Bahmutnál folytatódnak a harcok

Bahmutnál változatlan intenzitással folynak a harcok

Az ukrán katonák közben már a tavaszi ellenoffenzívára készülnek. „A hírszerzőink felderítették, hogy az oroszok rengeteg aknát fektettek le a vonalaik előtt. Nem terveznek támadást, egyértelműen védekező állást vettek fel” – mondta az egyik Bahmutnál harcoló ukrán szakasz parancsnoka.

Közben a Krímet Oroszországgal összekötő Kercsi híd javításának utolsó simításairól érkeztek felvételek. A híd tavaly októberi felrobbantásáért senki sem vállalta a felelősséget. Orosz vezetők korábban jelezték: semmilyen eszköz használatától nem riadnak vissza, ha az ukránok megkísérlik visszafoglalni a félszigetet.

Ellentámadásra készül az ukrán haderő, ezt Volodimir Zelenszkij elnök is megerősítette. A Bahmutnál állomásozó ukrán katonák szerint már csak az új, nyugati fegyverekre várnak. Közben az orosz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a front több pontján végeztek az ukrán egységekkel.

Rengeteg a munka a harckocsikat javító ukrán műhelyben, a Donyeck megyei Bahmut közelében. Az ott dolgozók szerint a páncélosokkal az a legnagyobb baj, hogy régiek, több szervizelést igényelnek, ezért szeretnének további nyugati fegyverszállítmányokat. A tankokon szolgáló katonák pedig azt mondják, hogy az új felszereléssel visszafoglalják az oroszok által megszállt területeket.

„Az emberek készen állnak az ellentámadásra, már csak a parancsra várunk, és pontos irányra, hogy merre menjünk: Bahmutba, Szoledarba vagy akárhová”

– mondta egy ukrán katona.

Az ukrán haderő keddi jelentése szerint 24 óra leforgása alatt csaknem 70 orosz támadást vertek vissza a donyecki területen. Mindkét fél szerint Bahmutnál a leghevesebbek a harcok, míg az ukránok szerint csapataik kitartanak a városban, addig

az oroszok azt állítják, hogy a település nagyját elfoglalták, hamarosan pedig a helyi vasútállomás is az ellenőrzésük alá kerül, így elvághatják az ukránok utánpótlási vonalát.

„Donyeck irányában a déli haderő légicsapásainak és tüzérségének köszönhetően egy nap alatt hatvanöt ukrán fegyveres vesztette életét. Emellett négy páncélozott harcjárművet, két gépkocsit és egy D–30-as tarackot semmisítettek meg” – nyilatkozta a moszkvai védelmi minisztérium szóvivője.

Igor Konasenkov arról is beszélt, hogy Lyman térségében kétszázhuszonöt, Zaporizzsja irányában pedig további hetven ukrán katonával végeztek az orosz csapatok. Emellett az orosz hadvezetés tájékoztatása szerint haderejük megakadályozta az ukránok csapatösszevonását Kupjanszknál.

Közben hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Csernyihiv megyében lévő Jahidne faluba látogatott abból az alkalomból, hogy a település pontosan egy évvel ezelőtt szabadult fel az orosz megszállás alól. Felkeresett egy iskolát, amelynek pincéjében a települést megszálló orosz katonák csaknem egy hónapon át tartottak fogva civileket. Az iskolába elkísérte az ukrán elnököt Robert Habeck német alkancellár is.

A megemlékezésen az ukrán elnök is megerősítette, hogy hamarosan ellentámadást indítanak.

„Azt sajnos nem mondhatom meg, hogy konkrétan mikor állunk majd készen, de felkészülünk, és erősek leszünk a csatatéren. Visszafoglaljuk a földünket. Nehéz megmondani, hogyan és mikor. Konkrétumokat nem oszthatok meg, mert nem akarunk lehetőséget adni az Orosz Föderációból érkező megszállóknak, hogy felkészüljenek. De meg fogjuk tenni, erről tudniuk kell, így van idejük elmenni, vagy végzünk velük” – fogalmazott az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkijnek egyébként hétfőn sűrű napja volt, mert Csernyihiv városában találkozott az UNESCO főigazgatójával. Az ukrán államfő bejelentette, hogy az ország északi részén fekvő város pályázni fog azért, hogy felvegyék a világörökségi helyszínek listájára. Az ENSZ becslései szerint eddig már csaknem 900 milliárd forintnak megfelelő kár keletkezett Ukrajna kulturális örökségében a háború miatt. A helyreállítás pedig ennek mintegy háromszorosába kerül majd.

