a bűnös. Az USA és az EU is bűnös. Mi volt az oka az ukrajnai inváziónak? A NATO? Akkor az USA-nak és Európának azt kellett volna mondania: »Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz«. Ez megoldotta volna a problémát”.

Ahogy arra a Vg.hu a brazil–kínai találkozóval kapcsolatban rámutat: Brazília az egyik legnagyobb feltörekvő piaci gazdaság, amely Kínához hasonlóan nem vezetett be szankciókat Ukrajna megtámadása miatt Oroszország ellen, és egyéb téren sem azt az utat járja, amelyet az Egyesült Államok szívesen látna.

Például Kínához hasonlóan Brazília is nagy vásárlójává vált az orosz energiahordozóknak, amelyek ellen a nyugati államok szankciókat alkalmaznak.

Kína új lehetőségeket kínált Brazíliának Hszi Csin-ping kínai és Luis Inácio Lula da Silva brazil elnök pénteki pekingi találkozóján – közölte a kínai külügyminisztérium az állami média által közzétett közleményében.

A tárgyaláson a Hszinhua kínai állami hírügynökség jelentése szerint Hszi Csin-ping hangsúlyozta: Kína és Brazília a legnagyobb fejlődő országok a keleti, illetve a nyugati féltekén, és stratégiai partnerekként számos közös érdekük van. Egyúttal kinyilvánította készségét az együttműködésre brazil vendégével a két ország közötti kapcsolatok „új jövőjének megteremtésében”.

A tárgyalásról kiadott közös közlemény szerint a két vezető egyetértett abban, hogy az ukrajnai háború megoldásának „egyetlen megvalósítható módja” a párbeszéd és a tárgyalások. Hszi Csin-ping és Luis Inácio Lula da Silva felszólítottak más országokat is, hogy játsszanak konstruktív szerepet az Ukrajna és Oroszország közötti politikai rendezés előmozdításában.

A kétoldalú kapcsolatok erősítése jegyében a két ország döntött az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem területén folytatott együttműködés erősítéséről, továbbá a stratégiai partnerségi tárgyalások során ezekkel a kérdésekkel foglalkozó bizottság alakításáról.

A felek megállapodtak abban, hogy közösen lépnek fel az éghajlati kérdéseket taglaló nemzetközi fórumokon a fejlődő országokkal, hogy megnövelt finanszírozást szorgalmazzanak a fejlesztési programokhoz. Kína és Brazília felszólította a fejlett országokat:

tartsák be azt az ígéretüket, hogy 100 milliárd dollárral támogatják a legszegényebb országokat a klímaváltozás negatív hatásai elleni küzdelmükben.

Ez az ígéret az ENSZ 2009. évi koppenhágai klímakonferenciáján született meg, de a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly júliusi jelentése szerint 2020-ra ebből csak 80,3 milliárd dollárnyi finanszírozás valósult meg.

Kína vállalta, hogy támogatja a tiszta energiaforrásokat és a zöld hidrogén termelését Brazíliában, de nem született megállapodás most arról a kétoldalú zöld beruházási alapról, amelyből Brazília finanszírozni és támogatni szeretné a megújuló energiaforrások fejlesztését.

A látogatáson a két kormány tizenöt megállapodást írt alá, egyebek mellett az Amazonas vidékének megfigyelésére használandó hatodik műhold megépítéséről, az 5G-s távközlés, az internet és a kiberbiztonság fejlesztéséről.

Az információtechnológia kényes pont Kína és az Egyesült Államok, valamint több európai ország kapcsolataiban, közülük többen biztonsági okokból betiltottak kínai gyártmányú készülékeket és programokat. Az amerikai kormányzat az utóbbi években a Huawei távközlési cég 5G-képes készülékei beszerzésének leállítását igyekezett elérni. Brazília viszont érdekelt abban, hogy kínai beruházásokat eszközöljenek az ágazatban. Luis Inácio Lula da Silva külpolitikai tanácsadója, Celso Amorim a Reuters hírügynökséggel közölte, hogy Brazíliaváros nem vétózza meg egy kínai félvezetőgyár telepítését a dél-amerikai országban, és érdekelt az együttműködésben Kínával ezen a területen.

Lula Sanghajban – ahol ellátogatott a Huawei kutatási központjába is – csütörtökön kijelentette: Brazília, elszigeteltsége után,

amelyet szerinte elődje, a radikális jobboldali Jair Bolsonaro okozott, „visszatér a nemzetközi porondra”.

A 77 éves baloldali elnök azért látogatott el Sanghajba is, mert ott iktatták be a BRICS országcsoport (Brazília, Kína, India, Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság) bankjának egyik vezető tisztségébe egyik elődjét, Dilma Rousseffet (2011-2016). Lula ott azzal vádolta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), hogy megfojtja az olyan, nehézségekkel küszködő országok gazdaságát, mint például Argentína.

„Egyetlen vezető sem tud úgy dolgozni, hogy közben eladósodottsága miatt kést tartanak a nyakához” – mondta Lula, aki valamikor szakszervezeti vezető volt.

A brazil elnök azt is bírálta, hogy a világ országai nagyrészt az amerikai dollárt használják a nemzetközi kereskedelemben.

Kína 14 éve Brazília legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti kereskedelem 2022-ben 8,1 százalékkal nőtt, és elérte a rekordot jelentő 171,5 milliárd dollárt.

A brazilok és a kínaiak azonban már nem kívánnak tovább dollárban elszámolni egymás közt. A szóban forgó országok március végén arról állapodtak meg, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai fizetőeszközt.

Kína egyébként 2009-ben éppen az Egyesült Államokat megelőzve vált Brazília legnagyobb kereskedelmi partnerévé.

A South China Morning Post híradása szerint Lula magas rangú politikusokkal folytatott megbeszélések mellett üzleti vezetőkkel is találkozott, és ellátogatott a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát tömörítő BRICS gazdasági blokk által létrehozott Új Fejlesztési Bank sanghaji székhelyére is.

Az egyik legizgalmasabb kérdés, amely a sajtóban találgatások tárgyát képezi Lula pekingi útjával kapcsolatban, hogy Brazília csatlakozik-e a kínai Egy övezet, egy út fejlesztési programhoz.

A Vg.hu cikke szerint erre csupán egy kitérő válasz érkezett Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője részéről. Mindenesetre, ha beigazolódnak a Brazília csatlakozását előrevetítő várakozások, az azt jelentené, hogy immár huszonkettedikként venne részt a latin-amerikai és karibi országok közül a kínaiak programjában.

Az elnök szombaton egynapos látogatásra az Egyesült Arab Emírségekbe utazott tovább, ahol találkozik Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk államfővel.