Újabb fegyverekkel, szárazföldi harci eszközökkel és vadászrepülőkkel segíti Ukrajnát Lengyelország. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdai, varsói látogatásán megköszönte a lengyelek segítségét, és arra szólította fel a világ más országait, hogy kövessék a lengyel példát, és adjanak Ukrajnának még több fegyvert.

Volodimir Zelenszkij megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sírját szerdán Varsóban. Az ukrán elnök a szomszéd országban tett hivatalos látogatása részeként tisztelgett a lengyel történelem hősi halottai előtt.

Zelenszkij később Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő társaságában megtekintette az Ukrajnának szánt Rosomak típusú páncélozott csapatszállító járműveket. Lengyelország a harci járművekből uniós és amerikai finanszírozás mellett a közeljövőben száz darabot gyárt Ukrajna számára.

Zelenszkij este ukrán menekültek és lengyelek előtt mondott beszédet a varsói királyi palota udvarán. Az ukrán államfő szerint a lengyelektől kapott támogatás a háborúban az egész világ számára iránymutató.

„A támogatás nem állhat meg. Amikor tüzérségi ütegekre van szükség, akkor azt kell biztosítani. Amikor tankok kellenek a győzelemhez, akkor tankokat akarunk látni a fronton. Ha a függetlenségünk megőrzéséhez vadászrepülőket kell kapjunk, akkor nem számít, Oroszország mit gondol erről. Ezt a harcot nem lehet félig megvívni” – mondta az ukrán elnök arra utalva, hogy Ukrajna támogatóinak többsége egyelőre nem járult hozzá a harci repülők szállításához.

Az eseményen Andrzej Duda lengyel elnök az Ukrajna melletti fegyveres kiállás fontosságáról beszélt.

„Lengyelország felhívást intéz a világhoz, hogy álljon ki Ukrajna mellett és támogassa katonailag, gazdaságilag és nyújtson humanitárius segítséget. Ukrajnának arra van szüksége, hogy higgyünk a győzelmében. Mi, lengyelek hisszük, hogy Ukrajna a segítségünkkel képes lesz megvédeni magát. Hisszük, hogy a Nyugat közösen újjáépítheti az országot, és az elmenekült milliók egyszer biztonságban hazatérhetnek. Hiszünk Ukrajna jövőbeli uniós és NATO tagságában is” – mondta Andrzej Duda, aki szerint a világ tartozik mindezzel az ukránoknak.

Mindeközben Vlagyimir Putyin szerdán ünnepélyes keretek között fogadta több ország, köztük az Egyesült Államok oroszországi nagykövetét.

Az orosz elnök a diplomaták előtt Washington felelősségéről beszélt az ukrajnai konfliktusban.

„Bár nyilvánvalóan nem osztja a véleményemet, meg kell jegyeznem, hogy az egész ukrajnai konfliktus és az orosz-amerikai kapcsolatok megromlása arra vezethető vissza, hogy az Egyesült Államok támogatta a 2014-es hatalomátvételi akciót Ukrajnában”

– mondta Vlagyimir Putyin a washingtoni diplomatának intézve szavait.

Az orosz elnök később a moszkvai biztonsági tanács vezetői előtt úgy fogalmazott: egyre valószínűbb, hogy nyugati hírszerzők támogatják az ukránokat különféle terrorista cselekmények végrehajtásában. Szerinte ilyen volt a vasárnapi szentpétervári merénylet is, amiben egy orosz háborús tudósító vesztette életét.

Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Kínának nagy szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében, ezért a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásaikat azzal a kéréssel zárták csütörtökön, hogy Peking segítsen helyreállítani a békét Ukrajnában.

Macron és von der Leyen is kifejezte abbéli reményét, hogy Kína nyomást fog gyakorolni Oroszországra: kezdeményezzen tárgyalásokat az ukrajnai konfliktusban. Erről ők maguk számoltak be újságíróknak a tárgyalások után.

Von der Leyen még a megbeszélések előtt nyilatkozva úgy fogalmazott: „Kína nagy jelentőséggel bír Európa számára, kölcsönös függőségekkel és hosszú közös történelemmel”, de hozzátette, hogy “az EU-Kína kapcsolatok összetettebbé váltak az elmúlt években”, és „e kapcsolatok szempontjait meg kell vitatni”.

Hszi Csin-ping azt mondta, hogy a francia elnök látogatása valóban „új impulzusokat adhat” és jobb légkört teremthet Peking Európához fűződő kapcsolatában, von der Leyennek pedig azt – a bizottsági elnök beszámolója szerint –, hogy beszélni fog Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, amikor erre „az idő és a körülmények is megfelelőek” lesznek.

A 90 percig tartó kétoldalú találkozójuk kezdetén Macron felhívta Hszi figyelmét arra, hogy „az ukrajnai háború nagy csapást mért a (nemzetközi) stabilitásra”, és számít Kínára, hogy „mindenkit visszatérít a tárgyalóasztalhoz”.

Hszi is elmondta, hogy a tűzszünet megteremtése az elsődleges, emellett fel kell lépni a kialakult helyzetet tovább bonyolító lépések ellen.

Hszi kifejtette, hogy szerinte az ukrajnai válság nem Kína és az EU közötti probléma, és Kína továbbra is pozitív szerepben fog részt venni a béketárgyalások elősegítésében.

Az ukrajnai háború kérdésén kívül, a látogatás és a vezetők közti megbeszélés a gazdasági kapcsolatokra is fókuszált, mely Franciaország szerint „őszinte és konstruktív” volt, míg Kína „barátságosnak” és „mélyrehatónak” nevezte azt.

A beszélgetések alkalmával Hszi megjegyezte, hogy idén ünneplik a Kína és EU közötti stratégiai kapcsolatok kiépítésének 20. évfordulóját, és ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Kína kész együttműködni az EU-val annak érdekében, hogy helyes irányba terelje a Kína-EU kapcsolatokat, és kölcsönösen, minden szinten megújítsák az együttműködést, új lendületet adva ezáltal a globális békének, a stabilitásnak és a jólétnek.

Hszi hozzátette, hogy ebben az összetett és változékony világban a nézeteltérések leküzdése érdekében Kínának és az EU-nak is tisztelnie kell egymást, megbízható partnerként a párbeszéd és együttműködés megerősítésével pedig elő kell mozdítaniuk a politikai bizalmat és a közös fejlődést.

Ezenkívül mindkét félnek stabil és megbízható ellátási láncokat, tisztességes és megkülönböztetéstől mentes környezetet kell biztosítania, valamint szinergiát kell teremtenie az „Egy Övezet, Egy Út” kezdeményezéssel és a „Global Gateway” stratégiával a fenntartható és stabil növekedés támogatása érdekében, mind Kínában, mind az EU-ban – mondta Hszi.

Ursula von der Leyen megjegyezte, hogy az EU tiszteli Kína történelmét és kultúráját, és elmondta, hogy a Kínával folytatott őszinte, konstruktív párbeszéd, illetve a kapcsolatok folyamatos fejlesztése mind kulcsfontosságúak az európai béke és stabilitás szempontjából. Közölte: az EU gratulál Kínának, hogy házigazdaként sikeresen rendezte meg az ENSZ biodiverzitás-konferenciáját, emellett pedig elismerését fejezte ki Kína szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében tett erőfeszítéseiért.

Macron megjegyezte, hogy egy bizonytalanságokkal teli világban az EU-nak és Kínának is kölcsönös tisztelettel, nyitottsággal és alázattal kell fokoznia az egymás közti párbeszédet és eszmecserét, valamint előnyös együttműködések kialakításával küzdjenek meg a sürgető globális kihívásokkal, tovább mélyítve ezáltal az EU és Kína közötti átfogó stratégiai partnerséget.